A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.
A communicatio latin eredetű szó: közzétételt és teljesítést jelent.
A communio (közösség) szóból ered.
Minden élőlény kommunikál, kivéve néhány, súlyosan sérült állapotú (lásd akinetikus mutizmus, bezártságszindróma).
A kommunikáció mai értelemben: információcsere, közlés, tájékoztatás. Itt az információ egy összefoglaló megnevezés a tudásra, az ismeretekre és a tapasztalatokra. A kölcsönös kommunikációban információcseréről beszélhetünk, az egyirányú kommunikációban (lásd tömegkommunikáció) a közlő fél információt közvetít, amire általában a nézők vagy hallgatók egy másik kommunikációs csatornán keresztül válaszolhatnak. Az átvitel alatt azt is értik, hogy különböző eszközökkel áthidalhatók a távolságok, vagy hogy egy személy gondolatai, elképzelései , véleményei elhagyják a személyt, és egy másik személyhez jutnak el. Ez a kommunikáció mindennapi célú leírása; a pontosabb tudományos leírások számára ezek a metaforák már túl pontatlanok.
Eredeti jelentése mellett a kommunikáció szóval más folyamatokat is jelölnek. A kommunikáció technológiai fejlődésével technikai aspektust is nyert. Így jelöli a jelátvitelt, a váltakozó vezérlést, vagy készülékek egyszerű kapcsolatát. Más helyzetekben vállalatok és intézmények léptek be a folyamatba. Így az élőlények mellett gépek, illetve nagyobb szervezeti egységek kommunikációjáról is beszélhetünk, különösen az újságírással és a marketinggel összefüggésben.
A kommunikációtudomány egy olyan tudományág, amely a kommunikáció formáival, folyamatával, jelentésével, a beszéddel, és a személyközi- és szervezeti kommunikációval, vagyis specifikus ágaira bontva a következőkkel foglalkozik:
Tömegkommunikáció Szervezeti kommunikáció Diskurzuselemzés – (nem azonos a beszélgetéselemzéssel) Beszélgetéselemzés – (néhol Konverzációanalízis) Lingvisztika, nyelvészet Szociolingvisztika Kognitív lingvisztika Szemiotika Pragmatika Egyéb kommunikációs ismeretek (pl: beszédírás, retorika, interperszonális kommunikáció stb.)
A tudomány különféle modellekkel próbálja megérteni és szemléltetni a kommunikációt, annak körülményeit, a sikeres kommunikáció feltételeit, és hogy mire lehet következtetni a modellekből.
Alapfogalmak Közlemény Jel, jelsorozat, adatok, amelyek információt "hordoznak", az amit az adó közöl a vevővel. Forrás(adó) Az információ forrása, lehet személy, állat, szoftver, gép, intézmény stb., amely a közleményt előállítja és továbbítja. Jelátalakító A jeleket legtöbbször fizikailag át kell alakítani, hogy alkalmasak legyenek a továbbításra, például analóg hangjel átalakítása analóg elektromos jellé. Kódoló A jeleket, illetve a közleményt kódolja egy másik jelrendszerre, például analóg jelet digitalizál, digitális jelet tömörít stb. Információs csatorna Az a vezeték, közeg, fizikai mező, amely a közleményt (jeleket) továbbítja. Dekódoló A kódolt közlemény (jelek) visszaalakítását végzi. Nyelő (vevő) Az, aki értelmezi, tárolja a közleményt (jeleket) Zaj A közleményhez, jelhez keveredő, szuperponálódó torzító, zavaró jel, a digitális jelnél hibás számjegyek is szerepelhetnek.
A kétirányú kommunikáció esete a fentiekből adódik.
A kommunikáció formái jobbra|300px
Irány szerint egy az egyhez párbeszéd üzenet átadás egy a sokhoz nyilvános beszéd vagy előadás (lehet élő vagy felvételről) terület megjelölés pl szag, graffiti, rendőrkordon stb. könyvkiadás, és újságkiadás, rádió, TV, számítógép-hálózatok Propaganda, reklám, public relation, spin doctoring (tömegkommunikáció) sok a sokhoz számítógép-hálózatok, World Wide Web, Usenet. konferenciák party vagy más gyűlés jelenből a jövőbe napló blog időkapszula
Ha a csatornán át (esetleg felváltva) mindkét irányban haladhat az információ, akkor a kommunikáció kétirányú, vagy kölcsönös. Ha a felek egyszerre is adhatnak, akkor teljes duplex, ha csak felváltva, akkor fél duplex.
Ha a csatornán keresztül csak egy irányba folyhat a kommunikáció, akkor a kommunikáció egyirányú. A vevő egy másik csatornán át válaszolhat. Tipikusan ilyen a tömegkommunikáció.
A kommunikáció lehet szinkron, amikor a létrejöttéhez a feleknek meg kell várniuk egymást, vagy a vevőnek az adást (beszélgetés, telefon, rádió, tévé). Lehet aszinkron, amikor az üzenetet a vevő később is olvashatja (levél, e-mail, hangfelvétel, videó), és válaszolnia sem kell azonnal, hanem egy későbbi időpontban is adhat választ akár egy másik csatornán, ha akar.
Résztvevők szerint jobbra|300px Állati kommunikáció Személyek közötti (interperszonális) kommunikáció Marketing belső kommunikáció Propaganda Public affairs Public relations Technikai kommunikáció Intraperszonális kommunikáció nonverbális kommunikáció nyelv kultúrák közötti kommunikáció telekommunikáció Computer-mediated kommunikáció Artificial Intelligence Agent alapú kommunikáció Kód szerint Nem nyelvi kommunikáció Nonverbálisnak vagy nem nyelvinek nevezünk minden olyan kódot, ami nem használ nyelvet. Példa az érintés, a térköz (lásd proxemika), a testbeszéd sok más jele (lásd arcjáték, szemkontaktusok, gesztusok), és az öltözködés. A jelek utalnak az üzenet tartalmára, ami lehet akaratlagos (igen vagy nem intése), vagy akaratlan, mint az izzadás. A beszédet is kísérik a paranyelv elemei, mint a beszéddallam, a ritmus, a sebesség és a hangsúly erőssége. Ide tartoznak a feromonok által közvetített jelek is. A kutatások szerint az emberi kommunikáció 55%-át az arckifejezések adják, és 38%-ot a paranyelv elemei.Mehrabian, A. (1972). Nonverbal communication. Transaction Publishers. Legnagyobb része nem tudatos, így nehéz vele hazudni. Az írott, különösen a kézzel írott szövegek is tartalmaznak nem nyelvi elemeket, mint a stílus, a betűk vagy írásjegyek formálása, a szavak elrendezése, vagy az érzelmek kifejezése emotikonokkal.
Az élőlények kiértékelnek minden jelet, amit érzékeikkel fel tudnak fogni.Wazlawick, Paul (1970's) opus Az emberi kommunikációban a szavak nélküli kommunikáció együtt él a nyelvivel, és azt kiegészíti, kiemeli, vezérli, szabályozza, vagy akár cáfolja, esetleg helyettesíti is a nyelvi eszközöket. Szóbeliség A hatékony szóbeli kommunikáció sok tényezőtől függ, és nem szigetelhető el teljesen a nem nyelvi kommunikációtól. A beszédhez szorosan kapcsolódnak a nem nyelvi kommunikáció elemei, készség mások meghallgatására és a magyarázatra. Az emberi nyelv szimbólumok (szavak, lexémák) és nyelvtani szabályok összességeként definiálható, ahol is a szabályok kezelik a szimbólumokat. A nyelv, mint olyan, a nyelvek közös tulajdonságaira utal. A nyelvtanulás a kora gyermekkorban a legintenzívebb, amikor a gyerek anyanyelvét tanulja. Ekkoriban könnyen tanulja, de könnyen el is felejti a nyelvet. A több ezer nyelv közül a legtöbb lexémáit hangsorok (beszélt nyelv), vagy gesztusok és mimika építi fel (jelnyelvek). Nincs éles választóvonal a nyelvjárás és a külön nyelv között.
A természetes nyelvek mintájára alkottak mesterséges nyelveket emberi használatra, amelyek a természetes nyelvekhez hasonlóan építkeznek. Erre példa az eszperantó és a volapük. Egy másik fogalomrendszerben mesterséges nyelvnek nem ezeket, hanem a programozási nyelveket tekintik, amelyek egyaránt szólnak az emberhez és a számítógéphez. Az ember a matematikát is nyelvszerűen fogja fel, így beszélünk a különféle matematikai formalizmusok nyelveiről.
A kommunikáció többnyire kölcsönös, azaz a résztvevők egyszer adók, másszor vevők. A hatékony kommunikáció jellemzői: Az információközlésre szabványos nyelvezetet használ. Ha valami tisztázásra szorul, akkor rákérdez, vagy válaszol, ha rákérdeznek. Kijelentései közvetlenek, egyértelműek. Közli a többi résztvevővel, ha a tervek vagy a célok változtak. A többi résztvevőt ellátja minden szükséges információval. Megfelelően használja a nonverbális jeleket Megfelelő sorrendben közli az információkat A közlés szerkezete jól felépített"Effective Communication." Be Influenced, Figure 7-1 Presents a Communication Model. SHANNON’S COMMUNICATIONS MODEL(n.d.): n. pag. Web. Írás Az írás feltalálása óta a mindenkori technológiának megfelelően fejlődik. Ennek hatására alakult ki a kommunikációpszichológia és a médiapszichológia.
Az írás története három szakaszra osztható: Az írás a piktogramokból alakult ki (képírás). A jeleket kőbe vésték, így nem lehetett mozgatni, azonban elkezdték egységesre alakítani a jeleket. A következő lépésben különféle hordozóanyagokat kezdtek el használni, mint a papiruszt, a viaszt, az agyagtáblát, végül a papírt. Eközben az írás rendszere leegyszerűsödött, a képírásból ábécék alakultak ki. Az írás mozgathatóvá vált. A harmadik szakasz az újabb technológiára alapult, és elektromágneses sugárzás, elektromos és mágneses jelek tárolják és hordozzák az információt.
Ezzel a kommunikáció egy olyan folyamat, amiben jelentést kapcsolnak és szállítanak, hogy létrehozzák a megosztott megértést. Gregory Bateson szerint ez az univerzumban fellelhető tautológiák másolása.Bateson, Gregory (1960) Steps to an Ecology of Mind Ez a folyamat sokféle készséget igényel, mint feldolgozás, meghallgatás, megfigyelés, beszéd, kérdezés, elemzés, gesztusok használata és értelmezése, ami lehetővé teszi az együttműködést.
A félreértések megelőzhetők vagy megoldhatók megfogalmazással, kérdezéssel és válaszadással, körülírással, példákkal, és más módszerekkel. Ha az olvasó valamit nem ért meg, akkor szintén meg kell beszélnie ezt az íróval. Éppen ezért a vállalatoknál mindenképpen kell beszélgetés, hogy tisztázzák a dolgokat.Heyman, Richard. Why Didn't You Say That in the First Place? How to Be Understood at Work.
Megközelítései A kommunikációt több megközelítésben is leírhatjuk. Ahogy a kommunikációs folyamatokban, úgy itt is vannak alapfeltevések a résztvevőkről, mint állatokról, emberekről, élőlényekről, gépekről, cselekvő lényekről, viselkedő lényekről. Tekinthetik alapvetően társasnak, vagy részek összességének. Kiemelhetik az elemek egy részét, és azok szempontjából is tárgyalhatják.
A különböző megközelítések különböző fogalmakat, modelleket és elméleteket eredményeznek. Ennek azonban az a következménye, hogy a kommunikáció tárgyalásakor mindig meg kell határozni a szemléletmódot, különben a megközelítések keverése zavart okoz. A személyes tapasztalatok fontossága A kommunikációt, különösen az emberi kommunikációt nem lehet távolságtartóan kezelni, már csak azért sem, mert ennek tárgyalása további kommunikációt igényel. Még megfigyelőként is a saját tapasztalatok, előítéletek, belemagyarázások, következtetések, és még az olyan ösztönösen működő folyamatok is, mint a tudatelmélet is óhatatlanul befolyásolja a kommunikációról alkotott gondolatokat. Ezen nem változtat még az sem, ha a megfigyelő nem érti a nyelvet, amin a résztvevők beszélnek.
Mindezek a folyamatok működnek akkor is, ha éppen magáról a kommunikációról esik szó. Ez ahhoz vezet, hogy a megfigyelés és a leírás a felszínen mozog, és éppen a lényeget nem tudja megragadni. Korlátozza a jelenség szerkezetének megértését, Cselekvéselméleti megközelítés Cselekvéselméleti megközelítésben a kommunikáló felek közös cselekvést hajtanak végre. Ezzel további belső folyamatokat vesznek számításba, mint célt, terveket és gondolatokat. A kommunikációt magát is cselekvésnek tekintik, amit meghatároznak a céljai. Ezek egyike a megértés, de a feleknek további céljai is vannak, amelyek a helyzettől függenek, és amelyek csak közösen érhetők el.
Társas cselekvésként csak a kölcsönös kommunikáció értelmezhető. Ez például azt jelenti, hogy a beszéd és a hallgatás csak egymással párban jöhet létre. A kölcsönös kommunikáció nem egymástól elszigetelt egyének cselekvéseinek összessége. Egy további ismertetőjel a kreativitás: új ötletek, gondolatok, megoldások születnek, amelyeket a résztvevők egyenként nem tudtak volna létrehozni. Problémaelméleti megközelítés