Bérbaltavár község Vas vármegyében, a Vasvári járásban.

Fekvése Bérbaltavár a Kemeneshát délkeleti csücskében, a Szent János-patak (más néven Kánya-patak) völgyében, a Vasvárt Zalabérrel összekötő 7361-es út mentén fekszik; utóbbiba itt torkollik bele a község déli részén, délnyugat felől, Pókaszepetk és Nagytilaj irányából a 7385-ös út, az északi falurészben pedig a 7384-es út ágazik ki belőle észak-északkelet felé, Mikosszéplak irányába. Távolsága Szombathelytől 40, Zalaegerszegtől 25, Vasvártól 15 kilométer; mindhárom várossal közvetlen autóbuszjáratok kötik össze.

Története A község Baltavár és Hegyhát-Kisbér egyesítésével jött létre 1935-ben.

Baltavár a forgalmas középkori út, a 'Via-publica' mentén, Hegyhát-Kisbér pedig egy patak partján alakult ki. 300px|bélyegkép|balra|Az egykori bérbaltavári kastély

Mindkét alkotó település Árpád-kori eredetű. A középkorban három közeli település, Töttös, Hegyes és Altal Byr egyesüléséből létrejött Byr nevének első fennmaradt okleveles említése a XIII. századból való, Baltavár nevéé pedig a XV. századból. Baltavár a török hódoltság idején elpusztult Martonfa filiálisa volt. Martonfa emlékét ma már csak a Martonkertnek hívott baltavári temető és a körülötte álló néhány ház őrzi.

Kisbér (Byr) az urairól, Baltavár pedig az egykori palánkváráról kapta a nevét.

1911-ben megalakult a baltavári Úri Kaszinó, amelynek a helybelieken kívül szombathelyi, vasvári és zalaegerszegi urak is tagjai voltak.

Baltaváron csinos park közepén állt a Thurn-Taxis család szép tornyos kastélya, melynek alapépítménye a Festeticseké, majd a zalabéri Horváthoké volt, s végső alakját 1888-ban nyerte el. A kastélyt 1911-ben elárverezték, néhány évvel később pedig lebontották.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Mészáros László (független) 1994–1998: Mészáros László (független) 1998–2002: Mészáros László (független) 2002–2006: Varga Viktória (független) 2006–2010: Varga Viktória (független) 2010–2014: Mészáros László (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Németh Béla (független) 2019–2024: Némethné Beczők Bernadett (független) 2024– : Dremmel László (független)

Nevezetességei A falu templomai 1754-ben gróf Festetics József tábornok a régi templom helyén felépíttette a ma is meglévő baltavári templomot.Baltavári templom A tábornok hamvai a templom alatti kriptában nyugszanak, s ide temették fiát, gróf Festetics Pált, majd a zalabéri Horváth herceget és Thurn und Taxis Miksa Egon herceget is.

A baltavári templom 110 és 60 cm átmérőjű harangjait 1929-ben Seltenhofer Frigyes fiai öntötték, orgonáját 1760 körül ismeretlen mester építette, majd 1925 körül Kemenesi Sándor építette át.

Kisbér középkori eredetű (1373-ban épített) temploma a 20. század elejére tönkrement, ezért lebontották és köveiből 1923-ban felépítették mai helyén az új kisbéri templomot.

Ősrégészeti lelőhelyek 1856-ban a Budapest–Graz postaút építésekor a baltavári Kancsal-domb homokjából megkövült állatok csontjai kerültek elő. Vizsgálatok során kiderült, hogy a feltárt ősállatok 7-8 millió évvel ezelőtt éltek ezen területen.

Abban az időszakban a Földön globális klimatikus átrendeződés kezdődött meg. A trópusi őserdők területe visszaszorult, peremükön szavanna alakult ki. Baltavár ennek az átmeneti időszaknak a lelőhelye. Az alsó rétegek még a Pannon-tenger üledékeit, míg a felette lévő csonttartalmú homokrétegek már a környezetváltozás hatására létrejött új állatvilág maradványait tartalmazzák.

Egyes kutatók szerint a leletegyüttes gazdagsága azzal magyarázható, hogy az egykor erre hömpölygő Ős-Zala (Fluvius Schafarziki ponticus) 3-4 méteres vízesésének aljánál kialakult öbölben az elpusztult állatok csontjai koncentrálódtak.

A kutatások során több mint 30 gerincest, valamint 17 kagyló- és csigafajt azonosítottak. A fontosabb leletek:

kardfogú tigrisek hiénák kapafogú őselefántok orrszarvúak antilopok gazellák őszsiráfok háromujjú őslovak mamutok

A lelőhely presztízsét növeli, hogy több állatfaj maradványait itt találták meg először a világon (pl. Gazella baltavarensis). 1860 óta hat jelentős ásatás történt ezen a területen. A legutóbbi kutatás 2000-ben és 2001-ben dr. Kordos László vezetésével zajlott. A globális környezeti változások geológiai és biológiai megismerése által Baltavár neve a szakmai körökben már csaknem 150 éve jól ismert világszerte. A hazai nevezéktani gyakorlatban a miocén legfelső alemeletét (6,4-5,4 millió év) bérbaltaváriumnak nevezik.

A megtalált leletanyag zömében hazai és külföldi gyűjteményekbe került (Szombathely, Vasvár, Budapest, Bécs, London), a kis településen szinte semmi sem maradt belőle. 2005-ben civil kezdeményezésre állandó kiállítást hoztak létre nem messze a világhírű lelőhelytől. Itt különböző gyűjtőktől és múzeumoktól visszakapott darabok, valamint egy kardfogú tigris és egy kavicsemlős életnagyságú szobra tekinthető meg.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,1%-a magyarnak, 1,8% németnek, 6,6% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,2% szlováknak mondta magát (25,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,2%, református 0,7%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 4,8% (34,6% nem nyilatkozott).Bérbaltavár Helységnévtár

2022-ben a lakosság 80,9%-a vallotta magát magyarnak, 10,6% cigánynak, 1,6% németnek, 0,2% románnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,4% volt római katolikus, 1,6% református, 0,2% evangélikus, 0,2% görögkatolikus, 0,2% izraelita, 2% egyéb katolikus, 4,7% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).Bérbaltavár Helységnévtár

A lakosságszám és a vallási összetétel alakulása 1910: össz. 1506, 1471 r.k., 15 ev., 20 izr.,

1940: össz. 1410, 1370 r.k., 1 g.kel., 13 ev., 8 ref., 18 izr.,

1948: össz. 1365, 1355 r.k.,

1983: össz. 870

1990: össz. 692

2000: össz. 578, 517 r.k.,

2004: össz. 542

2008: össz. 524

(rövidítések: r.k.=római katolikus, ev.=evangélikus, ref.=református, g.kel.=görögkeleti, izr.=izraelita)

Mezőgazdaság Mária Terézia uralkodása idején a baltavári település földesura tolnai gróf Festetics Pál katonatiszt volt, a kisebb földeken pedig kisbirtokosok osztoztak. Kisbér már ekkor híres volt boráról, búzájáról.

A 19. század második felében herceg Thurn-Taxis Miksa Egon felvirágoztatta a falu mezőgazdaságát. A 3000 holdas birtokon intenzív gazdálkodás folyt, és a hercegi uradalom híres volt telivér és félvér lótenyésztéséről is.

Baltavárról származik az Entz feketecseresznye (más néven Fekete baltavári cseresznye) és a Glocker óriás cseresznye. Utóbbi július közepétől érik; középnagyságú gyümölcse szép sárga, napos oldalán piros, ropogós húsú. Befőzésre is alkalmas. Fája edzett, bőtermő.

Híres emberek Valószínűleg itt született 1665 körül Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros. Itt született 1949. május 4-én Nagy Gáspár költő, prózaíró, szerkesztő. Itt nyugszik tolnai gróf Festetics József vezérőrnagy lovassági tábornok.

Források Szakály Ferenc: Bérbaltavár története : az elfelejtett várak, kastélyok faluja [kiad. Bérbaltaváriak Szülőföldjükért Egyesület]. 2006. fűzött

Jegyzetek

További információk Kordos László: Ásatások a baltavári ősgerinces lelőhelyen Kordos László: Ősállatok csontjai a baltavári Szőlő-hegyen (cikk az Élet és Tudományból)

Kategória:Vas megye települései