A Bolond Miska humoros, képes hetilap, melynek tulajdonos-kiadója Emich Gusztáv, alapítója és szerkesztője pedig Tóth Kálmán volt. 1865 és 1868 közti időszakban ez volt a legnépszerűbb a hasonló lapok között. Ezt részben jelentős múltjának köszönhette, de például az ellenzéki olvasótábornál jelentősen befolyásolta ezt Tóth Kálmán korábbi börtönbüntetése. Később pont Tóth politikai nézetváltásának következtében esett vissza jelentősen a lap népszerűsége.
Előfizetői száma 1869-re harmadára csökkent (1800). Ezután a megújulási kísérletek sem mentették meg az 1875. évi, 15 évi fennállás után történt megszűnéstől. Karikaturistája-rajzolója, id. Jankó János részben a lap hasábjain közölte az első magyar képregényeket.
Munkatársak A lap neves munkatársakat tudott felmutatni, ezt kihasználva 1870-ben a tízéves jubileum alkalmából megjelentette a főbb munkatársak portréját. A kor jelentős nevei szerepeltek a listán, bár ekkor már a Kiegyezés utáni széthúzás volt érezhető a szerzőtársak között.
Főbb munkatársak thumb|250px|right|1866 thumb|250px|right|1875
Ágai Adolf (1836–1916), Csernátony Lajos (1823–1901), Devecseri Ignác (1842–1899), Hevesi Lajos (1843–1910), Lauka Gusztáv (1818–1902), Pálffy Albert (1820–1897), P. Szathmáry Károly (1831–1891), Szokoly Viktor (1835–1913), Torkos László (1839–1939), Bartók Lajos (1815–1902), Jankó János (1833–1896).
Út az ellenzékiség felé 1865 tavaszától a Bolond Miska Az Üstökössel együtt tesztelte az enyhülő abszolutizmus eredményeként várt szabadság valóságát. Ennek a próbálkozásnak jó példája a Kakas Márton és a Bolond Miska közötti párbeszéd. Innen meredeken felfelé ívelt az út a szabadság tekintetében, hisz hamarosan már "rendszerváltozásról" nyilatkozott a lap, majd szabadon kiadta a korábban cenzúrának áldozatul esett karikatúráit.
A zsidó egyenjogúságért vívott harc A főbb társadalmi problematikák közül kiemelten kezelte a Kiegyezés utáni zsidó emancipációt. Ez főként Ágai érdeme volt, de szerkesztőként Tóth is kiállt az ügy mellett. Ágai kiválásakor ez a kérdés mégis kikerült a lap aktuális témái közül. Ezután csak ritkán jelent meg újra a kérdés, akkor már más aspektusból.
A politika térnyerése 1868 után a politizálás és az annak álcája mögé bújtatott személyeskedés vette át a főszerepet a Bolond Miskában. A kortárs alkotókat nem írói, inkább politikusi mivoltukban tüntette fel. Például Jókai Mór is a korszak egyik legnagyobb politikusaként jelent meg a lapban, irodalmi érdemei nem kerültek fókuszba; és egyben az is kiderült, hogy Gyulai Pál egyetlen célja: Jókai térnyerésének megakadályozása.
Források Buzinkay Géza: Borsszem Jankó és társai. Magyar élclapok és karikatúráik a XIX. század második felében; Corvina, Bp., 1983 A magyar sajtó története II./2 1867-1892, Akadémia Kiadó, Budapest, 1985 Thuróczy Gergely: Élclapok mostohagyermeke. Jankó János és a magyar képregény kezdetei; in: Tanulmányok Budapest múltjából, 39. A Budapesti Történeti Múzeum évkönyve, BTM, Bp., 2014; 249-276. old. [a Bolond Miska-béli képregényekről]
További információk
Kategória:Magyarországi hetilapok Kategória:Szatirikus folyóiratok Kategória:Megszűnt magyarországi sajtótermékek Kategória:Magyar nyelvű sajtótermékek