bélyeg|260px|A kolozsvári ideg- és elmegyógyintézet főépülete 2020-ban Lechner Károly (Pest, 1850. március 21. – Budapest, 1922. január 19.) magyar orvos, elmegyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1921).

Kutatási területe A reflexelmélettel foglalkozott, később a Pavlov által igazolt idegélettani törvényekre világított rá. Önálló fiziológiai alapokra épült pszichológiát és pszichopatológiát dolgozott ki. A hallucinációkkal, a tudatállapot-változásokkal kapcsolatos vizsgálatai is jelentősek.

Életpályája Fivére a nagy építész, Lechner Ödön volt. Lechner Károly orvosi oklevelét bécsi előtanulmányok után Budapesten szerezte meg 1874-ben. Szakorvosi képzettséget a sebészet, a szülészet és a szemészet területén szerzett, végül szakterületéül az elmegyógyászatot választotta. 1877-től hat évet töltött el Schwartzer Ferenc híres budai magánintézetében, mely intézetből a magyar elmeorvosok számos kiválósága indult. Felesége halálát követően több évig Nyugat-Európában dolgozott, legtovább a bécsi agyszövettani intézetben. Hallgatta Noritz Lazarus lélektani előadásait, Wundt és Charcot munkatársa volt. Külföldi munkaállomásairól hazatérve itthon az ideg- és elmekórtan elismert szakértőjének számított.

1883-tól az Angyalföldi Elme- és Ideggyógyintézet igazgatója.https://www.orvtudert.ro/images/PDF/2008_2/2008_2_17.pdf 1899-ben július 9-én Trefort Ágoston közoktatás- és vallásügyi miniszter Lechnert nevezte ki a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemre az Ideg- és elmekórtani katedrára nyilvános rendes tanárnak, egyben a törvényszéki lélektan előadásainak megtartásával is megbízta. Lechner kolozsvári intézete volt az első, amely klinikáján a budapesti Schwartzer intézet hagyományait vitte tovább, igyekeztek a betegeknek kellemes, megnyugtató környezetet biztosítani, betegkönyvtárat szerveztek, s akiket lehetett, kirándulni vitték. Az egész régióból, sőt a Balkánról is érkeztek betegek, egy ideig Ady Endre is itt gyógyíttatta magát.

Lechner 1900-ban a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert koponyamérő eszközével („cephalographe”). Kutatásai, tanulmányai a reflexológia, az alvás, az elmefogyatékosság kérdéseivel kapcsolatban főleg a századfordulón és a századelőn bontakoztak ki. Úttörő jelentőségűnek tekintik Kétes elmeállapot című törvényszéki lélektani jegyzetét is. Tanárságának 25. évfordulójára egy 46 értekezést tartalmazó kötetet adtak ki (Dolgozatok. Kolozsvár, 1915). A kolozsvári egyetemen 1897/98-ban rektori teendőket látott el, gyakran töltött be dékáni tisztséget (1892/93; 1907/08; 1917/18; 1919/20; 1920/21).1919, 1920-ban Budapesten vizsgáztatták a kolozsvári tanárok a hallgatókat. Tagja volt az Országos Közegészségügyi Tanácsnak; a Törvényszéki Orvosi Bizottság és a Tiszti Orvosi Vizsgáló Bizottság alelnökévé választotta; A Magyar Filozófiai Társaság Közleményeinek munkatársa volt az 1900-as években.

Az első világháború idején Lechner kolozsvári klinikája egyre inkább hadi kórházzá alakult át. Erdély román megszállása, a magyar egyetem menekülése Lechner Károlyt is megviselte, új Ideg- és Elmegyógyászati Klinikát és Agykutató Intézetet kellett létesítenie Szegeden nehéz körülmények közt. 1921-ben beválasztotta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába, 1922-ben miközben készült akadémiai székfoglaló előadásának megtartására, hirtelen elragadta a halál.

Művei (válogatás) A bujakórosok álmatlansága és annak okai. Budapest, 1881 A téboly agytáplálkozási zavarainak lokalisatiója : tanulmány. Budapest, 1882 Az érzéki észrevevés némely rendellenességeiről. Orvosi Hetilap, 1888 Az izommunka szerepköre az értelmi képességek kifejlődésében. Orv. Term. Tud. Ért., 1891 A psyché materialista alapjai. Orvosi Hetilap, 1892 Pszichomechanikai törekvések az elmegyógyászatban. Budapest, 1901 A reflextípusokról. Orv. Term. tud. Ért., 1903 Az álmatlanságról. Kolozsvár, 1906 (Purjesz emlékkönyv) A beszámítás és a jogorvoslás kérdése. [Budapest], 1913 (Klny.: Gyógyászat, 1913. 45. sz.) Szabadság és kötöttség a lelki életünkben. Kolozsvár, 1918 A női lélek és a feminizmus orvostermészettudományi megvilágításban. Budapest, 1922 (Klny., Természettud. Közlöny 4. köt.) Közérzéseink az értelmi munka szolgálatában. Budapest, 1923 Lechner Károly művei (a szemelvényeket vál., jegyz. és bev. Balázs Sándor és Spielmann József). Bukarest, 1956Terjedelmi adatok: 285 o. 4 t. : ill.

Társasági tagságai Erdélyi Múzeum-Egyesület (alelnök, 1909-1922) Erdélyi Irodalmi Társaság (EIT) (tiszteletbeli tagja, 1910) Természettudományi Társulat (választmányi tag) Budapesti Orvosegylet

Díjai, elismerései Az Orvosi Hetilap díja (1886) A Párizsi világkiállítás nagydíja (1900)

Jegyzetek

Források

Szegedi Egyetemi Almanach: (1921-1996). II. köt. Szeged, 1997, Dobozy Attila. Lechner Károly lásd 217–218. o. Kapronczay Károly: Megemlékezés Lechner Károlyról. Orvosi Hetilap, 2001, 142(24) 1279–1280. A lélektan 80 éves története a szegedi egyetemen, 1929–2009/ szerk. Szokolszky Ágnes, társszerk. Pataki Márta, Polyák Kamilla. Szeged, JATEPress, 2009. 302 o. Lechner Károly lásd 15–17. o.

További információk MÉL Lechner Károly; SZOTE; Szeged Lechner Károly és Erdély szellemi öröksége Magyar orvosok, gyógyszerészek arcképcsarnoka Veresné Dékány Mária: Lechner Károly professzor és a Szegedi Ideg- és Elmegyógyászati Klinika alapításának története; szerk. Kálmán János; Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2022

Kapcsolódó szócikkek Orvosi szakirodalom Erdélyben

Kategória:Magyar ideggyógyászok Kategória:Magyar pszichiáterek Kategória:Magyar rektorok Kategória:MTA-tagok Kategória:Pestiek Kategória:1850-ben született személyek Kategória:1922-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek