Az arabinóz egy öt szénatomos monoszacharid, összegképlete C5H10O5. Molekulájában formilcsoportot (-CHO) tartalmaz, tehát az aldózok közé tartozik. A természetben főként az -módosulata található meg (-arabinóz), legnagyobb mennyiségben kötött állapotban. Előfordul például növényi pektinekben és bakteriális poliszacharidokban.
Az arabinóz név az arabmézga szóból származik, amelyben nagy mennyiségben található.
Tulajdonságai Az arabinóz fehér színű, kristályos vegyület. A kristályos -arabinóz hattagú, piranózgyűrűt alkot, mutarotál.
Az arabinóz a Bifidobacterium longum törzs által erjeszthető.
Előfordulása a természetben Az -arabinóz a természetben főként kötött állapotban található meg, nagyon elterjedt. Megtalálható például növényi mézgákban, pektinekben, bakteriális poliszacharidokban és egyes glikozidokban. Az egyik pektinanyagban, az arabánban -arabinofuranóz (öttagú gyűrűs -arabinóz) egységek találhatók, amelyek 1→5 kötésekkel kapcsolódnak össze.
Előállítása Az -arabinóz mézgákból nyerhető ki hidrolízissel. Az antipódpárja, a -arabinóz -glükózból állítható elő láncrövidítő lebontással.
Jegyzetek
Források Bruckner Győző: Szerves kémia, I/2-es kötet Bot György: A szerves kémia alapjai.
Kategória:Aldózok