Bajcs (szlovákul Bajč) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban.
Fekvése Bajcs a Kisalföldön, a Zsitva ártéri síkságán fekszik, 119-130 méteres tengerszint feletti magasságban Komáromtól 21 km-re északra, Érsekújvártól 8 km-re délre, a Zsitva bal partján. Közigazgatásilag délkeletről Perbete és Újgyalla, délről Ógyalla, délnyugatról Ímely, nyugatról Naszvad, északnyugatról Érsekújvár, északkeletről pedig Udvard határolja. Közigazgatási területe 36,475 km². A községhez tartoznak Ellető, Farkasd és Haraszt puszták is.
A község területén mezei és hordaléktalajok találhatóak, a kötött homokos részeket Scitovszky János érseksége alatt (1849-1866) erdősítették és fácánost alakítottak ki. A bajcsi kataszter északi részén átfolyik a Perbetei-patak, melynek partján nyárfákat és füzeseket találunk.
Élővilága
A faluban két gólyafészket tartanak számon. 2012-ben a főúton, a Komárom felőli buszmegállónál lévő fészekben 4, a másikban 1 fiókát számoltak össze. 2013-ban a főúton lévő fészekben 3 fióka volt. 2014-ben csak a másik fészekben volt költés. 2015-ben 2, 2016-ban 3 gólyafiókát számoltak össze.bociany.sk
Népesség
1880-ban 822 lakosából 721 magyar és 64 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 1108 lakosából 1085 magyar és 21 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 1272 lakosából 1178 magyar és 89 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 1452 lakosából 1415 magyar és 36 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 1460 lakosának 81,7%-a magyar (1193 fő), 17,3%-a csehszlovák nemzetiségű (252 fő).
1930-ban 1399 lakosából 836 magyar és 555 csehszlovák volt.
1941-ben 1246 lakosából 1226 magyar és 19 szlovák volt.
1970-ben 1425 lakosából 995 magyar és 425 szlovák volt.
1980-ban 1390 lakosából 899 magyar és 475 szlovák volt.
1991-ben 1234 lakosának 68,1%-a (840) magyar, 30,9%-a (381) szlovák nemzetiségű, ebből 76,8% katolikus vallású. 218 házából 215 volt lakott.
2001-ben 1219 lakosának 56,85%-a magyar (693 fő), 40,61%-a szlovák nemzetiségű (495 fő). A lakosság 80,23%-a (978 fő) katolikus, ugyanekkor 61 református, 33 evangélikus és 1 görögkatolikus vallású. 404 házából 372 lakott. Ugyanebben az évben 369 foglalkoztatott és 227 munkanélküli volt a faluban.
2006-ban 1247 lakosából 195 gyermek-, 282 pedig nyugdíjaskorú.http://www.statistics.sk/mosmis/eng/prvav2.jsp?txtUroven=420401&lstObec=501034&Okruh=sodb
A 2011-es népszámlálás szerint 1242-en laktak a faluban, ebből 584 szlovák, 549 magyar, 19 cigány, 6 cseh, 1 ukrán, 2 más nemzetiségű és 81 esetben nem állapították meg a nemzetiségi hovatartozást. ;
2021-ben 1223 lakosából 588 szlovák (+46), 495 magyar (+64), 10 cigány (+3), 8 egyéb és 122 ismeretlen nemzetiségű.ma7.sk
Év Lakosság 1869 521 1890 822 1910 1451 1930 1399 1940 1246 Év Lakosság 1948 1312 1961 1476 1970 1425 1991 1234 2001 1219 2011 1242
Bajcs lakosságának többsége hagyományosan katolikus vallású. 1827-től 1945-ig önálló plébániát alkottak, majd az ímelyi plébániához csatolták a falut. Jelenleg az ógyallai plébániához tartozik.
Története thumb|250px|A régi érseki kastély napjainkban 1987-től 1990-ig, majd 1992 és 1994 között egy koraközépkori települést tártak fel egészében, melyen a 7-8. században, a 8-9. században és legfőképpen a 10. században éltek emberek.Ruttkay, M. 2002: Mittelalterliche Siedlung und Gräberfeld in Bajč-Medzi kanálmi (Vorbericht). Slov. Arch. 50, 245-322; Zábojník, J.: Slovensko a avarský kaganát. Bratislava 2004, 76. Ezen kívül 1957-ben szórványleleteket és 3 sírhelyet, 1958-ban és 1962-ben középkori fazekaskemencét, 1966-1967-ben pedig három 10. századi sírt találtak. Pontos keltezésük nem ismert.Točík, A. 1978: Prieskum archeologických lokalít v Bajči. AVANS 1977, 237-246. Farkasdi részén 1953-ban, 1962-ben és 1977-ben 12-13. századi templomot és temetőt kutattak, ezenkívül szintén 9-10. századi települést tártak fel 1959-1960-ban,Točík, A. 1964: Záchranný výskum v Bajči-Vlkanove v rokoch 1959-1960. Študijné Zvesti AÚ SAV 12, 5-185. valamint 1982-ben 30 hamvasztásos sírt a 7. századból.Nevizánsky, G. 1983: Slovanské žiarové pohrebisko v Bajči. AVANS 1982, 174-176; Bialeková, D. 1989 (Zost.): Pramene k dejinám osídlenia Slovenska z konca 5. až z 13. storočia I. Nitra; Pálóczi Horváth András 1996: Nomád népek a kelet-európai steppén és a középkori Magyarországon. Gyulai katalógusok 2. Gyula, 18.
A falu első említése 1312-ből származik Possessio Archipiscopalis Boych néven, ekkor Csák Máté zsoldosai foglalták el Chellus vezetésével.Sedlák, V. 1980: Regesta diplomatica necnon epistolaria Slovaciae I. Bratislavae, 414-415 No. 967-968. A középkorban az esztergomi érsekség érsekújvári uradalmához tartozott.Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736-1739; Dávid Zoltán - T. Polónyi Nóra 1980: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739, 51-52; Dóka, K. 1995: Az esztergomi érsekség birtokai 1726–1895 - áttekintés az uradalmi levéltár forrásai alapján. Levéltári Közlemények 66, 97 nn. A 16. századtól a községet a helyi földesuraktól az érsek bérelte. 1549-ben 8 portáján és 4 puszta jobbágytelkén 4 zsellért és 1 adófizetés alól kedvezményezett személyt vettek számba.Maksay, F. 1990: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén 1, 394. 1554-1563 között Baych alakban szerepelt. 21 lakott, 7 jobbágy, 4 predialista telke és 3 nemesi kúriája volt. Szent György napján minden telek után 25 dénárt fizettek volna, ennek fejében azonban közös természetbeni juttatást szolgáltattak a prímásnak. Ezt később a prímás megszüntette.Gyulai, R. 1892: Komárom vármegye és város történetéhez. A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1891. évi jelentése, 5. 1570-ben 20 házában 36 fejadófizetőt írtak össze a törökök.Fekete, L. 1943: Az Esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest , 109-110 No. 107 Bajcsa alakban 1572-ben az esztergomi érsekség bevételeiben 12 portát említenek itt.Marsina, R. - Kušík, M. 1959: Urbáre feudálnych panstiev na Slovensku I. Bratislava, 279, 284, 286. A 16. század végén többeket írtak össze.UC 45:29, pag. 81.
A mohácsi vereség után Bajcson is elterjedtek a protestáns tanok, már az 1561-es Oláh-féle vizitációban említik, hogy Komárom vármegye 29 plébániáján (köztük Bajcson) nincs pap. 1590-ben a falu lakosai panaszt tesznek a komáromi várkapitány, Pálffy Miklós ellen, aki elorozta legelőiket. Egészen 1652-ig harcoltak a helyi reformátusok az elismerésért, ekkor létesült református hitközség. 1663-ban a törökök megszállták a szomszédos Érsekújvárt, a következő évben már nekik adózott a falu (ekkor 49 adóköteles háztartást és 60 adófizető személyt írtak össze 203.). 1672-ben Szelepcsényi György érsek parancsára Maholányi komáromi várkapitány elűzte a református lelkészt (Ürményi Lászlót) a faluból. 1685-ben Érsekújvár visszafoglalásakor a falu elpusztult a harcokban, területét az ímelyi határhoz csatolták. 1699-ben Kollonich Lipót érsek Timon Jánosnak adományozta hűséges szolgálatáért a falu földterületének egy részét (nevét ma is őrzi a község nyugati határában a Timon földje nevű határrész).
1780-ban Batthyány József érsek lecsapoltatta a környékbeli mocsarakat és egy új község építését kezdeményezte. 1790-ben épített egy klasszicista kastélyt is Bajcson kis majorsággal. A levéltári adatok tanúsága szerint Bajcsnak 1813-ban mindössze 13 lakosa volt, 1828-ban már 866. A 19. század első felében Bajcs fokozatosan Komárom vármegye érseki birtokainak székhelyévé vált. Az 1790-ben épült kastélyt 1836-ban templommá építették át. Simor János érsek egy új nyári kastélyt építtetett magának. 1848-ban Fényes Elek így ír róla: Bajcs, puszta, Udvarddal határos s 7200 holdat foglal-el, mellyből 600 hold tölgyes erdő. Van itt katholikus plébánia és 186 katholikus lakos. Birtokosa az esztergomi érsek. Hajdan falu volt s 1626-ban Bajcsy István saját részét Szalay Tamásnak az esztergomi káptalan előtt örökösen eladja. 1849-ben a szabadságharc során több összetűzés színhelye volt: január 27-én Érsekújvárból 80 császári katona érkezett ide tűzifát rabolni, de a honvédek megfutamították őket, másnap 8 gyalogost ejtettek foglyul. Július 30-án Komáromszentpéter mellett verték szét a császáriakat a magyar katonák, előbbiek Bajcson és Farkasdon át menekültek Érsekújvár felé; üldözőik elfoglalták a falut és a majorságot is. thumb|250px|A két világháború áldozatainak emlékműve
Bajcs mint önálló község 1865-ben alakult meg. A község legrégebbi ismert pecsétje csupán 1875-ből való.Novák, J. 2008: Pečate miest a obcí na Slovensku II. N-Z, 44; Novák, J. 1972: Slovenské mestské a obecné erby. Martin, 83; Tagányi Károly 1880: Magyarország czímertára. Budapest, III: 2. 1882-ig érseki nyári lakhely volt, Simor János érsek fokozatosan mintagazdaságot alakított itt ki. 1910. május 10-én megépült a Komárom-Érsekújvár vasútvonal, melynek egyik állomása Bajcson volt (még abban az évben megépült az állomásépület). Az első világháborúban 38 bajcsi lakos esett el.
1919. január 7-én Bajcsnál felrobbantották a vasúti hidat.Anton Szomolányi 1931: Prevrat na južnom Slovensku. Lovasovce, 35-36. 1919. június 13-án a falu mellett a megszálló csehszlovák hadsereg 9 katonája vesztette életét a Magyar Vöröshadsereg ellen vívott harcokban, akiknek később emlékművet is állítottak. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott.
1918 után az egyházi birtokok a nagyszombati apostoli adminisztratúra tulajdonába kerültek, de valójában állami irányítást szabtak ki rájuk. A lakosság életében ez kevés változást jelentett, továbbra is mezőgazdasági munkásként dolgoztak a nagybirtokon. Több alkalommal került sor sztrájkra, 1936-ban az építőmunkások sztrájkoltak. Az első bécsi döntés értelmében a község visszatért Magyarországhoz, az esztergomi érsek is visszanyerte birtokait. A második világháborúban 38 bajcsi vesztette életét. A szovjet hadsereg 1945. március 27-én vonult be a faluba, majd ismét Csehszlovákiához csatolták.
1948. október 1-jén a község lakói létrehozták a helyi Állami Birtokot, mely így egyike volt az ország első állami gazdaságainak. A falu fejlődésnek indult, megépült a kultúrház, a dolgozók otthona és sok szervezet alakult, köztük a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Szövetsége), sportklubok, tűzoltókör. Ebben az időben több neves külföldi és hazai látogató is járt Bajcson. 1959-re felépült a kastéllyal egybeépült kultúrház, 1957-re pedig a Dolgozók Háza. 1960-ban a volt érseki parkban fürdőt építettek (Krym). 1985-ben megnyílt az óvoda új épülete, 1990-ben adták át az új postahivatalt.
1990 után az állami gazdaságot (melynek ekkor mintegy 1200 alkalmazottja volt) megszüntették, majd a község csaknem egész katasztere a pozsony-nagyszombati főegyházmegye birtokába került. 2007-től folyik a környező városokból kilakoltatott romák szervezett betelepítése a községhez tartozó majorságokba, elsősorban Farkasdra .
Gazdaság thumb|250px|Régi magtár az egykori állami gazdaság udvarán Az állami gazdaság megszűnésével az egykor virágzó mezőgazdaság súlyos válságba került. 1996 óta palackozó üzemmel ellátott borászat (Virex), 2004 óta pedig papírhulladékosztályozó üzem (Kappa) működik a faluban. A tervek szerint a 64-es főút mellett ipari parkot fognak létesíteni. A falu közelében található az ország egyik legjelentősebb fácánosa, melyet számos vendégvadász keres fel. Farkasdpuszta közelében homok- és kavicskitermelés folyik.
Oktatás, kultúra A községben óvoda és alapiskola is működik. Az első iskolát 1827-ben alapították, 1870-ben épült fel az új iskola (a mai községháza), melyet 1979-ben megszüntettek. 1995-ben új iskolában (melynek épületében az óvoda is működik) kezdődhetett meg a tanítás. 1976 előtt Farkasdon, Elletőn és Haraszton is működtek kisiskolák. Bajcson Csemadok-alapszervezet is működik, a Zsitva Polgári Társulás pedig 2000-ben alakult . Az első bajcsi falunapot 2005. június 25-én tartották .
Neves személyek Rudnay Sándor átépítette a régi kastélyt templommá, a falut pedig plébániává tette