Rásonysápberencs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szikszói járásban. A megye leghosszabb nevű települése (Sátoraljaújhelynél 1 karakterrel hosszabb, de mindkettő 14 betű).
Fekvése A Cserehát tájegység délkeleti részén helyezkedik el, a Vasonca-patak völgyében, a megyeszékhely Miskolctól 30 kilométerre északkeletre.
A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Detek, kelet felől Ináncs, dél felől Léh, nyugat felől Monaj, északnyugat felől pedig Selyeb. A két legközelebbi város a 15 kilométerre fekvő Szikszó és a 25 kilométerre lévő Encs.
Megközelítése Csak közúton érhető el, Léh vagy Detek érintésével, a 2624-es úton.
Története A mai település 1938. január 1-jén jött létre Abaújsáp, Rásony és Szárazberencs egyesítésével.
A három elődfalu közül Sápot említik legkorábban, 1221-ben, Sap néven; a felnémeti németeknek a Ruszkaiak elleni perében kiküldött poroszló nevében szerepelt.
Rásonyt 1326-ban említették először, Rasonwelgeként egy völgy nevében tűnt fel neve. 1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 6 garas pápai tizedet fizetett. 1427-ben 7 jobbágycsalád lakta (Rásonyt 5, Berencset 20.) 1639-ben török hódoltság alá került, elnéptelenedett, csak a 18. században népesült be végleg újra. Népességét később pestis pusztította el, 1720-ban pusztaság, csak később népesült be újra.
Berencset 1318-ban említették először, Barach néven. 1318-ban Berencsi nemes Drugeth Fülöp volt az ispánja. 1326-ban Léh és Berencs között fekvő Karácsond birtokot említette egy oklevél.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Medve Ferenc (független) 1994–1998: Medve Ferenc (független) 1998–2002: Medve Ferenc (független) 2002–2006: Medve Ferenc (független) 2006–2010: Medve Ferenc (független) 2010–2014: Medve Ferenc (független) 2014–2019: Medve Ferenc (független) 2019–2024: Medve Ferenc (független) 2024– : Medve Ferenc (független)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 23,4% cigánynak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,1%, református 34%, görögkatolikus 16,4%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 5,3% (10,1% nem válaszolt).Rásonysápberencs Helységnévtár
2022-ben a lakosság 98,2%-a vallotta magát magyarnak, 10% cigánynak, 0,4% ruszinnak, 0,4% ukránnak, 0,2% szlováknak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (1,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,4% volt római katolikus, 27,1% református, 11,8% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 1,4% evangélikus, 26,7% felekezeten kívüli (12,2% nem válaszolt).Rásonysápberencs Helységnévtár
Látnivalók Csoma-Farkas-kúria (klasszicista) Rásonyi templom (református, 12. századi eredetű) Rásonyi harangláb (1748) Berencsi templom (református, Léh faluval közösen építették 1780–1790 között)
Testvértelepülése Tornaújfalu
Nevezetes emberek Szárazberencsen 1877-ben született Dunay Bertalan gépészmérnök, vívóbajnok. Egy Showder Klubos előadásában rásonysápberencsi lakosnak mondta magát Bellus István miskolci humorista. Dr. Ignácz István (Rásonysápberencs, 1955. február 3. –) magyar rendőrtiszt, hivatalvezető, egyetemi tanár.
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései