Aszód város Pest vármegyében, az Aszódi járás székhelye és második legnépesebb települése Tura után.
Nevének eredete Neve a középkorban Aza, Aszó, Azow, Azzow, a török időkben Azzoo, Aszód alakban fordul elő. A településnév etimológiája a 'száraz völgy', 'időszakos vízfolyás' jelentésű 'aszó főnévre vezethető vissza, melyhez a -d helynévképző járult.Asztalos István (szerk.): A Galga-mente települései a XVIII. és XIX. századi honismertető leírásokban - Múzeumi Füzetek 22. (Aszód, 1982), 140.
Fekvése Aszód a Galga-patak völgyében, Gödöllőtől 14, Hatvantól 16 km-re fekszik. Tengerszint feletti magassága: 120–250 m.
Magyarország kistájainak katasztere szerint az Észak-magyarországi-középhegység nagytáj Cserhát-vidék középtájhoz tartozik, azon belül a Nógrád és Pest vármegye területén elhelyezkedő Galga-völgy kistáj része.
A közvetlenül határos települései: észak felől Kálló, északkelet felől Kartal, délkelet felől Hévízgyörk, dél felől Bag, nyugat felől Domony, északnyugat felől pedig Iklad.
Megközelítése A település közlekedési csomópont, amit már a török időkben átszelt a Kassára, s onnan Galíciába vezető országút, mely a postakocsi járatok megindulásával a 9-es számot kapta. 1769-ben Grassalkovich Antal áthelyeztette ugyan az út nyomvonalát saját birtokára, Bagra, de 1848-ban újra Aszódon haladt át a forgalom. A ma már 3-as számmal jelölt főútvonal azóta is a város fő közlekedési ütőere, amihez itt csatlakoznak a 2108-as Acsa-Galgamácsa-Iklad és a 2109-es Verseg-Kartal irányából érkező alsóbbrendű utak. A város az M3-as autópályáról a bagi csomópont felől közelíthető meg.
A hazai vasútvonalak közül a MÁV 80-as számú , a 77-es számú és a 78-as számú érinti, melyeknek egy közös megállójuk van itt. Aszód vasútállomás a belterület délkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 3-as főút és a 2109-es út körforgalmából délnek kiágazó 31 309-es számú mellékút teszi lehetővé.
Története Területe az őskor óta lakott: az ásatások bizonysága szerint a neolitikumban i. e. 3500 táján mintegy 400 évig folyamatosan lakott hely volt. Közelében, a Galga mentén bronzkori és vaskori településeket is feltártak. A népvándorlás elején a különböző germán és szarmata népek (főleg a kvádok, illetve a jazigok) határterülete volt; hun, gepida, illetve avar leletek még nem kerültek elő. A honfoglalás idején kapta nevét az Aszóddal szomszédos Kartal község és a környék sok más pontja.
Határában a 13. században a Szent Keresztnek szentelt premontrei monostort építettek, és a rendház köré kisebb település szerveződött (ez a 17. század végéig állt fenn). Magát Aszódot az oklevelek 1401-ben említik először Aza néven, bár feltételezik, hogy már I. István idején lakott hely volt. A török hódoltság idején elnéptelenedett, de a 18. században újra betelepítették. Az új lakosok különféle helyekről érkeztek: Bádenből és Württembergből német iparosok, a Felvidékről Aszódra beházasodó Podmaniczky Jánost követő evangélikus parasztok, Cseh- és Morvaországból jiddisül beszélő zsidók. A Podmaniczky család birtokai központjává tette a „Galgamente fővárosát” és töretlenül megőrizte a vallásbékét. A fejlődés eredményeként Aszód 1761-ben mezőváros címet kapott, a Podmaniczkyak pedig 1782-ben báróságot. A város gimnáziumában tanult 1760 és 1764 közt Hajnóczy József, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője. Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hruz Mária 1818. szeptember 15-én itt kötöttek házasságot. Petőfi 1835 szeptemberétől 1838 júniusáig volt a gimnázium tanulója Koren István, Domonyban született tanár keze alatt – ő Petőfi kamaszkorának meghatározó személyisége. A későbbi költőóriás Neumann Istvánnénál, egy kelmefestő özvegyénél lakott. Itt írta az évzáró ünnepélyre a „Búcsúzás” című versét. Aszódi diákemlékeiről az Úti emlékekben emlékezik meg abból az alkalomból, hogy 1845 áprilisában, felvidéki útjára indulva a Pest–eperjesi postakocsin átutazott a helységen. Jósika Miklós 1847 tavaszán a Podmaniczky-birtokon kötött házasságot második feleségével, a nála huszonnyolc évvel fiatalabb Podmaniczky Júliával. Jelentős ipari központ szerepét mutatja, hogy a kiegyezés után téglagyár, nyomda, kocsigyártó műhely, repülőgépgyár (a Lloyd gyár a Monarchia harmadik legnagyobb repülőgyára volt) és több bank is volt a településen. 1884-ben Közép-Európában elsőként nyitottak itt javító-nevelő fiúintézetet. A 20. század legelején ökumenikus templomot építettek az aszódi Magyar Királyi Javító Intézetben. Az új, neogót stílusú, három hajós templomot a katolikusok Jézus Legszentebb Szíve tiszteletére szentelték fel 1906. június 20-án. 1950-ig miséztek itt a katolikusok, tartották istentiszteleteiket a protestánsok és zsidók. Ezeken a szertartásokon nemcsak a növendékek és az intézet alkalmazottai vettek részt, hanem a környéken lakó hívek is. 1960-ban a már korábban használaton kívül helyezett templomot lebontották; tégláiból építették fel a szakorvosi rendelőt. A holokauszt megsemmisítette az aszódi zsidó közösséget: mintegy kétszázan pusztultak el a haláltáborokban. Aszód 1912-től 1965-ig az Aszódi járás székhelye volt, 1991-ben várossá nyilvánították.
Politika Polgármesterei
1990–1994: Bagyin József (független) 1994–1998: Bagyin József (független) 1998–2002: Bagyin József (független) 2002–2006: Bagyin József (független) 2006–2008: Búzás János (független) 2008–2010: Sztán István (független) 2010–2014: Sztán István (független) 2014–2019: Sztán István (független) 2019–2024: Dr. Pénzes Tiborc Szabolcs (független) 2024– : Győrfiné dr. Hajdú Szilvia (Fidesz-KDNP)
A 2006. október 1-jén megtartott polgármester-választás érdekessége volt, hogy bár több mint 2500 lakos járult az urnákhoz, egyetlen szavazatnyi különbség döntött az első és a második helyezett – a győztes Búzás János és Sztán István független jelöltek – között (863:862), és a választás harmadik, úgyszintén független indulója, Kovács Tamás is csak kevéssel lemaradva (804 szavazattal) végzett a harmadik helyen. A rendkívül szoros eredmény nyilván rányomta a bélyegét a helyi közéletre az elkövetkező időszakban is: Búzás polgármester ugyanis alig másfél év után lemondott, emiatt pedig 2008. július 13-án időközi polgármester-választást kellett tartani a városban. A választáson Sztán István és egy negyedik aspiráns indult a tisztségért, de előbbi magabiztos győzelmet aratott, mindössze két szavazata hiányzott a kétharmados, minősített többségű eredmény eléréséhez. 2026. szeptember 4-én a képviselő testület feloszlatta önmagát.
A 2019-es önkormányzati választás eredménye
A polgármester-választás eredményehttps://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=006&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=14&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=294&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vltId=687&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok arányaDr. Pénzes Tiborc SzabolcsFüggetlen117744,94%Sztán István Független100338,3%Végvári TamásDK – Jobbik – LMP – MSZP – Párbeszéd2559,74%Csányi Géza László Galga Moped Klub1847,03%Összesen2619100%
A képviselőtestület-választás eredményehttps://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=006&p_r_p__prpMegyeKod=14#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop
Párt Mandátumok Képviselő-testület Független 9P Fidesz–KDNP 1
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,6% románnak, 0,4% ruszinnak, 0,3% szlováknak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,4%, református 5,7%, evangélikus 17,3%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 12% (25,8% nem nyilatkozott).Aszód Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,9% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1% szerbnek, 4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29% volt római katolikus, 16,5% evangélikus, 5,1% református, 0,8% görögkatolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,8% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 11% felekezeten kívüli (34,4% nem válaszolt).Aszód Helységnévtár
Nevezetességei Podmaniczky-kastély: az U alaprajzú, barokk és copf stílusú kastély középrésze egyszintes, szárnyai kétszintesek. A középrészt 1721-ben, a szárnyakat 1772-ben adták át. A nyugati szárny dísztermének freskóit Kracker János Lukács és Zách József festette 1776-ban. A Podmaniczky–Széchényi-kastély (Zöld-kastély) téglalap alapú, egyemeletes, középrizalitos, késő barokk épület, amelyet a 18. század végén illesztettek a Podmaniczky-kastély északi sarkához. Az épületet 1920-ban gróf Széchenyi Gyula vásárolta meg. Petőfi Múzeum a volt evangélikus iskola épületében (Szontágh lépcső 2.) Kovács Ferenc kétszeres Munkácsy Mihály-díjas szobrászművésznek a fiatal Petőfit ábrázoló mellszobra a múzeum előtt A Podmaniczky I. János megrendelésére Antonius mester által épített, a város fölé emelkedő dombon álló barokk evangélikus templomot 1727-ben szentelték fel. A homlokzati tornyos, keletelt (lásd:keletelés) barokk templom két fő érdekessége a faragott faszobrokkal díszített oltár és a márvány keresztelőmedence. A templom mellett áll az új evangélikus gimnázium 1997-ben átadott épülete. Szentháromság-templom: Aszód nyugati részén, az egykori Tabán téren áll a római katolikus Szentháromság-templom. Az egyhajós, homlokzati tornyos, barokk épületet 1750-ben szentelték fel. A település fejlődésével a zsidó temető nagyjából a város mértani középpontjába került. A zömében 18–19. századi sírkövek fölé magasodó Schossberger-mauzóleumot báró Schossberger Rezsőné megbízásából Baumhorn Lipót tervezte 1913-ban. Az 1996-ban fölújított Mártírok Emlékművén a holokauszt áldozatainak nevét vésték márványba. A Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium Schulek János építész tervei alapján emelt, két emeletes épületét 1931-ben adták át. Jelenleg a vármegyei önkormányzat két tannyelvű (francia) gimnáziumának, általános tagozatának és egy szakközépiskolának ad otthont. Az udvarán álló, 1939-ben leleplezett egész alakos Petőfi-szobor Morzsa-Morhardt Gyula műve. Közép-Európa első fiúnevelő intézetét 1884-ben alapította Pauler Tivadar igazságügyi miniszter a fiatalkorú bűnelkövetők nevelésére, oktatására, képzésére. Az intézetben többféle oktató-nevelő intézmény kapott helyet: általános iskola, szakiskola, speciális szakiskola, mezőgazdasági részleg (tangazdasággal és tanműhellyel). 1996. május 1. óta ez Magyarországon az egyetlen olyan intézmény, amelyben a fiatalkorúak bíróságán 1–3 évre ítélt, 14–19 éves fiúk komplex és differenciált fejlesztésével próbálkoznak. Az épület előzetes egyeztetés után tekinthető meg. Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiuma Nagy Tamás Ybl-díjas építész tervei alapján 1997-ben készült el. A Fő téren emelt első világháborús emlékművet (Morzsa-Morhardt Gyula alkotását) a második világháború után lebontották; a helyén 1989 óta a két világháború áldozatairól együtt megemlékező háborús emlékmű áll. A tér fontosabb épületei: polgármesteri hivatal, helyőrségi klub az egykori Korona étterem klasszicista épületében, stilizált homlokzat az egykori Petrovics-mészárszék emlékére (1998-ban építették). A Fő utca és a Fő tér sarkán nyíló Malom közben berendezett Elektromos Gyűjtemény – mint neve is mutatja – főleg villamos berendezéseket mutat be.