A Marsz–3 a szovjet Marsz-program harmadik, sikeresen elinduló űrszondája. Egy leszállóegységet vitt magával a Marshoz, amely sikeresen leszállt a felszínre. A Marsz–3 ikerszondája a Marsz–2 volt, amelyet kevesebb mint másfél héttel korábban indítottak. A szondát az NPO Lavocskin fejlesztette ki és építette meg.
Küldetés A Marsz–3-at 1971. május 28-án indították egy Proton–K hordozórakétával. 1971. december 2-án megközelítette a Marsot, és szabadon engedte a leszállóegységet, amely először végzett sima leszállást a Mars felszínére, levegőfékezést és fékezőrakétát is használva. A felszínen csak 20 másodpercig volt kapcsolat vele, azután elnémult. A keringő egység pályára állt a Mars körül és sok adatot sugárzott a Földre.
Műszerek Az orbitális egység műszerparkját képezte: IR-radiométer – a 8-40 mikrométer tartományba eső infravörös kisugárzás mérésére IR-fotométer – a mikrométeres infravörös szén-dioxid-elnyelési sáv erősségének mérésére fotométer a látható tartományra (400-700 nm) a felszín és a légkör igen szűk fénytartománybeli fényvisszaverő képességének mérésére páratartalom-mérő berendezés az mikrométeres színképvonalban történő vízpáraelnyelés alapján rádióteleszkóp a felszín és a 30-50 centiméter vastag felszíni réteg rádiófényességi hőmérsékletének mérésére sokcsatornás UV-fotométer a felső légköri szórt ultraibolya sugárzás mérésére két fotókamera különböző fókuszú fényképezésre
Források
További információk A Marsz–2 és Marsz–3 szondák a fejlesztő és gyártó NPO Lavocskin honlapján (oroszul) Először a Marson: 35 éve startolt a Marsz–3 (1. rész, 2. rész) 40 éve érte el a Marsot a Marsz–3 Megtalálták a balsorsú szovjet Mars-szondát – Index, 2013. április 12.
Kategória:Marsz-program Kategória:1971 az űrkutatásban