Karády István (Jászberény, 1904. augusztus 20. – Szeged, 1974. szeptember 21.) orvos, patofiziológus, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952).
Élete Karády (Kraut) Győző (1867–1952) főgimnáziumi tanár és Markgraf Erzsébet (1874–1938) fiaként született. 1922-ben a Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett jeles eredménnyel. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1929. április 13-án avatták orvosdoktorrá. 1926 és 1929 között az I. sz. Kórbonctani Intézet, 1929-től 1932-ig az I. sz. Belgyógyászati Klinika díjtalan gyakornoka volt. 1932 és 1937 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájára került, s előbb mint gyakornok, majd 1937-től 1948-ig mint egyetemi tanársegéd dolgozott. 1934-ben bel- és ideggyógyász szakorvosi vizsgát tett. 1937-ben a bécsi Collegium Hungaricum állami ösztöndíjasakéntBudapesti Közlöny, 1936. augusztus 2. (70. évfolyam, 176. szám), majd 1937 és 1939 között Rockefeller-ösztöndíjasként végzett kutatásokat. 1939-ben az allergiás betegségek kór- és gyógytana című tárgykörből magántanárrá habilitálták. 1939 és 1942 között a rochesteri Mayo Clinic vendégkutatója.
1939 és 1948 között a szegedi egyetem magántanára, 1947–1948-ban címzetes nyilvános rendkívüli tanára. 1948 és 1951 között a Gyógyszertani Intézet egyetemi adjunktusa, 1951-ben intézeti tanára, 1951. szeptember 15-től haláláig a Kórélettani Intézet intézetigazgató egyetemi tanára.Magyar Közlöny, 1951. szeptember 15. (135. szám) 1958-ban a Londoni Egyetem Rockefeller-, majd 1964–1965-ben Wellcome-ösztöndíjasa, 1967–1968-ban a Bécsi Egyetem Általános és Kísérletes Kórtani Tanszéke vendégprofesszora volt.
Szegeden érte a halál, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik.Szeged, Belvárosi temető, XVII-díszsírhely-1 In Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 19. p.
Kutatási területe Főleg a Selye János által felfedezett stressz fogalomkörével kapcsolatos kórélettani kérdésekkel foglalkozott. Vizsgálta a szervezet alkalmazkodásának mechanizmusát, a sokkal szembeni ellenállását. Allergiai és anafilaxiai kutatásokat végzett. Ő fedezte fel a rezisztint."resistin"
Családja Második felesége Villányi Erzsébet (1903–1991) volt, Villányi (Weisz) Ármin építészmérnök, műszaki tanácsos és Sternlicht Teodóra lánya, akivel 1944. december 18-án Szegeden kötött házasságot.
Fia ifj. Karády István orvos.
Művei Einfluss des Ergotamins auf die alimentäre Hyperglykämie bei Leberschändingung durch Phosphorvergiftung. Ernst Z.-vel. (Biochemische Zeitschrift, 1932) Histaminérzékenység. (Orvosi Hetilap, 1933) A hypochloraemiás uraemiáról. Czoniczer Gáborral. (Orvosképzés, 1933) Lipase-vizsgálatok sclerosis multiplexes betegek duodenalis nedvében és vérserumában. – Vizsgálatok a postoperatív keringési zavarok keletkezéséről. Rusznyák Istvánnal, Szabó Dénessel. (Orvosi Hetilap, 1934) A terhesség befolyása a histaminérzékenységre. Strobl Ferenccel. – A collapsuskészséget jelentő II. histamintípus átalakítása. Bencsáth Aladárral. (Orvosi Hetilap, 1935) Experimentalis vizsgálatok állatok histamin-tachyphylaxiájának és histamin-resistentiájának kérdéséhez. (Magyar Orvosi Archívum, 1935) Kísérleti adatok a szervanaphylaxia mechanizmusához. Erdős Lászlóval. (Magyar Orvosi Archívum, 1937) Further Studies on the Effect of the Alarm Reaction on Water Excretion. Browne, J. S. L.-lel és Selye Jánossal. (Canadian Medical Journal, 1938) The Influence of the Alarm Reaction on the Development of Anaphylatic Shock. Browne, J. S. L.-lel és Selye Jánossal. (Journal of Immunology, 1938) Changes in the Total Blood Volume in Histamine and Surgical Shock in Normal Rabbits and in Those Pretreated with Histamine. (American Journal of Physiology, 1938) Role of Auto-Antigens in the Pathogenesis of Physical Allergy. (Journal of Immunology, 1939) Changes in the Chloride Distribution between Red Blood Cells and Plasma during the Course of the General Adaptation Syndrome. Browne, J. S. L.-lel, Selye Jánossal. (Journal of Biological Chemistry, 1939) Histamine Metabolism in the Adrenalectomized Rat. Rose, B.-vel. (Proceedings of the American Physiological Society, 1939) Decrease of Histaminase in Tissue by Adrenalectomy and Its Restoration by Corticoadrenal Extract. Rose, B.-vel és Browne, J. S. L.-lel. (American Journal of Physiology, 1940) Az allergia jelentősége az emberi pathológiában. Magántanári előadás. (Szeged, 1941) A thyreotoxicus coma gyógyítása kéreghormonnal. Varga Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1941. 43.) A traumás shock keletkezése. Hámori Artúrral, Rusznyák Istvánnal. (Orvostudományi Közlemények, 1942) Kalium aceticum-diuresis. Földi Mihállyal. (Magyar Orvosi Archívum, 1943) Adatok a physiologiás albuminuria keletkezésének mechanizmusához. Földi Mihállyal. (Orvosi Hetilap, 1943. 33.) Adaptation Mechanism of the Organism to Damage. The Role of „Resistine”. Kovács A.-val. (Nature, 1948), Antianaphylaxia mechanizmusa. Kovács B.-vel, Petri Gáborral. – Shock és antihistamin. Petri Gáborral. (Kísérletes Orvostudomány, 1949) Vizsgálatok a histamin-megszokás kérdéséhez. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1951) Kórélettan. K. I. 1950/51-ben tartott előadásai. Egyetemi jegyzet. (Budapest, 1952, új átdolgozott kiadás. 1973 és 1980) Hőszabályozás kórélettana. Egyetemi jegyzet. (Budapest, 1953) Acidosis, alcalosis kórélettana. Egyetemi jegyzet. (Budapest, 1953) A nephrosis oedema pathophysiológiája. (Orvosi Hetilap, 1953. 33.) Die Frage des Histamin-Desensibilisierung im Spiegel eigener Untersuchungsergebnisse und der Literaturangaben. Rapcsák Vilmossal. (Acta Medica, 1953) Az anyagcsere kórélettana. Egyetemi jegyzet. (Budapest, 1954) Die Rolle der höheren Nervenfunktion im Mechanismus der Antikörperproduktion. Kiss L.-lel, Mustárdy L.-lel. (Acta Physiologica, 1954) Experimental Influencing of Tuberculosis Changes. Lusztig G.-vel, Vajda P.-vel. (Acta Morphologica, 1954) Control of Humoral Factors on the Zona Glomerulosa of the Adrenal Cortex. Nagy A.-val, Oláh A.-val. (Nature, 1957) A heparin alvadásgátló és clearing működése hyperlipaemiában. Csergő Istvánnal, Pintér Imrével. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1957) Zur Pathophysiologie des traumatischen Shocks. Kapillarpermeabilität und Sludge-Bildung in traumatischen Schock. Kiss Lajossal, Thuránszky Károllyal. (Acta Medica, 1959) The Effect of Insulin on Production of Granulation Tissue in Rats. Nagy Sándorral, Rédei Annával. (Experientia, 1960) Granulation Tissue Production in Alloxan-Diabetic Rats. Nagy Sándorral, Rédei Annával. (Journal of Endocrinology, 1961) A resistin patophysiologiai jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1964. 3.) Effect of Ammoniumchloride and Sodium bicarbonate on Resistine Level in Rats. Horpácsi Gézával. (Journal of Pharmacy and Pharmacology, 1964) Effect of Phlogodym on the Blood Fibrinogen Levels in Traumatic Shock. Lázár Györggyel. (Acta Physiologica, 1964) Crossed Shock Resistance. Role of Humoral Factor in the Resistance to Shock. Prókai Andrással, Sütő M.-mel. – The Role of Endotoxin in Traumatic Shock and in Adaptation to Trauma. Gecse Árpáddal és West, G. B.-vel. (Acta Physiologica, 1966) Glycoproteidek jelentősége a stresshez való adaptáció mechanizmusában. (Kísérletes Orvostudomány, 1966) Histaminképződés és histaminfelszabadulás traumás shockban és shock-resistentiában. Gecse Árpáddal, Horpácsy Gézával. (Kísérletes Orvostudomány, 1969) Resistance to Shock in Rats with Alloxan Diabetes. Ottlecz Annával. – Isolation from Bovine-Plasma of an Agent Causing Smooth Muscle Concentration. Gecse Árpáddal, Zsilinszky Eleonórával. (Acta Physiologica, 1970) Histokémiai és elektronmikroszkópos változások Phlogodym hatására patkánymájban. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1970) Modellkísérlet az emberi shock-vese pathomechanizmusának kiderítésére. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1970) Patkányszövetekből izolált antihistamin hatású anyag kémiai szerkezete. Halmos M.-mel, Prókai Andrással. – Serumphospholipoidok változása széntetrachlorid-mérgezésben. Lázár Györggyel és Nikolásev Velimirral. (Kísérletes Orvostudomány, 1971) Data on the Pathomechanism of Shock. Bardóczi A.-val, Kékes-Szabó Andrással. (Acta Physiologica, 1971) Plasma phospholipoidok anyagcsere-vizsgálata normál humán terhességben. Többekkel. – Serum-, máj-, és vese-phospholipoid. Lázár Györggyel, Nikolásev Velimirral. – Histaminhoz adaptált és úsztatott patkányok szénhidrát-anyagcseréje. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1972) Bradykinin Metabolism in Shock and in State of Shock Resistance. Többekkel. (Vasoactive Polypeptides. New York, 1972) Uratos nephropathia és sokkrezisztencia. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1977).
Társasági tagságai Szegedi Akadémiai Bizottság tagja (1968-tól) Magyar Élettani Társaság tagja (1942-től), vezetőségi tagja (1970–1974) Magyar Belorvos Társaság (1935-től) Korányi Sándor Társaság (1950-től) Magyar Endokrinológiai Társaság (1960-tól) Magyar Immunológusok Társasága alapító tagja (1972-től) Szakorvosképesítő Vizsgabizottság elnöke (1970–1974) Kanadai Fiziológusok Társasága (1938-tól) Amerikai Patológusok Társasága (1939-től) Francia Allergológusok Társasága (1956-tól) Nemzetközi Hisztamin Klub (1958-tól) Nemzetközi Allergológiai Kollégium rendes tagja (1970-től)
Jegyzetek
Források Szegedi egyetemi almanach (1921-1996). II. köt. Szeged, Dobozy Attila, 1997. Karády István lásd 167-168. p.
További információk
Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar fiziológusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Jászberényiek Kategória:Szegediek Kategória:1904-ben született személyek Kategória:1974-ben elhunyt személyek