Albertirsa város Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.
Fekvése A Duna–Tisza közi homokhátságon, a Gerje–Perje-sík és a Monor-Irsai dombság találkozásánál helyezkedik el, Ceglédtől 21 kilométerre északnyugatra. Határa bővelkedik védett természeti értékekben, itt található például Közép-Európa egyik legnagyobb egybefüggő gyurgyalagtelepe. Északi határszélén folyik a Gerje patak.
Megközelítése Közúton a legkönnyebben a 4-es főúton érhető el. Budapest, illetve a keletebbre fekvő nagyobb városok (Szolnok, Debrecen) felől is, hiszen az végighalad a teljes belterületén. A lakott területtől északra húzódik az M4-es autóút és a 405-ös főút, melyeknek a település tehermentesítésében van szerepük. A környező települések közül Tápióbicskével a 3115-ös, Dánszentmiklóssal és Örkénnyel a 4607-es, Mikebudával pedig a 46 114-es utak kötik össze.
A települést a hazai vasútvonalak közül a érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Albertirsa vasútállomás. jobbra|bélyegkép|265px|Az irsai római katolikus barokk templom 1910-ben, az 1447 előtt épült templom maradványait felhasználva az 1700-as évek közepén az eredetileg románkori templomot Zlinszky József újjáépíttetteRómai katolikus templom (Urunk színeváltozása), AlbertirsaSzántó József: Albertirsa vallási arculata
Története Albertirsa 1950-ben jött létre Alberti és Irsa községek egyesítésével, melyeket a Vasút utca választ el egymástól. 2003 óta város.
Alberti története A legrégibb oklevél, amelyben neve (Alberth) előfordul, 1277-ből maradt fenn, de ugyanerről a területről már 1246-ban Istvánfalva néven is feljegyeztek egy települést.
A török időkben elnéptelenedett.
1710-ben akkori ura, Váracskay András kuruc ezredes a Zólyom vármegyében fekvő Nagyszalatna községből 24 szekérrel érkező felvidéki, evangélikus vallású jobbágyot telepített be, többségében szlovák anyanyelvűeket, de voltak közöttük magyar családnevűek is.
Irsa története Neve a szláv „jelsa” (magyarul égerfa) szóból vált ilyenformán magyarrá. Első írásos említése 1281-ből maradt fenn egy az innen Bercelbe vezető utat említő oklevélben. 1360-ban az Irsai nemesek birtokának írták, és ez évben említették Szent Margitról elnevezett egyházát is. A török megszállás idején a település elnéptelenedett.
Közélete Polgármesterei +Polgármesterek 1990 ótaIdőszakNévJelölő szervezet1990–1994 Dr. Kiss Tibornem ismert 1994–1998Választási Szövetség Albertirsa1998–2002 Fazekas Lászlófüggetlen 2002–2006független2006–2010független2010–2014független2014–2019TEAM-Választási Szövetség2019–2024független2024–Jutasiné Klein KittiKDNP
A 2024-es önkormányzati választás eredménye
A polgármester-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/14/telepulesek/003?tab=results&filter=mayor
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok arányaJutasiné Klein KittiKDNP214133,73% Varga KárolyFidesz197031,04% Fazekas LászlóTEAM194930,71% Pásztory Tamás Mi Hazánk2874,52%Összesen6347100%
A képviselőtestület-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/14/telepulesek/003?tab=results&filter=representative
Párt Mandátumok Képviselő-testület Fidesz 5 KDNP 3 P CÉL – TVNE 2 TEAM 1 Független 1
Népesség A település népességének alakulása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,9%, református 6,9%, evangélikus 25,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,3% (23,4% nem nyilatkozott).Albertirsa Helységnévtár
2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% szlováknak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak és ukránnak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,2% volt római katolikus, 17,4% evangélikus, 6,4% református, 0,4% görögkatolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 13,3% felekezeten kívüli (41,3% nem válaszolt).Albertirsa Helységnévtár
Nevezetességei
Evangélikus templom és paplak az egykori Alberti területén. A templom és a paplak is a 18. századból való. Itt született Tessedik Sámuel. Az alberti evangélikus egyházban őrzött szlovák nyelvű leírás szerint Váracskay András földesúr hívására 1711. szeptember 29-én Csányi György, Takács Mihály és Havram Pál elöljárók vezetésével 24 szekérrel érkeztek Albertibe az első telepesek, és magukkal hozták Claudinyi Frigyes lelkészüket is. Az első, fából-sárból épített templomukat, lakóházaikat a Gerje-menti Marasztyi-réten építették fel. 1763. június 28-án földrengés rázta meg a községet, melynek következtében a templom és sok lakóház is megrongálódott. A Mária Teréziától kapott királyi engedély birtokában Gegus Zakariás lelkészsége alatt, 1774 áprilisában kezdték meg az új templom építését, melyhez Szeleczky Márton – Alberti földesura – a templom helyéül szolgáló telket és 30.000 Albertin égetett téglát adományozott. Október 4-én Gegus Zakariás tette le az alapkövet. Az építkezést 1778 július 4-én fejezték be. Az ezt követő harmadik vasárnapon történt a felszentelés. A templom fennállásának 200. évfordulóján emléktáblán örökítették meg az alberti evangélikus egyháznál szolgált lelkészek és kántortanítók neveit. Irsai evangélikus templom (18. századi, klasszicista stílusú, oltárképét, amely Jézust ábrázolja nagy sokaság közepén, kitárt karokkal, Feszty Masa – Feszty Árpád lánya – készítette) Református templom (Irsa területén) Baptista imaház Római katolikus templom Irsa területén (barokk stílusú, 1764) Zsinagóga (az egykori Irsa területén, klasszicista stílusú) Ybl Miklós által tervezett Szapáry-sírkápolna Alberti területén (neoromán stílusú, 1859) Szeleczky-Szapáry-kastély Faluház A város határában épült az ország legnagyobb teljesítményű transzformátor-állomása, amely az Ukrajnából ill. Oroszországból érkező nagyfeszültségű (750 kV-os) Albertirsa–Vinnicja-távvezeték fogadóállomása. Albertirsai GyógyfürdőAz albertirsai gyógyfürdő a termalfurdo.net oldalon Ecsedi László SportcentrumEcsedi László Sportcentrum AlbertirsaAlbertirsa, Ecsedi László Sportcentrum Városi Sportcsarnok
Oktatási intézmények Óvodák Tündérkert Óvoda Mazsola Óvoda Napsugár Óvoda Nyitnikék Óvoda Mustármag Óvoda Alberti Evangélikus Egyházközség Óvodája
Általános iskolák Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola Tessedik Sámuel Általános Iskola Albertirsai Művészeti Iskola
Közművelődési intézmények Móra Ferenc Művelődési Ház Márai Sándor Városi Könyvtár
Egészségügyi intézmények Egészségügyi központ Politzer Ádám Egészségügyi Központ Gyógyszertárak Remény Gyógyszertár Centrum Gyógyszertár Irmák Gyógyszertár Irsa Gyógyszertár
Helyi autóbuszközlekedés Járatok 564-es busz (Albertirsa, Vasútállomás-Cegléd, Autóbusz-állomás) 565-ös busz (Albertirsa, Vasútállomás-Ceglédbercel-Cegléd, Autóbusz-állomás) 569-es busz (Albertirsa, Vasútállomás-Mikebuda, Községháza) 570-es busz (Albertirsa, Vasútállomás-Dánszentmiklós, Csetneki szőlők)
Helyközi járatok Albertirsán belül 567-es busz 568-as busz
Ismert személyek Itt születtek Alvinczy Imre (1897–1971) ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő Brankovits Éva (1928–) festőművész Csillag Róza, született Goldstein (1832–1892) opera-énekesnő Gellért Lajos, született Grünfeld (1885–1963) magyar színész, író, érdemes művész. Nagy István (1920–2017) szobrász Politzer Ádám (1835–1920) orvosprofesszor Porosz Mór, született Popper (1867–1935) bőrgyógyász, urológus, venerológus, szexológus, szakíró. Szigeti Géza (1929–) Jászai Mari-díjas színművész Tessedik Sámuel (1742–1820) lelkész, pedagógus, botanikus Zsudi József (1923–2013) Jászai Mari-díjas (1968) rendező, színész.
Itt éltek/élnek Békesi László (1942-) közgazdász,politikus gyerekkorát itt töltötte. Cserhalmi Imre (1934-) író itt nőtt fel. Cegléden született ugyan, de születésétől egész gyerekkorát itt töltötte Sirkó László (1950–) színművész Cegléden született ugyan, de itt él, tanít és alkot Gérné Mezősi Aranka (1955–) magyar szobrász, festőművész, éremművész, művésztanár és kultúraszervező Csányi Sándor (1975-) színművész itt töltötte gyerekkorát. Erős Károly (1971–) kétszeres magyar válogatott labdarúgó, többek között az Újpest és az MTK futballistája. G. Dénes György (1915-2001) Kossuth-díjas költő élete egy idejét itt töltötte. Koczka László íjász. Kelemen Henrietta (1994-) modell, a 2014-es Miss Universe Hungary győztese itt nőtt fel. Makkos Noémi (1992-) trombitaművész gyerekkorát itt töltötte. Miklosovits László (1944-) grafikusművész itt él. Olteán Csongor (1984-) gerelyhajító olimpikon gyerekkora óta itt él. Palvin Barbara (1993-) világhírű divatmodell itt nőtt fel. Petró Károly (1979-) többszörös amatőr bajnok országúti kerékpáros itt nőtt fel, itt élt. Sarka Kata (1986-) modell, üzletasszony itt töltötte gyermekéveit. Szentirmai Zsolt (1974-) szinész itt nőtt fel. Tóka Szabolcs (1959-) orgonaművész gyerekkorának egy részét itt töltötte. Várhelyi György (1942-) szobrászművész itt él.
Díszpolgárok Az alábbi személyek Albertirsa díszpolgárai (zárójelben a cím adományozásának évével):
Roszík Mihály (2000) Szántó József (2000) Giuseppe Gatti (2001)Giuseppe Gatti (Trezzano Sul Naviglio, 1942. december 18. –) a politikai tudományok doktora. Doktorátusát a milánói l'Universitá Cattolica del Sacro Cuore nevű egyetemen szerezte. 1970-től hét cikluson keresztül volt a Milánó melletti Gaggiano polgármestere. A Gaggiano és Albertirsa közötti testvérvárosi kapcsolat előkészítésében, kialakításában meghatározó szerepet játszott. Tabányi Mihály (2001)Tabányi Mihály zenél - Albertirsa Turi Péter (2001) Dr. Mányi Erzsébet (2003) Sirkó László szinművész (2020) Dr. Békesi László (2023) Fazekas László (2024) Őszi Tibor (2025)
Sport
Testvérvárosai Gaggiano, Olaszország (1992) Pabradė, Litvánia (1998) Malacka, Szlovákia (2000) Szilágysomlyó, Románia (2004) Battyánfalva, Szlovénia (2005)
Jegyzetek
További információk Albertirsa Önkormányzatának honlapja albertirsai információs és közösségi portál Szántó József: Albertirsa képes krónikája Albertirsa lap.hu Miért jó Albertirsán lakni?
Kategória:Magyarország fürdőhelyei Kategória:Magyarország városai Kategória:Pest megye települései