Washington az Amerikai Egyesült Államok fővárosa. Nevét az ország első elnökéről, George Washingtonról kapta.
Columbia kerület (angolul District of Columbia) és Washington város területe egybeesik és egyetlen önkormányzat igazgatja azokat. A legtöbbször – gyakorlati okokból – a kettőt egynek tekintik. A kerületben legutóbb 1871-ben volt két önkormányzat, ekkor Georgetown elvesztette önállóságát. A város önkormányzatának és a polgármesterének hatásköre szűkebb, mint máshol az Egyesült Államokban, mivel a kerület felett a Kongresszus rendelkezik fennhatósággal. A kerület lakóinak azonban nincs teljes kongresszusi képviselete, a Képviselőház munkájában csak egyetlen – mindössze tanácskozási joggal rendelkező – megbízottjuk van, viszont az elnökválasztásban részt vehetnek három elektori szavazattal, ami megegyezik a hasonló népességű államokéval.
Washington az Egyesült Államok szövetségi kormányzata mindhárom hatalmi ágának székhelye. Itt van a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az Amerikai Államok Szervezete és más nemzeti és nemzetközi intézmények székhelye is. Washington – különösen a National Mall park – gyakran színhelye nagy politikai tüntetéseknek. A városban számos nemzeti történelmi emlék, emlékmű és múzeum található, ezért népszerű turistacélpont.
Köznapi neve angolul D.C. (kiejtve díszí), vagy egyszerűen Washington. Korábban Szövetségi Város (Federal City) vagy Washington Város (Washington City) neveken is emlegették. A D.C. nevet azért használják gyakran, hogy egyértelmű legyen, hogy Washington városról és nem Washington államról van szó.
Washington lakossága a 2020-as népszámlálás szerint fő.
A Washingtoni Nagyvárosi Övezet (Washington Metropolitan Area) népessége meghaladja az ötmillió, a Baltimore-Washingtoni Nagyvárosi Övezeté pedig a nyolcmillió főt. Ha Washington, D.C. állam volna, terület alapján az országban a legkisebb lenne Rhode Island után, népességben az 50. Wyoming előtt, népsűrűségben az első New Jersey előtt, bruttó nemzeti termékben pedig a 35. A föderatív államszövetségbe tagállamként való felvételére 2019 óta többször is készült törvényjavaslat.
Története Az 1790. július 16-án alapított Columbia kerület az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya által definiált szövetségi kerület. Felette a közigazgatási fennhatóságot a Kongresszus gyakorolja, és az számos jogot a helyi önkormányzathoz delegált. Az eredetileg a szövetségi kerületnek juttatott területeket Maryland és Virginia államokból szakították ki. A Potomac folyótól nyugatra fekvő, mintegy 100 km² területet azonban Virginia egy népszavazás eredményeként 1847-ben visszakapta, és ma Arlington megye, illetve Alexandria város része. Azóta a kerület csak egykori marylandi földön terül el.
A szövetségi főváros létrehozásáról az Alkotmány első cikkelyének nyolcadik szakasza rendelkezett, amely szerint egy bizonyos állam területéből kivágott, száz négyzetmérföldnél nem nagyobb területű kerület legyen a Kongresszus jóváhagyásával az Egyesült Államok kormányának székhelye. James Madison 1788. január 23-án a Federalist No. 43 című esszéjében értekezett a szövetségi kerület létrehozásának szükségességéről, azzal érvelve, hogy a szövetségi fővárosnak el kell különülnie az államoktól, hogy megoldott legyen fenntartása és biztonsága. Philadelphiában az 1783-as pennsylvaniai lázadás során a katonák megtámadták a Kongresszust is, ami szintén a biztonsági szempontok fontosságára hívta fel a figyelmet. Az Alkotmány azonban arról nem rendelkezett, hol legyen az új főváros. Az 1790-es kompromisszumban Madison, Alexander Hamilton és Thomas Jefferson megállapodásra jutott, hogy a szövetségi kormány hadiadósságot vállal át az államoktól, azzal a feltétellel, hogy az új főváros a Délen lesz. bélyegkép|balra|A Capitolium a washingtoni tűzvész előtt (1800 körül) bélyegkép|balra|250|A Ford Színház a 19. században, Abraham Lincoln elnök meggyilkolásának színhelye 1865-ben
A megegyezés értelmében 1790. július 16-án meghoztak a „székhelytörvényt”. Eszerint az új állandó fővárost a Potomac folyó partján kell megalapítani, ott, ahol Washington elnök is szerette volna. A szövetségi kerület kezdetben négyzet alakú volt és ahogy az Alkotmány kimondta, száz négyzetmérföld területű. 1791 és 1792 folyamán Andrew Ellicott és számos munkatársa, köztük Benjamin Banneker felmérték Maryland és Virginia határvidékét, és minden mérföldnél elhelyezték a szövetségi kerület határkövét, amelyek közül sok ma is áll. Az új „szövetségi várost” a Potomac keleti partján építették fel. A négyszögön belülre került két korábbi község: az 1749-ben alapított Alexandria, és az 1751-ben alapított Georgetown. 1791. szeptember 9-én a szövetségi várost George Washingtonról nevezték el, a kerület neve pedig Columbia Terület (Territory of Columbia) lett. (Ebben az időben poétikus szövegekben az Egyesült Államokra a Columbia nevet használták.) A Kongresszus először 1800. november 17-én ülésezett Washingtonban.
A Columbia kerület megszervezéséről szóló, 1801-ben hozott törvény a teljes szövetségi területet, beleértve Alexandriát, Georgetownt és Washingtont a Kongresszus alá rendelte. A kerületen belül két megyét szerveztek: a Potomac keleti partján Washington megyét, a nyugati parton Alexandria megyét. E törvény megszületését követően a kerület lakói már nem voltak Maryland vagy Virginia polgárai, így kongresszusi képviseletük is megszűnt.
1814. augusztus 24-én és 25-én a brit erők az 1812-es brit-amerikai háború legjelentősebb támadásában, York (a mai Toronto) felégetéséért bosszúból felégették Washingtont (ld. Washington felégetése). A támadás során feldúlták és felégették a Capitoliumot, a Pénzügyminisztériumot és a Fehér Házat. A legtöbb kormányépületet gyorsan kijavították, az ekkor még építés alatt álló Capitoliumot azonban végül csak 1868-ban fejezték be.
Az 1830-as években Alexandria megye gazdasága lehanyatlott, nem bírva a versenyt Georgetown kikötővel, amely Alexandriától Északra, a Potomac folyón feljebb, a C&O-csatorna torkolatánál fekszik. Ebben az időben Alexandria az amerikai rabszolga-kereskedelem egyik fontos piaca volt, de pletykák kaptak szárnyra, hogy a fővárosban az abolicionisták véget akarnak vetni a rabszolgaságnak. Hogy megtarthassák a jól jövedelmező rabszolga-kereskedelmet, 1846-ban az alexandriaiak a Columbia Kerületből való kiszakadásról szavaztak. Július 9-én a Kongresszus hozzájárult, hogy Columbiának a Potomactől nyugatra eső területei visszatérjenek Virginiához. Négy évvel később az 1850-es kompromisszum törvényen kívül helyezte a rabszolga-kereskedelmet a kerületben, de a rabszolgaságot nem.
A kerületet mai formájában jogilag az 1871-es Columbia kerületnek kormányzatot biztosító törvény hozta létre.
Földrajza bélyegkép|jobbra|250px|Washington, D.C.-t négy negyedre (angolul quadrant) osztották: Északnyugat, Északkelet, Délkelet és Délnyugat. A kvadránsokat elválasztó két tengely a Capitolium közelében metszi egymást
Washington, D.C. (pontosabban a washingtoni Nulla mérföldkő) a fekszik, közel az Ellipszis legészakibb pontjához . Területe 177 km², ebből 159 km² szárazföld és 18 km² víz. Délkeleti, északkeleti és északnyugati irányból Maryland állam veszi körül, nyugati szomszédja Virginia. Megtöri a két szomszédos állam határát, amely egyébként a Potomac folyó jobb (déli) partján húzódik. A Potomacon kívül a kerületnek még két természetes vízfolyása van: az Anacostia folyó és a Rock Creek patak. Három mesterséges víztározója a Dalecarlia víztározó, mely Maryland felől az északnyugati határát metszi; a McMillan víztározó a Howard Egyetem közelében; és a Georgetown víztározó Georgetowntól nyugatra. Washington, D.C. legmagasabb pontja 125 méter, Tenleytownnál. A legmélyebb pontok gyakorlatilag a tenger szintjén találhatók: a teljes Anacostia-part és a Potomac partja a felső folyást (a Kis-zúgó [Little Falls] és a Lánchíd [Chain Bridge] közötti szakaszt) kivéve. Az Isabel hurrikán 2003. szeptember 18-án megemelte a vízszintet, a kerületben egy halálos áldozatot szedett és hatalmas anyagi károkkal járt. A jelenlegi D.C. földrajzi középpontja a 4. utca, az L utca és a New York sugárút (mindhárom az Északnyugat negyedben) által határolt háromszögben található (nem, mint sokan vélik, a Capitolium kupolája alatt). Az eredeti D.C. földrajzi középpontja a Lincoln-emlékmű. Washington sajátos földrajzi pontjai még a Theodore Roosevelt-sziget, a Columbia-sziget, a Három Nővér szigetecskéi (inkább csak zátonyok) és a Hains Pont (a Kelet-Potomac park legdélibb pontja).
Éghajlat Washington D.C. éghajlata nedves szubtrópusi – (a Köppen-féle éghajlatosztályozás szerint Cfa), amely jellemző az Egyesült Államok közép-atlanti, tengertől elzárt területeire –, négy évszakkal.Peel, M.C.; B. L. Finlayson, T. A. McMahon (2007): Updated world map of the Köppen-Geiger climate classification (PDF). Hydrology and Earth System Sciences (European Geosciences Union) 11 (5): 1633–44. Az USDA klímazóna osztályozása szerint a központ közelében fekvő területek a 8a, a város többi része a 7b zónába esik, ami mérsékelt klímát jelent."Hardiness Zones". Arbor Day Foundation (2006).
A tavasz és az ősz enyhe, alacsony páratartalommal, a tél tartósan alacsony hőmérsékletet hoz, az éves hómennyiség átlagban 420 mm.Watson, Barbara McNaught (1999-11-17). "Washington Area Winters". National Weather Service. A várost átlagban négy-hat évente sújtja hóvihar. Ezek közül a leghevesebbeket az „északkeleti” („nor'easter”) néven emlegetik, ezeket nagy szél, heves eső és elszórt havazás jellemzi. Ezek a viharok gyakran a keleti part nagy szakaszait sújtják. A nyarak általában forrók és párásak, júliusban és augusztusban a napi csúcshőmérséklet átlagban 30 °C körül van."Average Weather for Washington, DC – Temperature and Precipitation". The Weather Channel. A forróság és a párás levegő kombinációja nyáron nagyon gyakran okoz viharokat, ezek közül egyesek a térségben ritkán tornádót hoznak létre. A késő nyár, illetve a kora ősz során néha hurrikánok haladnak át erre, de mire Washingtonig érnek, gyakran már veszítenek erejükből, mivel a város a szárazföld belsejében helyezkedik el. A Potomac folyó áradásai azonban időnként nagy károkat okoznak Georgetownban.Vogel, Steve (2006-06-28). "Bulk of Flooding Expected in Old Town, Washington Harbour", The Washington Post, p. B02. A városban 41 °C-ot, a legmagasabb hőmérsékletet 1930. július 20-án és 1918. augusztus 6-án mérték, a legalacsonyabbat, −26,1 °C-ot 1899. február 11-én, a Nagy Hóvihar idején. A városban évente átlagban 36,7 napon magasabb a hőmérséklet 32 °C-nál és 64,4 éjszaka hidegebb a fagypontnál.
Városszerkezet Városkép bélyegkép|L'Enfant's terve Washington, D.C.-re, Andrew Ellicott javításaival (1792) bélyegkép|230px|Városkép, középen a Capitoliummal bélyegkép|230px|A Fehér Ház és környéke a magasból
Washington, D.C. tervezett város. A terv jórészt Pierre (Peter) Charles L’Enfant francia születésű építész, mérnök és várostervező munkája, aki első ízben katonai mérnökként érkezett a gyarmatokra, Lafayette tábornok kíséretében. 1791-ben Washington elnök megbízta L'Enfant-t, hogy készítse el az új főváros terveit. L'Enfant barokk stílusú tervet készített, széles sugárutakkal, amelyek téglalapokból és körökből ágaztak szét sugárirányban, sok nyílt teret hagyva. 1792 márciusában Washington szakított a franciával, aki a tervezés részleteibe is beleszólt és ez konfliktusokhoz vezetett közte és Washington három megbízottja között, akik az építkezés felügyeletéért voltak felelősek. Ezután Andrew Ellicottot bízták meg a tervezés befejezésével, aki együtt dolgozott L'Enfant-nal a felmérési munkákban. Bár Ellicott változtatásokat végzett az eredeti terveken, beleértve bizonyos helyeken az utcák elrendezését is, L'Enfant-t tekintik a város megtervezőjének. A megtervezett Washington Várost északon a mai Florida sugárút, nyugaton a Rock Creek patak, keleten az Anacostia-folyó határolja, területe a Kerület összterületének mintegy harmada.