Brassó megye (románul: Județul Brașov, németül: Kreis Kronstadt, latinul: Comitatus Coronae) közigazgatási egység Románia középső részén, az Erdélyi-medence délkeleti peremén, a Kárpátok koszorújában. Területe 5 363 km², ezzel Románia közepes méretű megyéi közé tartozik. Lakossága közel 550 ezer fő (2021-es adatok szerint), amivel a legnépesebb erdélyi megyék közé sorolható. A népsűrűsége meghaladja az országos átlagot, különösen Brassó város agglomerációjában.
Északról Maros megye és Hargita megye, keletről Kovászna megye és Buzău megye, délről Prahova, Argeș és Dâmbovița megyék, míg nyugatról Szeben megye határolja. Székhelye a történelmi és kulturális jelentőségű Brassó városa, amely Erdély egyik legfontosabb gazdasági és turisztikai központja. A várost gyakran nevezik "a Kárpátok kapujának" is, vagy a "háromnyelvű városnak", utalva a magyar, román és szász (német) örökségre. Nevezetesebb települései közé tartozik Barcarozsnyó a középkori várral, Feketehalom, amely mezővárosi hagyományairól ismert; Fogaras történelmi erődjével és a Fogarasi-havasok lábánál való fekvésével; illetve Zernest, amely a Királykő-hegység Nemzeti Park egyik kapujának számít.
Brassó megye földrajzi képe változatos: délen és keleten a Kárpátok vonulatai, különösen a Fogarasi-havasok, a Bucsecs-hegység és a Királykő-hegység hegygerincei uralják a tájat, míg középső és északi részén a Barcaság termékeny medencéi terülnek el. A megye gazdag folyóvizekben, például az Olt, a Tömösi-patak és a Négyfalusi-patak jelentős vízfolyások. A természeti értékek közül kiemelkedik a már említett Királykő-hegység Nemzeti Park, a Brassói-havasok, valamint a Poiana Brașov síparadicsom. Brassó megye fontos közlekedési csomópont, Románia és Erdély egyik fő tranzitterülete. Területén áthalad az E68-as európai főútvonal, amely Bukarestet köti össze Nagyszebennel és Nagyváraddal, valamint a Bukarest–Brassó–Kolozsvár vasútvonal. A megyében található a Brassói nemzetközi repülőtér, amely 2023-ban kezdte meg működését, és fontos regionális szerepet tölt be.
A megye területe a történelem során stratégiai és gazdasági jelentőséggel bírt. Az ókorban a dák és római határvidék részét képezte; a rómaiak Cumidava néven ismert castrumot hoztak létre a térségben. A középkorban Brassó a szász telepesek által alapított erdélyi hét szabad királyi város (Siebenbürgen) egyike volt. A város és a megye a kereskedelem és kézművesség egyik központjává vált, köszönhetően a Dél-Erdélyt a Kárpátokon át összekötő hágóknak (pl. Tömösi-szoros). A török veszély idején Brassó megerősített város volt, majd a Habsburg uralom alatt is megőrizte jelentőségét. A 19. század végére a térség iparosodása megindult, különösen Brassóban, ahol az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legfontosabb hadiipari központja jött létre. Az első világháború után a térséget Romániához csatolták. A szocialista időszak alatt Brassó jelentős nehézipari központtá vált, különösen az autóipar és gépgyártás területén. Az 1987-es brassói munkásfelkelés a Ceaușescu-rendszer elleni egyik legnagyobb tiltakozásként vonult be a történelembe. A rendszerváltás után Brassó megye gyors gazdasági átalakuláson ment keresztül: az ipari központ szerepe megmaradt, de egyre inkább előtérbe került a turizmus, szolgáltatások és a magas hozzáadott értékű iparágak. Az idegenforgalom kiemelkedő ágazat, különösen Brassó történelmi belvárosa, a közeli törcsvári kastély – amelyet gyakran tévesen „Drakula kastélyaként” említenek. bélyegkép|262x262px|Brassó megye elhelyezkedése Romániában
Nevének eredete Nevének eredetét történelmi és nyelvészeti kutatások több különböző elképzelés alapján magyarázzák:
A Bârsa‐folyó névből
Dragoș Moldovanu szerint a város neve a közeli Barca folyó nevéből származik, amelyet a szlávok előbb Barsa, majd Barsov, végül Brașov formában vettek át. A latinok ennélfogva Brassovia, a magyarok és románok pedig Brassó, Brașov alakban használták.
A török–bulgár „barasu” eredet
Pál Binder és más nyelvészek úgy gondolják, hogy a név a török–bulgár eredetű barasu (“fehér víz”) szóból ered, melyhez a szláv -ov képző járult. Ez kapcsolódik a folyóhoz és vízjáráshoz.
Salamon király legendája – Corona / Kronstadt
Egy középkori legenda szerint Salamon magyar király Brassónál elrejtette koronáját – ettől eredhetett a város latin neve, Corona, illetve a német Kronstadt (“koronaváros”). A Corona név már 1235-ben dokumentált, a német Kronstadt pedig a latin név német megfelelője.
Régi szláv személynév, baltás eredet
Egyes elméletek az ó‑szláv Brasa személynévből vezetik le. A név ősi jelentése a „bölcső” (bercium) szóhoz köthető. Eszerint a név eredhetett a dák/latin bercium (bölcső), szláv közvetítéssel, illetve személynévként (Bratislav → Brašo).
Címer A megye hivatalos címerét 2019. március 29‑én hagyta jóvá a román kormány. A megye címere egy lekerekített szélű, bal oldalon hasított és vágott háromszög alakú pajzsból áll.
Jobb oldal
A jobb oldali válaszfalon vörös mezőben egy nyitott királyi korona látható, természetes színű, bíbor szegéllyel. A koronát nyolc körszelvény zárja le, amelyek közül öt látható, mindegyiket gyöngyök díszítik, illetve egy kereszt alakú gömb díszíti. A korona alsó részét szintén nyolc drágakövekkel kirakott fleuron alkotja, amelyek közül öt fleuron látható. Csupa ezüst.
Bal oldal
a felső részen, kék mezőben egy repülés közben, vörös karmokkal és csőrrel keresztezett szirti sas látható, jobbra nézve. Jobbról a nap, balról az első negyedben lévő holdsarló szegélyezi, csupa arany szín. A sas hét ezüst dombon magasodik. az alsó rész, zöld mezőben, egy városfal kapuval, ablakokkal és három sánccal. A fal három toronnyal végződik, a középső kissé megemelkedett, mind ezüst.bélyegkép|272x272px|Brassó vármegye történelmi címere
Földrajz
Elhelyezkedése Brassó megye területe 5.363 km², ami Románia területének 2,3%-át képviseli, emellett az ország középső részén található, az Olt folyó középső szakaszán, a Kárpátok ívének belsejében. Brassó megye nyolc megyével határos: keleten Kovászna megyével (144 km), délkeleten Buzău megyével (2 km), délen Prahova megyével (73 km) és Dâmbovița megyével (15 km), délnyugaton Argeș megyével (72 km), nyugaton Szeben megyével (88 km), északnyugaton Maros megyével (28 km) északon pedig Hargita megyével (35 km).
Brassó város (a megye székhelye) 25°30' keleti hosszúságon és 45°45' északi szélességen fekszik, átlagosan mintegy 600 méter magasságban a Fekete-tenger szintje fölött.
Domborzat Délen a Kárpátkanyar és a Déli-Kárpátok hegyei húzodnak: Fogarasi-havasok, Bucsecs-hegység, Királykő, Nagykőhavas és Keresztényhavas. Délkeleten van a Brassói-medence (Barcaság), nyugaton és északon az Olt folyó völgye. Ezek veszik közre a Persányi-hegységet. A megye legmagasabb pontja a Fogarasi-havasokban található Nagy-Vistea (2527 m). Egy másik 2500-as hegy a Bucsecs-hegységben lévő Omu-csúcs (2507 m).
Vízrajz A legfontosabb folyó az Olt, amely 210 km hosszan folyik keresztül a megyén. A folyóhoz több mellékfolyó csatlakozik: Barót, Vargyas, Homoród, Valea Mare, Râul Negru, Timiș, Bârsa, Ghimbășel, Șinca, Netotu, Sâmbăta, Vulcănița, Sebeș, Berivoi, Breaza, Viștea és Nádpatak. Az állóvizek közé tartoznak a gleccsertavak a Fogarasi-hegységben (Urlea, Podragul) és az ember alkotta víztározók, melyek a települések ivóvízellátását szolgálják.
Éghajlat Az éghajlat mérsékelt kontinentális. Az évi átlagos hőmérséklet -2,5 °C alá esik a déli, 2000 m-nél magasabb területeken, 7,5 °C az dombságokon, 7,8 °C a keleti medencékben és 8,2 °C nyugaton. A leghidegebb hónap átlagos hőmérséklete -11,1 °C a hegyeken, -5,3 °C a medencékben, a legmelegebb hónapé 5,7 °C, illetve 18 °C. A legmagasabb mért hőmérséklet 39,5 °C volt, amelyet 1951-ben mértek Szecselevárosban, a legalacsonyabb -38.5 °C 1942-ben Botfaluban. Az átlagos csapadékmennyiség 1400 mm a hegyekben, 600–750 mm az előhegyeken és az alacsonyabb területeken. Az uralkodó szél nyugati és északnyugati, 8 m/s-nél magasabb átlagos sebességgel a hegyeken és 3 m/s a medencékben. A főn a Fogarasi-havasok északi oldalára jellemző.
Állatvilág Az állatvilág rendkívül változatos, köszönhetően az élőhelyek sokféleségének a völgyektől a hegycsúcsokig. Az eutróf lápokban (pl. Hărman-láp, Prázsmár lápjai és erdői) számos érdekes, néhány jégkorszaki reliktumfaj található. Az aszályos élőhelyeken, mint a Tâmpa-hegy és a Lempeș-várdomb, számos ichneumonida faj él. A hegyi és síkvidéki vizek különböző halfajoknak (pisztráng, lipán, márna stb.) adnak otthont, míg a nedves élőhelyeken és erdőkben gazdag az amfibiók, hüllők, madarak (közönséges ölyv, gatyás ölyv, fehér gólya, fekete gólya, vércse, karvaly, fogoly, sas, kőszáli bukkantó, kőszáli billegető) és emlősök (zerge, medve, őz, vaddisznó, hiúz) sokasága.
Történelem Az ember jelenlétét Brassó megye területén ősidők óta számos lelőhely bizonyítja, egészen az i.e. 60.000–40.000 közötti időszakig. Az emberi települések ezt követően folyamatosan fennmaradtak, végigkísérve a pattintott kő korát, a neolitikumot, a bronzkort, majd a vaskort. Számtalan lelet – agyagedények, különféle anyagból készült fegyverek, érmék, ékszerek, mezőgazdasági és kézműves szerszámok – tanúskodnak a helyi civilizáció széles körű fejlődéséről.
E területen a cumidavensi dákok éltek, akiknek központja Cumidava (a mai Barcarozsnyó) volt. Ebben az időszakban Brassó megye térsége minden szempontból – anyagi és kulturális értelemben egyaránt – virágzásnak indult. A római hódítás után az élet folyt tovább, az „VI Nova Cumidavensium Alexandrina” nevű cohors (katonai egység) felügyelete alatt. Az új római hatóságok mestereket hoztak a térségbe, akik fejlesztették az infrastruktúrát: erődöket (castreket), vízvezetékeket (aquaductusokat) és utakat építettek.
Az aurelianusi légiók kivonulása után a helyben maradt őslakosság számos vándornép betörését élte meg, akiket a vidék gazdagsága vonzott. A legmaradandóbb nyomot a szláv törzsek hagyták, akik nagy számban telepedtek le, és jelentős hatással voltak a helynevekre (toponímia) és a víznevekre (hidronímia).
A 10–11. század fordulóján alakultak ki az első politikai szerveződések a Fogarasföldön és a Barcaságban. 1003-ban Kean hercegségét – amely e területeket is magában foglalta – I. István magyar király hódította meg. Kean hercegsége a Duna és a Tisza közé esett. Ezt a korszakot a Első Bolgár Birodalom uralma is jellemezte, amely – bár nem olyan mértékű, mint ahogy néhány történész állítja – valós történelmi jelenlét volt. A magyar királyi hatalom azonban csak két évszázaddal később, 1200 után tudta ténylegesen érvényesíteni uralmát e területek felett, amikor is megindult a szászok, székelyek és teuton lovagok betelepítése.
Önkormányzat és közigazgatás
Megyei közgyűlés A megye politikai életét napjainkban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) határozza meg, amely a megyei tanácsban (közgyűlésben) 11 mandátummal rendelkezik, ezzel a legnagyobb frakciót alkotja a testületben. A PNL szerepe meghatározó a helyi döntéshozatalban, és a megyében betöltött vezető pozíciói révén érdemben befolyásolja a közpolitikai irányokat, különösen a gazdaságfejlesztési, infrastrukturális és közigazgatási kérdésekben.
A második legerősebb politikai erő a Szociáldemokrata Párt (PSD), amely 8 mandátumot szerzett a közgyűlésben. A PSD hosszú múltra tekint vissza Brassó megyében is, és támogatottságát főként a szociálisan érzékenyebb és vidéki közösségek körében őrzi. A párt az ellenzéki szerepkörön belül aktív résztvevője a megyei vitáknak és javaslatoknak.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 7 képviselővel van jelen a megyei tanácsban, elsősorban a városias, reformokat támogató szavazók bizalmát élvezve. A párt hangsúlyt helyez az átláthatóságra, digitalizációra és az igazságszolgáltatás függetlenségére, így új színt visz a helyi politikai diskurzusba.