bélyegkép|jobbra|200px|Kossuth híd (Esztergom) 1948 bélyegkép|jobbra|200px|Kelenföldi autóbuszgarázs 2007-ben bélyegkép|jobbra|200px|Kelenföldi autóbuszgarázs 2008-ban bélyegkép|jobbra|200px|Pasaréti VASAS teniszcsarnok 1957 bélyegkép|jobbra|200px|Székesfehérvári könnyűfémmű gyártócsarnok 1958-59 Menyhárd István (Vulkapordány, 1902. szeptember 21. – Budapest, 1969. augusztus 25.) építészmérnök, statikus, a műszaki tudományok doktora (1955), Ybl-díjas (1961).
Életpályája
Felsőfokú tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, ahol mérnöki oklevelet szerzett 1925-ben. A diploma megszerzése után 3 évig Raichle J. Ferenc építész irodájában, majd 2 évig Enyedi Béla mérnök tervezőirodájában vas- és betonszerkezetek tervezésével is foglalkozott. Enyedi irodájában indult karrierje, utána 1933-tól 1937-ig tanársegédként működött a műegyetem mechanikai tanszékén, később adjunktus lett.
A Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumhoz került, itt tervezőként dolgozott a közúti hídosztályon. Ekkortájt (1935) tervezte meg a Magyarországon újnak számító vasvári vonórudas ívhidat, majd Mistéth Endrével közösen a szolnoki felüljárót, mely az első Langer-tartós vasbetonhíd volt hazánkban. 1940-től magánmérnöki tervezőirodát nyitott. Ő indította el a második világháborút megelőző néhány évben a Műegyetemen a héjszerkezetek oktatását.
A vasbeton héjszerkezetek elméletével is ekkoriban kezdett foglalkozni. Ettől kezdve figyelemreméltó hídszerkezeteken kívül főleg korszerű acélbetonszerkezeteket tervezett. Első héjszerkezetű csarnokait a csepeli kikötőben és a Kőbányai Sörgyárban építette. Legjelentősebb műve a budapesti Hamzsabégi úti autóbuszgarázs, ahol a főcsarnok fedését vasbeton ívekre támaszkodó elliptikus paraboloid alakú héjmezők képezik, a 82 méter fesztávolságú szerkezet építésekor (1941) a világ legnagyobb fesztávolságú héjszerkezetű csarnoka volt. Ugyancsak „rekord” fesztávolságú volt a szolnoki dongahéjfedésű repülőgép hangárja is.
A háborút követően számos híd felújításán munkálkodott. 1949-től dolgozott az Állami Mélyépítési Tervező Intézetnél, az Építéstudományi Intézetben valamint az Ipari és Mezőgazdasági Tervező Intézetben (IPARTERV); majd 1962-től a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál (BUVÁTI) lett tervezőmérnök.
Tanulmányozta a töréselméleten alapuló méretezést, ő vezette be azon biztonsági tényezők méretezésének elvét, melyek a törést megelőzik. Ennek eredményeképpen korszerűsödtek a magasépítési ill. a vasbeton szabványaink. 1953-tól töltötte be a Magyar Szabványügyi Hivatal Méretezési Szakbizottságának elnöki tisztjét.
Munkái közé tartoznak többek közt a Ferihegyi repülőtérre vezető út vasbeton hídjai, a pozsonyi, eperjesi, és marosvásárhelyi vasbeton ívhidak, a székesfehérvári alumíniummű öntödecsarnoka és a csepeli csőgyár héjbefedésű csarnokai.
Szakirodalmi publikációi jelentősek, díjat is neveztek el róla.
"A korszerű szerkezetek tervezése sokféle elméleti, modellezési és számítási probléma megoldását igényelte. A magyar tudósok, mérnökök hozzájárulása ezekhez a múltban is (Menyhárd István, Csonka Pál, Szmodits Kázmér), a jelenben is (Kollár Lajos, Szabó János és mások) nemzetközi szinten is elismert és nagyra becsült."
Díjai, elismerései 1955. Műszaki tudományok doktora 1961. Ybl Miklós-díj 1968. Akadémiai Díj I. fokozat VI.o
Főbb művei Hidak 1934. Jászfényszaru – Zsámbok közötti Zagyva-híd 1937. Jászberényi Zagyva-híd 1944. Füzesgyarmat – Karcag közötti Hortobágy-Berettyó-híd 1948. Esztergomi Kossuth híd
Épületek 1940. Szolnoki repülőhangár 1941-1949. Magyar Szentföld-templom. Budapest, II. Heinrich István utca 5-7. (Építész Molnár Farkas) Az építkezés 1949-ben leállt és a félkész vasbeton héjszerkezetet elbontották. 1941. BKV Kelenföldi Autóbuszgarázs. Budapest, XI. Hamzsabégi út 55 (építész: Padányi Gulyás Jenő) 1957. Pasaréti VASAS teniszcsarnok. (építész: dr Szendrői Jenő) Budapest, II. Pasaréti út 11-13 1958-1959. Székesfehérvári Könnyűfémmű gyártócsarnok. (Építész: Farkas Ipoly – Semsey Lajos; ezért a munkájukért az Ipari Épülettervező Vállalat Perret-díjat kapott 1961-ben)
Könyvek – publikációk Vasbeton szerkezetek elmélete… (Gyengő Tiborral, 1960) Héjszerkezetek számítása és szerkesztése (Bp., 1966; lengyelül is)
Emlékezete Menyhárd István-díj
További információk Erényi Iván: Menyhárd István Hidak Jász-Nagykun-Szolnok Megyében BKV – A kelenföldi autóbuszgarázs története Bölcskey Elemér: Dr. Menyhárd István élete és munkássága (Műszaki tudomány 43. 1970. 1-2. 35-46.) Dulácska Endre: Egy magyar mérnökóriás: Menyhárd István (Magyar építőipar 48. 1998. 5-6. 175-178.) Kubinszky Mihály: Emlékezés Menyhárd Istvánra (1902-1969). (Magyar szemle 11. 2002. 9-10. 194-200.) Magyar Építőipar, 1961/1. 1-3. p. Baktai Ferenc – Tatai Zoltán: Megvalósult tervek 1961-1965. A második ötéves terv nagy létesítményei. Budapest : Kossuth Könyvkiadó, 1965. Merényi Ferenc: A magyar építészet 1867-1967. Műszaki Könyvkiadó : Budapest, 1969. Dr. Menyhárd István. Magyar Építőipar, 1969/9-10. 565. p. Rados Jenő: Magyar Építészettörténet. Műszaki Könyvkiadó : Budapest, 1971. Kaliszky Sándor: Képlékenységtani kutatások Magyarországon a tartószerkezetek mechanikája területén. (Építés-építészettudomány 35. 2007. 2. 141-158. Bibliogr. 155-158.) BME Építőmérnöki Kar. A kelenföldi autóbusz kocsiszíncsarnok és műhelycsarnok szerkezetének vizsgálata Magyar Szentföld templom története Könnyűfémmű Székesfehérvár Menyhárd István KÖHÉM MŰEMLÉKEM.HU Vasas sporttelep
Jegyzetek
További információk Magyar életrajzi lexikon Architeca Hungarica História – Tudósnaptár KISLEXIKON Akadémiai-díj 1968 https://web.archive.org/web/20041015052303/http://www.vbt.bme.hu/~hegedus/hejkonyv1.pdf
Kategória:Magyar építészmérnökök Kategória:Magyar statikusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Ybl Miklós-díjasok Kategória:1902-ben született személyek Kategória:1969-ben elhunyt személyek Kategória:Akadémiai díjasok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek