bélyegkép|jobbra|240px|Erdélyi faragott singek különböző vidékekről
A rőf vagy sing hagyományos hosszmérték az SI-mértékegységrendszeren kívül. Értéke tájegységenként változó, általában 60–80 cm körüli.
Etimológia
A rőf a német Reif szó (eredetileg kötés, kötelék, abroncs jelentésű) átvétele, és egy, elsősorban kelmefélék mérésére használatos hosszmértéket jelent. A magyarba a középfelnémet nyelvjárásokból kerülhetett át. Az eredetibb rejf változatból a réf monoftongizálódással, a rőf pedig feltehetően az utóbbiból kései labializációval keletkezett.
Története
jobbra|bélyegkép|240px|Az alsfeldi rőf 1536-ból, Németország
Az európai rőf görög-római előzményű, főleg textíliák, szövetáruk, posztók, szalagok, kötelek mérésére alkalmazott kereskedelmi hosszmérték. Egyes források szerint eredetileg a kinyújtott alkar hossza volt, míg mások szerint a kifeszített kar hossza a mell közepétől a hüvelykujj hegyéig.
Első magyar okleveles említése 1255-ből való.
Különböző rőfegységek
A rőf nagysága országonként, sőt vidékenként változott, általában 60–78 cm közötti érték volt.
Név Átváltás Ref. osztrák rőf 78 cm,egyes helyeken77,8 cm bajor rőf 83,3 cm porosz rőf 66,7 cm svájci rőf 60 cm dán rőf 62,8 cm svéd rőf 59,4 cm norvég rőf 62,75 cm brabanti rőf 69 cm bécsi rőf 77,75 cm régi budai rőf 58,3 cm új budai rőf 78,3 cm királyi rőf 62,5 cm magyar rőf, vagyisa sing 62,2 cm pozsonyi rőf 78,3 cm. egyiptomi rőf 52,5 cm mezopotámiai szent rőf 99,5–99,6 cm
Érdekességek
A régi magyar rőföt singnek is nevezték, például Erdélyben.Erdélyi magyar szótörténeti tár, Bukarest: Kriterion, 1975- A rőf a népmesékben az egyik leggyakrabban használt hosszmérték. Létezik egy „Tudja a rőf árát” kifejezés, szólás is, „szemérmetlen” jelentéssel. A rőfösboltok tipikusan méteráruval és rövidáruval foglalkozó boltok. Számos még ma is működő vállalkozás viseli a „rőfös” nevet.
Jegyzetek
Források
Kategória:Hagyományos mértékegységek Kategória:Hosszúságegységek