Biharnagybajom

Biharnagybajom nagyközség Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.

Fekvése A Nagy-Sárréten fekszik, a járási székhely Püspökladánytól 16 kilométerre délkeletre. A hajdani sárréti vízi világ jellegzetes falva. Településszerkezetén a mai napig látható nyomot hagytak a vízfolyások, a mocsár. A mocsárvilág meghatározó volt az itt élő emberek életében, de a természet sohasem adta könnyen egyébként bőven termő kincseit a sárréti pákászoknak, nádalóknak, szigetszántó ősöknek.

Szomszédos települések: észak felől Báránd, kelet felől Nagyrábé, dél felől Füzesgyarmat, nyugat felől pedig Sárrétudvari.

Megközelítése A településen nagyjából északnyugat-délkeleti iránybanvégighúzódik a Püspökladányt Füzesgyarmaton át Szeghalommal összekötő 4212-es út. Közúton ezen közelíthető meg az említett városok, illetve a 42-es és a 47-es főutak felől. A keleti szomszédságában fekvő településekkel és Berettyóújfaluval a 4213-as út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV a érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Biharnagybajom vasútállomás a település délnyugati részén (a vonal állomásainak viszonylatában Füzesgyarmat vasútállomás és Sárrétudvari megállóhely között). Közúti elérését a 4212-es útból kiágazó 42 316-os mellékút teszi lehetővé. [Korábban Füzesgyarmat és Biharnagybajom között két, már megszűnt vasúti megállóhely is volt, Kishagymás mh. és Csillagtanya mh.; utóbbi szintén Biharnagybajom területén működött, a település központjától mintegy 4 kilométerre délre.]

Története, gazdasága left|thumb|270px|Szűcs Sándor emlékház – műemlék népi lakóház Első ismert írott említése a Váradi regestrumból maradt fenn, 1215-ből. A középkor történelmében kettős faluként, Nagy- és Kisbajomként szerepelt. A nemesi falut a szabadalmas népek lakták, abban épült a község első, Szent Andrásnak szentelt temploma. A másik falu a várnépeké (várjobbágyoké) volt. Pusztított a tatár s a török, de a lakosságnak hatékony védelmet nyújtott a terjedelmes mocsárvilág.

A 14. században új földbirtokosé lett a falu. Ez a család vette fel a Bajoni nevet. Az elkövetkező évszázadokban a Bajoni család Bihar vármegye egyik legjelentősebb nemesi családja volt. A település is egyre nagyobb lett, kiváltságokat szerzett, a Bajoni család pallosjogot kapott, és Ferdinánd császár 1552-ben mezővárosi rangra emelte Bajomot.

A Bajoni család tagjai ott voltak Mátyás király udvarában és hadjárataiban is. Egyikük, Bajoni János, Zrínyi Miklós sógora Szigetvári vár védelmében halt hősi halált.

A község földvárát az osztrák hadak pusztították el a 18. század elején, amikor az a Bajoni család kihaltával gazdátlanul maradt .

Bajom népe az elsők között csatlakozott a reformációhoz. Lelkipásztoruk, Nógrádi Mátyás a 18. században a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke lett.

A szabadsághoz szokott bajomi nép valamennyi függetlenségi harcból derekasan kivette részét.

left|thumb|270px|Tradicionális kerítésA faluban a legjellemzőbb ősi háziipari tevékenység a gyékénykötés volt; ezt még a hatvanas években is tömegesen űzték.

Nagybajom 1890-től 1950-ig Bihar vármegye Sárréti járásának székhelye volt, de egyes intézmények, melyek általában a járási székhelyeken szoktak működni (mint a járásbíróság és az adóhivatal) nem itt voltak, hanem Berettyóújfaluban. Érzékeny veszteség volt a településnek a trianoni békeszerződés, illetve annak eredményeként a Nagyváraddal való társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok túlnyomó részének megszakadása. Ez a település társadalmi és gazdasági életében is súlyos visszaesést okozott.

Az 1950-es megyerendezés során a Sárréti járás az újonnan létrehozott Hajdú-Bihar megye része lett, majd pár hónappal később, az 1950-es járásrendezés alkalmával meg is szüntették. Ekkor Biharnagybajomot a Püspökladányi járáshoz csatolták.

Az 1950-es évek első felében beindult iparosodás, mely a kőolajbányászatra épült, a 60-as évek elejére megszűnt, s az elmúlt évtizedekben a keleti országrész minden gondjából bőven kijutott a bajomiaknak is.

Közélete Polgármesterei IdőszakPolgármesterPárt1990–1994Kacska Zoltánfüggetlen1994–1998független1998–2002Orbán Ferenc Imrefüggetlen2002–2006Kovács LászlóMSZP2006–2010Szitó SándorBNB Egyesület2010–2014Fidesz2014–2019független2019–2024független2024–független

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 13,3% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: református 32,5%, római katolikus 2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 52,5% (11,6% nem válaszolt).Biharnagybajom Helységnévtár

2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 14,3% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1% szerbnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,8% volt református, 1% római katolikus, 0,6% görögkatolikus, 0,2% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 33,6% felekezeten kívüli (37,7% nem válaszolt).Biharnagybajom Helységnévtár

Ismert bajomiak Nadányi János református lelkész és történetíró egy ideig itt élt, és itt halt meg 1707. július 8-án. Bajomi Lázár Endre (1914–1987) író, műfordító, újságíró, szerkesztő, lektor, a francia kultúra elkötelezett közvetítője elnyerte Párizs városának aranyérmét (1982), és az Ordre des arts et des lettres (1985) kitüntetést. Szűcs Sándor (1903–1982) etnográfus, író, múzeumigazgató, a Sárrét tudósa volt. Daróczy Sándor (1935–1996) fizikus, a fizikai tudomány kandidátusa (1979), tanszékvezető egyetemi docens elnyerte az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Selényi Pál-díját. Váncsa István (1949) újságíró, publicista, médiaszemélyiség elismerései: Opus-díj (1992), Pulitzer-emlékdíj (1993), a Krúdy Gyula-alapítvány díja (1993), Szabad Sajtó Díj (1996), Literatúra-díj (1996). Mile Sándor (1949–2020) magyar bajnok labdarúgó. Szőllősi István (1924–2016) vegyészmérnök, a vegyipari tudományok kandidátusa (1960), a BME Műanyag és Gumiipari Tanszék docense, tankönyvíró, laborvezető volt. Itt született Jeney Lajos (1933–2014) Ybl Miklós-díjas építész, akit 1992-ben díszpolgárrá is választottak a településen.

Jegyzetek

További információk Biharnagybajom hivatalos weboldala

Kategória:Hajdú-Bihar megye települései Kategória:Bihar vármegye települései