A kínai jüan Kína hivatalos pénzneme. Neve kínai nyelven (egyszerűsített kínai: 人民币; hagyományos kínai: 人民幣; pinjin: rénmínbì; szó szerinti jelentése: „népi pénz”, magyaros átírásban zsenminpi). Elterjedt rövidítése az RMB.

Kínában törvényes fizetési eszköz még a makaói pataca és a hongkongi dollár is. Emellett 2023-ban már intenzív nyilvános kísérleteket folytattak a digitális jegybankpénz, a digitális jüan (e-RMB) bevezetésére, ami már szintén törvényes fizetési eszköz.

Váltópénz A egysége a . Kínai karakterekkel leírva két formája létezik: egy népies (元 – eredeti jelentése: ’első’) és egy hivatalos (圆 – eredeti jelentése: ’gömbölyű’), amelyet csekkek kitöltésénél alkalmaznak. Északon a helyett a „” (块 – eredeti jelentése: ’darabka’) elnevezést használják.

Egy 10 (角 – eredeti jelentése: ’szeglet’) ér. Ezt környékén szokás „mao” (毛 – eredeti jelentése: ’pihe’) néven is említeni. Egy tovább osztható 10 fenre (分 – eredeti jelentése: ’feloszt’).

Érmék, bankjegyek A 1949-es bevezetése óta már öt sorozat jelent meg. Érdekesség, hogy valamennyi címletben létezik papírpénz, 1 és kisebb címletben fémpénz is. Papírpénzekből alapvetően már csak a negyedik (népviseletben lévő figurák) és ötödik sorozat van érvényben – miután a harmadik sorozatot 2000-ben a Kínai Nemzeti Bank visszahívta –, de a kisebb címleteknél, így az 1, 2 és 5 fenes bankjegyeknél még mindig az 1950-es években kibocsátott második sorozat (teherautó, repülő, hajó) van érvényben. A fenek kivételével mindegyik bankjegyen mind kínai, mind arab számjeggyel, illetve a bankjegy hátulján mandarin, tibeti, mongol, ujgur és szövegesen is szerepel a címlet értéke.

1999-től folyamatosan új renminbi érme- és bankjegysorozatot (5. sorozat) vezetnek be. A legutolsót, az 1 bankjegyet 2004. július 30-án hozták forgalomba.

Az eddig bevezetett 1, 5, 10, 20, 50 és 100 bankjegy immár biztonsági jeleket (fémszál, vízjel, ultraibolya fény alatt fluoreszkáló rostok, hologramos számok (csak az 50 és 100 nál) is tartalmaz a pénzhamisítás ellen. Mindegyik bankjegyen képe látható a hivatalos állásfoglalás szerint a könnyű felismerhetőség érdekében. Sejthető azonban a Kínai Kommunista Párt Mao személyi kultuszára épülő politikai befolyásolása is a portrék mögött.

Több közgazdász, köztük is 1997 óta azt javasolja, hogy vezessék be az 500 és 1000 bankjegyeket, mert a kis címletek plusz költségeket jelentenek a pénzintézeteknek, mivel gyorsabban elhasználódnak ezek a címletek, és a tárolásuk is több helyet igényel. 2012-ben a központi bank kormányzóhelyettese, megerősítette, hogy nem bocsátanak ki újabb címletű bankjegyeket, mert az inflációt gerjeszt, és egy esetleges hamisítás esetén nagyobb veszteséget okoz, mint a kis címletű bankjegy.Maradnak a kis címletű bankjegyek Kínában Címlet 2. sorozat 3. sorozat 4. sorozat 1 fen 150px150px Nem készült 2 fen 150px150px Nem készült 5 fen 150px150px Nem készült 1 150px150px 150px150px 2 150px150px 150px150px 5 150px150px 1 150px 150px150px 150px 150px150px 2 150px150px 150px150px 3 150px150px Nem készült 5 150px 150px150px 150px 150px150px 10 150px150px 150px150px 50 Nem készült 100 Nem készült 5. sorozat 2019. augusztus 30-án biztonságosabb bankjegyeket hoztak forgalomba, amelyek kinézetükben megegyeznek az eddig is forgalomban lévőkkel. érték méret szín leírás dátum előlap hátlap vízjel nyomtatás kibocsátás visszavonás 1 130 × 63 mm sárga, zöld Mao Ce-tung és orchidea Három medencében tükröződik a hold a Nyugati-tónál orchidea1999 2004. július 30. forgalomban 5 135 × 63 mm bíbor Mao Ce-tung és nárcisz Nárcisz 2002. november 18. 10 140 × 70 mm kék Mao Ce-tung és rózsa Három Szoros a Jangce-folyónál Rózsa 2001. szeptember 1. 20 145 × 70 mm barna Mao Ce-tung és lótusz Lótusz 2000. október 16. 50 150 × 70 mm zöld Mao Ce-tung és krizantém Potala palota Mao Ce-tung 2001. szeptember 1. 100 155 × 77 mm vörös Mao Ce-tung és Prunus mume A népek nagy csarnoka 1999. október 1.

Története A renminbit 1949-ben vezették be, röviddel azután, hogy a kommunisták megnyerték a polgárháborút. A kommunista kormány első feladata a hiperinfláció megállítása volt, amely az országot sújtotta ekkoriban. Miután ez megfékeződött, nyomták ki a második sorozatot még az 1950-es években.

A tervgazdaság időszakában a renminbi árfolyama teljesen valószerűtlen volt a külföldi valutákhoz képest, átváltását szigorú szabályok jellemezték. A kínai gazdaság 1978-as nyitása után kettős árfolyamrendszer került bevezetésre egy belföldre szánt valutával és egy a külföldiek számára készült renminbivel, amelynek árfolyama jóval az előző felett volt. Ez a rendszer kedvezett a feketegazdaságnak, ahol általánossá vált a pénzkereskedelem.

Később a Kínai Népköztársaság a nagyobb konvertibilitás elérése érdekében eltörölte a kettős árfolyamot, és a kialakított cserehelyeken az árfolyamok valósabb értéket vehettek fel. Jelenleg a renminbi magánszemélyek folyószámláin konvertibilis, míg a vállalkozásokén nem. A cél a teljes konvertibilitás elérése, ami azonban egyelőre csak távlati.

Árfolyama bélyeg|Az RMB világvaluta ambícióit tükrözi a Kína-KKE találkozón használt plakát A renminbi árfolyamát 1994-től informálisan az amerikai dollár árfolyamához kötik. Ez a gazdaságpolitika Kína számára feltétlen előnyös, azonban a nemzetközi megítélése kettős. Az 1998-as ázsiai gazdasági válság során nagy szolgálatot tett a rendszer, mivel nem engedte Kína meggyengülését. Ám mostanság főleg az Amerikai Egyesült Államok egyre többször támadja a kötött árfolyamrendszert, mivel a dollár – és így a renminbi – gyengülésével Kína gazdasága még versenyképesebb lett az Egyesült Államokéval szemben.

Az Amerikai Egyesült Államok a G7 és az Európai Unió támogatásával nyomást gyakorolt Kínára a renminbi árfolyamának növelése érdekében, hogy az import növekedjen, az export pedig csökkenjen. Kínában azonban tartják magukat a kötött vagy csúszó árfolyamhoz, mivel félnek a szabad árfolyam esetén fellépő spekulációktól. Kisebb módosítást azonban tervez a Kínai Népi Bank azáltal, hogy a árfolyamát már nemcsak az amerikai dollárhoz, hanem egy a dollárból, euróból és japán jenből álló kosárhoz is kívánják majd kötni.

Kínát több támadás is éri, mivel valutája nem vihető ki az országból, így kényszerítve rá a külföldi turistákat, befektetőket, hogy ők vigyék oda külföldi valutájukat, amit külföldi államkötvényekbe fektethet be a kínai állam, ezáltal még nagyobb befolyást szerezve a nemzetközi gazdaságban. Másrészt a rendszer hátulütőjeként terepet ad a feketegazdaságnak.

A kínai valuta nemzetközileg konvertibilissé tétele, amely egyelőre csak a távlati célok között szerepel, alapvetően megosztja a nem kínai piaci résztvevőket. Míg a könnyűipar a lépéstől a felértékelődését várva a konvertibilitás elérése mellett kardoskodik, az olcsó kínai munkaerőre és termékekre építő számítástechnikai és kereskedelmi cégek érdeke a mostani rendszer megtartása.

Hongkongban a rögzítettől eltérő, piaci áron is kereskednek a valutával, és ehhez megkülönböztetésül a CNH kódot használják a a CNY helyett.

Déli hamisítványok Dél-Kínában sok a hamis bankjegy és érme. Ezzel rengeteg embert próbálnak átverni, főként a taxisok. Ezt elkerülendő, érdemes pontos összeggel kifizetni a fuvardíjat, mivel visszaadáskor becsúsztathatnak a valódi bankjegyek és érmék közé egy-egy hamisat. Ha a pénzérme rozsdás, biztosan hamis. A bankjegyeknek van vízjelük, de érdemes megtapogatni Mao Ce-tung arcképének haját és kabátját a bankjegyen, ugyanis ha érdes az a felület, akkor valódi. Az igazi bankjegy további ismertetőjegyei: a tetején lévő minta összeér, ha kettéhajtjuk a bankjegyet, ha fehér papírhoz dörzsöljük, megfogja a papírt.

Jegyzetek

További információk

Kategória:Ázsiai pénznemek Kategória:Kína gazdasága