Gróf nagykárolyi Károlyi Mihály Ádám György Miklós (Budapest, 1875. március 4. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.) politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök, emigráns baloldali, a második világháború után rövid ideig követ. Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök unokatestvére konzervatív arisztokratából vált radikális demokratává és ellenzéki politikusként a Monarchiában fennálló rendszer kérlelhetetlen kritikusává, majd az őszirózsás forradalom és az első magyar polgári demokrácia vezetőjévé. A második világháború után több évtizedes emigrációból hazatérve rövid ideig párizsi követ volt, de 1949-ben Rajk László letartóztatásának hatására ismét emigrációba vonult. Bírálói „vörös grófként” szokták emlegetni. A Horthy-korszak idején Franciaországban, majd 1949-től haláláig szintén francia emigrációban élt.

Politikai tevékenységének megítélése ellentmondásos. A Horthy-korszak propagandája benne találta meg Trianon egyik fő okozóját, hazaárulóként ítélték el, míg a másik oldalon azt az államférfit tisztelték benne, aki felismerte, hogy a Monarchia vezetőinek bűnös háborús politikája Magyarországot az első világháborús katasztrófába sodorja, és a maga módján megpróbált tenni ez ellen. Megítélésének ezen ellentmondásai a 21. század elején is tovább élnek a magyar belpolitika különböző oldalai között.

Féltestvére, gróf nagykárolyi Károlyi József (1884–1934), Fejér vármegye főispánja, országgyűlési képviselő, az egyik kiemelkedő legitimista politikus a Horthy-korszakban; 1918-ban a forradalom kitörésekor Károlyi József gróf lemondott állásáról és a legagresszívebb ellenfele lett Károlyi Mihály kormányának.Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus – Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996) Károlyi József gróf, a politikus (Erdős Ferenc–Nyáry Zsigmond)

Élete

Családja

Családja a magyar arisztokrácia legfelsőbb körébe tartozó ősi magyar főnemesi gróf Károlyi család, tiszántúli nagybirtokokkal. Szülei unokatestvérek: apja gróf nagykárolyi Károlyi Gyula, édesanyja gróf nagykárolyi Károlyi Georgina, testvére Pappenheim Siegfriedné Károlyi Erzsébet. Felesége gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Katinka,Teljes nevén: Andrássy Katalin Mária Julianna Ludovika Eleonóra Ilona, gróf csikszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Tivadar és gróf zicsi és vázsonykői Zichy Eleonóra lánya. Esküvői tanúk: gróf Batthyány Lajos és gróf Pappenheim Szigfrid. akivel 1914. november 6-án kötött polgári házasságot Budapesten,A házasságkötés bejegyezve a Budapest II. ker. polgári házassági akv. 948/1914. folyószáma alatt. egyházi esküvőjük a Mátyás-templomban volt 1914. november 7-én.Hajdu Tibor: Károly Mihály. Kossuth Könyvkiadó, 1978. 176. old.

Gyermek- és ifjúkora bélyeg|200px|Károlyi Mihály, Franzensbad csehországi üdülőhely (1890 körül)|balra Károlyi Mihály 1875. március 4-én született a pesti, belvárosi arisztokrata palotanegyedben található Károlyi-palotában. Az unokatestvérek házasságából származó Károlyi komoly fejlődési rendellenességgel, nyúlszájjal és farkastorokkal (nyitott szájpadlással) született, betegsége mélyen meghatározta egész gyermekkorát és személyiségfejlődését.

Anyja TBC-ben korán elhunyt, apja hamar újranősült. A normál beszédképzésre képtelen, gyenge testalkatú fiút apja alkalmatlannak tartotta komolyabb karrierre. Nevelését nagy odaadással özvegy anyai nagyanyja, Klarissza vállalta sógorával (későbbi férjével Károlyi Sándorral). A magányos, visszahúzódó kis Mihály nővérével együtt nagyanyjáék fóti kastélyában nevelkedett, kortársaktól elkülönülve, túlóvó gondoskodással.

14 évesen nagyanyja „harcias közbenjárására” Bécsben különleges műtétet„Gyönge gyermek voltam, velem született szájpadlás-rendellenességgel. Tizennégy éves koromban nagyanyám megoperáltatott a bécsi Billroth doktorral. Az első ilyenfajta műtét volt ez, életem is kockán forgott. Apám az utolsó percig ellenezte a műtétet. Ezt én gyengeségnek tekintettem. Azóta is hálás vagyok nagyanyámnak a kezdeményezésért és lelki erejéért. Elég nagy voltam már ahhoz, hogy felfogjam a veszélyt, és az operáció előtt komolyan készültem a halálra. Már a műtőasztalon feküdtem, amikor kértem, hogy bocsássák be hozzám Erzsébet nővéremet, és buzgón imádkoztunk együtt. Mélyen vallásos lévén, nem féltem, és bíztam a gondviselésben. A gyógyulás ideje alatt, amikor heteken át némán kellett feküdnöm, a hála érzése töltött el azért, hogy élek. Ez vigasztalt és erősítette hitemet.” Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül, Magyarra fordította: Litván György Európa Könyvkiadó, 2013 () végeztek rajta, a szájpadlás helyreállításával.Több kortársa említi, hogy arany- vagy ezüstszájpadlást építettek be a műtétkor, ezt Károlyi emlékiratában cáfolta: „Sokszor állították, hogy arany szájpadlást kaptam. Lehetséges, hogy arany kanállal a szájamban születtem – de arany szájpadlásom nincsen. Meglepett, hogy ezzel a legendával nemrégiben egy ismert író könyvében is találkoztam.” Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül, Fordította: Litván György Európa Könyvkiadó, 2013 () A műtét sorsfordítónak bizonyult: Elkezdhetett beszélni tanulni. „Lélekölő beszédgyakorlatok következtek, amelyek során megedzették akaratomat, és rászoktattak arra, hogy sikerrel küzdjek a csüggedés ellen.”Személyes történelem, 1848–1918, Tanulási segédlet középiskolásoknak a történelem tanulásához, Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány, 1993 Neveltetése, ahogy az arisztokrata ifjakhoz illett, magántanítókra és papokra volt bízva. Az apja nem akarta, hogy tanuljon, még azt sem, hogy érettségit tegyen, csak a gazdálkodási ismereteket erőltette, leginkább a lótenyésztést, ám Károlyit nem érdekelte a gazdálkodás és állattenyésztés. Nagymamája intézte el, hogy magánúton, titokban érettségit tegyen. Közben természetesen a nyelveket, mint minden arisztokrata gyermeknek, tanulnia kellett. 16 évesen már az angol parlament ülésén hallgatta az aznapi vitát, és a legjelentősebb angol politikusok asztalánál ült. Nagybátyja és Apponyi Albert gróf kíséretében járt Angliában. Élete során három idegen nyelven tanult meg tökéletesen: angolul, németül és franciául.

Gondolkodását, jellemét az iskolán kívüli hatások alakították: a Károlyi családon belüli hagyományos Habsburg-gyűlölet, nevelőapja, Károlyi Sándor 48-as hagyományokon nyugvó világnézete, parasztokat gazdaszövetkezetekbe szervező elképzelése, illetve apjának kiegyezéspárti politikai álláspontja. Olvasmányélményei, így a francia Encyclopédie, Verne regényei, Tamás bátya kunyhója alapján alakult ki benne idealista rajongás a világ igazságának ügyéért. Marx Tőkéjét nevelőapjától kapta, ebből szívta magába a szocializmus ideáit, leginkább a tömegek kizsákmányolása elleni, a társadalmi igazságosság melletti eszméket.

Huszonévesen megszerezte jogi diplomáját, és 24 évesen, felnőttkorúvá válva belevetette magát a nagyúri szórakozásokba.„24 éves korában minden kötöttségtől felszabadulva igazi „nagyúr” lett. Vadászatok és francia fürdővárosok között igyekezett mindent pótolni, amit betegsége miatt elmulasztott. Pihenni pedig Egyetem utcai palotájába tért meg – egyedül. Személyes történelem, 1848–1918, Tanulási segédlet középiskolásoknak a történelem tanulásához, Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány, 1993 Bár politikai ellenfelei igyekeztek utólag szemére vetni hedonista életvitelét,„Féktelenül költekezett. Kártyázott, orgiákat ült. Az emberek nevettek rajta. Senki se vette komolyan. Fényűző élete és kártyás szenvedélye, utóbb politikai szereplése óriási összegeket emésztett fel. […] Hízelgők vették körül. És ő elhitte, amit a haszonlesők hajlongva mondtak.” – Így emlékezett róla a Károlyit kortársként, közös társadalmi közegükből adódóan közelről látó, ám őt politikai ellenfelének tekintő, mélyen gyűlölő, szubjektivitástól nem mentes Tormay Cecile naplókönyvében. Tormay Cecile: Bujdosó könyv. Feljegyzések 1918–1919-ből „Elkeseredett ifjúságát gátlástalan élvezetek évei követték. Ezek során életmódja kirívó ellentétben állott azokkal a radikális társadalmi követelésekkel, melyeket beszédeiben hangoztatott.” Horthy Miklós: Emlékirataim, 115. old. Európa Könyvkiadó – História folyóirat közös kiadása, Budapest, 1990 az igazság az, hogy Károlyi fiatalkori élete semmiben nem különbözött a hasonló korú arisztokraták életvitelétől. Legjobban utazni szeretett, még Ceylon szigetére is eljutott, de bejárta fél Európát, és többször volt az USA-ban. Ha itthon volt, legszívesebben lovaglással, lovaspólóval, vadászatokkal töltötte az időt, de szeretett kártyázni és sakkozni is. Minden technikai újdonság érdekelte: imádott autót vezetni, és amikor Louis Blériot egyik pilótatársa Magyarországra hozta azt a repülőt, amivel Blériot átszelte a La Manche-csatornát, addig alkudott a pilótával, amíg felszállhatott a híres repülőre, és mentek egy kört Budapest felett. Az ifjú Károlyi vakmerőségére jellemző volt, hogy az együléses gép vázára ült, és a vasrudakba kapaszkodva, lábát a levegőbe lógatva tette meg az utat. A fiatal mágnás 30 éves kora körül kezd komolyodni, és a politika, közélet felé fordulni.

Ellenzékiként a Monarchiában Nagybátyja, Károlyi Sándor hatására kapcsolódott be a szövetkezeti mozgalom szervezésébe. Konzervatív agráriusként 1901-ben a Szabadelvű Párt tagja lett, de az 1901-es választásokon a zilahi kerületben alulmaradt.left|thumb|200px|30 évesen, ellenzéki (48-as párti) képviselőként, 1905-benA Szabadelvű Pártból csakhamar kilépett és pártonkívüliként indult az 1905-ös választásokon, ahol mandátumot szerzett a pétervásári kerületben. Megválasztása után nem sokkal lépett be a Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártba. Az 1906-os választásokon nem nyert mandátumot, ebben a ciklusban (azaz 1910-ig) felsőházi képviselő, 1909–1912 között az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke volt, 1910-ben pártonkívüli függetlenségi programmal választották képviselővé a kápolnai kerületben. 1912-ben a Justh-féle Függetlenségi Párthoz csatlakozott, aminek 1912–1913 között elnöke is volt. Amikor a különböző függetlenségi frakciók újraegyesültek, ő is belépett az Egyesült Negyvennyolcas és Függetlenségi Pártba.

A konzervativizmussal való szembefordulásának fontos állomása volt, amikor 1912 júniusában a véderőtörvény megszavaztatása után Tisza István parlamenti házelnök rendőri erőszakkal vetett véget az ellenzék tiltakozásának. Az ülésteremből eltávolított ellenzékiek ekkor fogtak össze a parlamenten kívüli demokratikus és szocialista ellenzékkel, hogy közös népgyűléseket rendezzenek. Károlyi az elsők egyikén – 1912. június 16-án Miskolcon – a polgári radikális demokrata Jászi Oszkár és a szociáldemokrata Landler Jenő mellett lépett fel szónokként.

1914-ben, a trónörökös meggyilkolásakor Amerikában volt előadókörúton Kunfi Zsigmonddal együtt. Hazafelé jövet, a világháború kitörése miatt, mint ellenséges ország állampolgárát, Franciaországban először augusztus 5-én, Le Havre-ban, majd augusztus 12-én Bordeaux-ban is letartóztatták és internálták. Az első letartóztatásra valójában nem volt jogalapja a franciáknak, mivel a Monarchiának csak augusztus 12-én üzentek hadat. Eugène Lautier (1867–1935) francia politikai újságíró hathatós segítségével szeptember 15-én kiengedték, miután becsületszavát adta, hogy a háborúban nem fog harcolni Franciaország ellen. A bordeaux-i hatóság által kiállított útlevéllel Spanyolország felé távozhatott az országból. Madridon, Barcelonán keresztül Genovába utazott és az akkor még semleges Olaszországon át hazatért.Kozák Erna: Az igazi Károlyi Mihály

1915 áprilisában önkéntesként bevonult a budapesti 1. honvéd huszárezredhez. Zászlósként, majd hadnagyként teljesített szolgálatot a fronton.1. honvéd huszárezred (Függelék) (MTDA)