Koraszülöttség és nyelvfejlődés A koraszülött csecsemőket az orvosi ellátás a 25. gesztációs héttől kezdődően meg tudja menteni, még extrém kis születési súly esetén is. A koraszüléskor esetlegesen fellépő különböző károsodások gyakran érinthetik azokat az agyi területeket, melyek a nyelv fejlődéséért felelősek (pl. bal temporoparietális terület). Elképzelhető az is, hogy a korán megszakított intrauterin érés és a különböző környezeti hatások miatt az agykérgi területek fejlődése megváltozik. Ezen tényezők miatt előfordulhat, hogy a koraszülöttség atípusos nyelvi fejlődéssel jár együtt.Csépe, V. (2005). Kognitív fejlődés-neuropszichológia. Gondolat Kiadó: Budapest

Expresszív és receptív szókincsbeli különbségek koraszülöttek és nem koraszülöttek között

Az ún. receptív szókincs a megértő szókincsre vonatkozik, a receptív nyelvi képességek vizsgálata alatt többek között megnevezett tárgyak megértését, igék, jelzők, elöljárószók, a cselekvés-tárgy közötti szemantikai kapcsolat megértését, és passzív vagy kérdő mondatok megértését értjük. Ezzel ellentétben az ún. expresszív szókincs a kifejező nyelvi képességeket foglalja magában, feltérképezésére például tárgyak, képek megnevezését, konkrét és absztrakt fogalmak definiálását vagy képsorozatokon alapuló történet mesélését lehet feladatul adni. A morfoszintaktikai képességek és a spontán beszéd mérése is az expresszív nyelvi képességek vizsgálatára alkalmas eljárások.Van Lierde, K. M., Roeyers, H., Boerjan, S., & De Groote, I. (2009). Expressive and receptive language characteristics in three-year-old preterm children with extremely low birth weight. Folia Phoniatrica et Logopaedica, 61, 296-299.

Egy vizsgálat koraszülött és normál időben született gyermekek csoportjait hasonlította össze. 70 koraszülött és 34 nem koraszülött vett részt a vizsgálatban, akik hat évesek voltak a tesztelés idejében. A két csoportot nyelvi képességek (szókincs, grammatika, fonológiai tudatosság) és általános kognitív fejlődési szint – azaz a megismerő funkciók fejlődése, mint pl. a figyelem, emlékezés, észlelés, végrehajtó funkciók stb. alapján hasonlították össze, egy intelligencia teszttel mérve. Nem találtak különbséget koraszülöttek és nem koraszülöttek között az általános kognitív fejlődésben. Kevésbé kifejlett nyelvi képességek azonban tetten érhetők voltak, mégpedig a szókincsben, a grammatikában és a fonológiai tudatosságban egyaránt. A szókincs mérésére egy képmegnevezési vizsgálatot, a grammatikai képességek feltérképezésére pedig egy olyan feladatot alkalmaztak, mely során a gyerekeknek ki kellett választaniuk, hogy egy adott képen zajló eseményt a felsorolt mondatok közül melyik jellemez a legjobban. A fonológiai tudatosság vizsgálatára számos tesztet alkalmaztak, például fel kellett ismerniük a gyerekeknek az ugyanolyan szótaggal kezdődő szavakat, vagy három perc alatt a lehető legtöbb „pa” szótaggal kezdődő szót kellett felsorolniuk. (Ez utóbbi eljárást szótag fluenciának nevezzük.) A vizsgálat alátámasztotta, hogy különösebb agyi károsodás jelenléte nélkül a koraszülöttség igenis befolyásolja a nyelvi fejlődést egészen az iskoláskor kezdetéig, azt mintegy atípusos fejlődési pályára terelve.Guarini, A., Sansavini, A., Fabbri, C., Alessandroni, R., Faldella, G., & Karmiloff-Smith, A. (2009). Reconsidering the impact of preterm birth on language outcome. Early Human Development, 85, 639-645.

Egy másik vizsgálat koraszülöttek expresszív nyelvi képességeit vizsgálta kétéves korukban. 58 koraszülött és 60 nem koraszülött vett részt a vizsgálatban. Egy olyan teszt segítségével hasonlították össze a két csoportot, mely az expresszív nyelvi képességeket és a szóbeli nyelvben való késéseket detektálja. Azok a gyerekek, akik koraszülöttek voltak nagyobb százalékban mutatták a szóbeli (expresszív) nyelvi képességek fejlődésének késését. Alacsonyabb volt az expresszív szókincsük ezeknek a gyerekeknek, mint a normális időben születő társaiknak. Tehát, azoknál a gyerekeknél, akik koraszülöttek és normálisnál kisebb születési súllyal jönnek a világra a szókincs fejlődésük nem a normál időben született gyerekekéhez hasonlítható. Ez az eredmény különböző beszédterápiás intervenciós programok szükségességére hívhatja fel a figyelmet.Isotani, S. M., Azevedo, M. F., Chiari, B. M., & Perissinoto, J. (2009). Expressive language of two year-old pre-term and full-term children. Pro Fono, 21, 155-159.

Hasonló eredményekre jutott egy másik kutatócsoport is, akik szintén jelentős eltéréseket találtak a koraszülött és nem koraszülött gyerekek között a receptív és expresszív nyelvi jellemzőket tekintve.

Egy longitudinális (utánkövetéses) vizsgálattal kimutatták, hogy az expresszív és a receptív nyelvi képességek a fejlődésben 3-5 hónapot késnek átlagosan olyan koraszülöttek esetén, akik 2000g súly alatt jöttek világra és 36 hétre születtek. Mindezek ellenére, megfigyelhető volt, hogy a 26. hónapra a gyerekek nyelvi fejlődése már a normális tartományba esett. A tanulmány szerint a kórházban eltöltött idő, a születési súly, az Apgar-pontszámok, a csecsemő ingerelhetősége, állapotának stabilizálása a kórházból való kiengedéskor, és az érzékeny anyai gondoskodás mind befolyásolják a nyelvi képességek fejlődését.Cusson, R. M. (2003). Factors influencing language development in preterm infants. Journal of Obstetric, Gynecologic, & Neonatal Nursing, 32, 402-409.

Általános kognitív deficit koraszülöttek körében?

Az általános kognitív fejlődés a különböző megismerési funkciók fejlődését jelenti, úgy mint a figyelem, végrehajtó funkciók, emlékezet, észlelés (pl. látás, hallás), érzelmek, nyelvi képességek stb. Elképzelhető, hogy ezen funkciók deficitje együttesen okozzák koraszülöttek körében a nyelvi lemaradást. Egy kutatás ezt vizsgálandó kimutatta, hogy a nagyon kicsi születési súllyal világra jövő csecsemők sokkal rosszabban teljesítenek egy vizuális és egy audiovizuális feladaton mint a kontroll csecsemők. Ezek az eredmények ellentmondanak a fent említett vizsgálatoknak, de arra utalhatnak, hogy a koraszülöttek körében megfigyelhető nyelvi lemaradás akár magyarázható egy sokkal általánosabb kognitív deficittel, mely nem specifikus csak a nyelvi képességekre.Ortiz-Mantilla, S., Choudhury, N., Leevers, H., & Benasich, A. A. (2008). Understanding language and cognitive deficits in very low birth weight children. Developmental Psychobiology, 50, 107-126.

Iskolai teljesítmény és koraszülöttség

Koraszülötteket és nem koraszülötteket 16 éves korukban vizsgálva kimutatták, hogy e két csoport nem különbözik jelentősen iskolai teljesítményükben, még idegen nyelvi tantárgyakon sem.Saavalainen, P. M., Luoma, L., Laukkanen, E. M., Bowler, D., Määttä, S., Kiviniemi, V., & Herrgård, E. (2008). School performance of adolescents born preterm: neuropsychological and background correlates. European Journal of Paediatric Neurology, 12, 246-252.

Agyi aktiváció és koraszülöttség

Funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálattal (fMRI) bizonyították, hogy habár koraszülött és nem koraszülött csoportoknál ugyanazok az agyi területek aktiválódnak szemantikus feldolgozás hatására (bal superior, középső temporális gyrusok, és inferior frontális gyrus), de a koraszülött csoportnál jelentősen nagyobb összeköttetések figyelhetőek meg a hagyományos nyelvi területek és szenzomotoros területek között. Ugyanakkor, kevesebb összeköttetés a megfigyelhető a frontális területen belül a kontroll csoporthoz viszonyítva. 12 évesen a gyerekek (legyen koraszülött vagy sem) nem mutatnak jelentős teljesítménybeli eltérést egy egyszerű lexikális-szemantikai feladaton, és hasonló agyi területek aktiválódnak mindkét csoportnál, de a koraszülött csoportnál megfigyelhetőek eltérő neurális útvonalak kiépülései.Schafer, R. J., Lacadie, C., Vohr, B., Kesler, S. R., Katz, K. H., Schneider, K. C., Pugh, K. R., Makuch, R. W., Reiss, A. L., Constable, R. T., & Ment, L. R. (2009). Alterations in functional connectivity for language in prematurely born adolescents. Brain, 132, 661-670.

Jegyzetek

Kategória:Neuropszichológia Kategória:Nyelv