Hegedűs Ármin (Szécsény, 1869. október 5. – Budapest, 1945. június 29.) magyar építész. Böhm Henrikkel (1867–1936) irodája már a századfordulót követően jelentős épületeket tervezett. Munkásságukra a XIX. végétől a későhistorizmus, a XX. sz. elején a szecesszió, majd a két világháború között az új historizmus és az azt követő art deco építészet jellemző.
Életrajza Dr. Hegedűs Sámuel (1817–1906) szécsényi születésű orvos és Gutfreund Rozália fia. 1892-ben építészmérnöki oklevelét a budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. Előbb a főváros mérnöki hivatalában dolgozott, majd Böhm Henrikkel társult.
Házastársa Hoffer Ilona (1871–1964) volt, akivel 1895. szeptember 15-én Budapesten kötött házasságot. Gyermekeik: Klára, Erzsébet, István, András, Magda, László.
Köztisztviselői állásából 1922-ben vonult nyugdíjba. 1945. június 29-én (más források szerint július 2-án) 76. életévében baleset áldozata lett, temetése július 5-én zajlott. A Magyar Nemzet tudósítása szerint a nyugalmazott műszaki főtanácsos és építőművész a Váci utcában lelépett a járdáról és egy tehergépkocsi halálra gázolta. Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.
Munkássága Közös munkájuk közül kiválik a budapesti Szervita téren (Martinelli tér) épült egykori Török Bankház épülete (1906), mely pártázatos, díszes, hangsúlyos és a Pro Patria fürdőkórházat 1915-ben építették. Pöstyénbe tervezték az Irma-fürdő szecessziós hangvételű. A nagyszálló homlokzatán, de kivált reprezentatív belső terein - így a fogadócsarnokban és az étteremben is - a szecessziót követő neobiedermeier uralkodik. A pöstyéni, ún. Alexander-magánszanatórium már határozottan a barokk kompozíciók felé mutató eklektikában fogant. míg a Daruváron épített kisebb fürdőépület keleties hangvételű.
Sebestyén Artúrral és Sterk Izidorral együtt részt vett a legjelentősebb hazai fürdő és gyógyszálló, a budapesti Gellért Szálló építésében is, annak késő szecessziós stílusú terveit készítette (1911-1918).
Ilyen előzmények után a Böhm és Hegedűs iroda a húszas évekre a fürdő- és szálloda-építkezésekhez megfelelő tervezési tapasztalattal rendelkezett. A korábbiakkal szemben azonban ezek szinte mind neobarokk stílusban épültek. A kiskunfélegyházi Városi fürdő és szálloda kétemeletes fő tömbje a barokk kastélyra emlékeztet. Ettől a szimmetrikus alkotástól jellegében merően eltér a szolnoki Tisza fürdő és szálloda (1927) épülete, mely az ugyancsak erőteljes neobarokk formaalkotás mellett egészében jól kiegyensúlyozott, aszimmetrikus kompozíciót képez. Békéscsabán a Városi fürdő- és szállodaépület hegyes szögű saroktelekre épült. Az alaprajz és a homlokzat súlypontját a sarkon elrendezett bejáró, és a mögötte fekvő, centrális térhatású előcsarnok képezi. Egerben a Termálfürdő épülete barokk kúriára emlékeztető. A fővárosi kislakásépítés keretében a Böhm és Hegedűs iroda tervei alapján építették a Gyöngyösi úti ötszintes lakóépületet (1926). Az épület alaprajzában (függőfolyosós lakásmegközelítés) és homlokzataiban igénytelen.
Ismert épületeinek listája 220px|jobbra|bélyegkép|Gellért szálló jobbra|bélyegkép|220px|Az Új köztemető bejárati épülete
Böhm Henrikkel közös alkotások 1899–1900: Újpesti városháza, Budapest, István út 14.http://pestbuda.hu/cikk/20191213_hegedus_armin_a_magyar_szecesszio_es_neobarokk_epiteszet_mestere 1903: Kereskedő Kaszinó, Csáktornya 1903: Zöldfa Szálloda, Pöstyén 1905–1906: Pesterzsébeti városháza, Budapest, Kossuth Lajos tér 1. 1905–1906: Török Bankház, Budapest, Szervita tér 3. 1909–1910: Teplicz Nagyszálló, később Grand Hotel Teplice, Trencsénteplichttps://epiteszforum.hu/hegedus-es-bohm-postyenben 1911: Újpesti Vágóhíd, Budapest, Megyeri út 15. 1912: Páva-ház, Budapest, Váci utca 78. 1912: Alexander-villa, Pöstyén 1915–1916: Pro Patria fürdőkórház, Pöstyén 1923–1931: Budapesti Zsidó Hitközségi Gimnázium, ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, Budapest, Cházár András u. 10. (Lajta Béla halálakor abbamaradt építkezés folytatása, és módosítása) 1926–1928: Városi fürdő és szálloda, Kiskunfélegyháza, Blaha Lujza tér 1. 1928: Szülőotthon, Budapest, Görgey Artúr út 69-71.http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=04&cim=gorgey-artur-ut-69-71&cimtxt=G%C3%B6rgey%20Art%C3%BAr%20%C3%BAt%2069-71&scrwidth=1920
Egyéb épületek 1898: Ponty utcai iskola (ma: Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelmi Szakgimnázium), 1011 Budapest, Ponty u. 3.https://www.hunfalvy-szki.hu/hu/rolunk/hagyomanyaink-1/az-iskola-epulete 1903: Az Új köztemető bejárati épületegyüttese, Budapest, Kozma utca 8-10.https://mult-kor.hu/cikk.php?id=8036&pIdx=5 1904–1908: A Fiumei úti sírkert árkádsorai, Budapest, Fiumei út 16-18.https://www.kozterkep.hu/22304/Gerle_Lajos_siremleke_Budapest.html – Gerle Lajossal közösen 1906: Dob utcai iskola (ma: Erzsébetvárosi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Művészeti Szakgimnázium), Dob utca 85. 1906?: Hegedüs-villa, Budapest, Jávor utca 11/a – Hegedüs Ármin saját villája 1911–1918: Gellért Szálló, Budapest, Szent Gellért tér 2. – Sebestyén Artúrral és Sterk Izidorral együtt 1912: Hotel Fischer, a későbbi Hotel Lipa, Pöstyén 1912–1914: Irma fürdő, Pöstyén 1912–1914: Thermina Palace, Pöstyén 1927: Városi fürdő- és szállodaépület, ma: Árpád Gyógy- és Strandfürdő, Békéscsaba, Árpád sor 3. 1928: Tisza Szálló és Gyógyfürdő együttese, Szolnok, Sóház u. 2. 1930: Moziépület, Szolnok, Templom utca 4. – Böhm Henrikkel közösen ?: Gyöngyösi úti ötszintes lakóépület ?: Fürdőépület, Daruvár ?: Fürdőépület, Eger
Feltételezhető, hogy léteznek Szlovákiában további Böhm-Hegedűs alkotások is, de egyelőre ezekre nincs bizonyíték.
Tervben maradt épületek 1915: Székesfővárosi krematórium – Böhm Henrikkel közösenhttps://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=33&layout=s
Kapcsolódó szócikkek Magyar építészet a 20. század első felében
Jegyzetek
Források Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp.1985. - . Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - és
Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928. Gábor Eszter: A CIAM magyar csoportja (1928-1938) – Bp. 1972. Akadémiai K. – 71.71128. Akadémiai Nyomda (Bőséges hazai és nemzetközi forrás listájával)
PIM
http://budapest100.hu/architect/hegedus-armin/ https://epiteszforum.hu/hegedus-es-bohm-postyenben
Egyéb irodalom
(szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek Ybl és Lechner korában, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2015,
Kategória:Magyar építészek Kategória:Magyar építészet a 20. század első felében Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1869-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Nevet változtatott magyar személyek Kategória:Szécsényiek Kategória:Zuglóiak Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek