A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség)A régies „keresztyén” változatot egykor katolikusok (például Pázmány) és protestánsok egyaránt használták. Ma főleg a protestáns nagyegyházak, illetve a Károlyi-bibliát használók részesítik előnyben. Eredete Krisztus nevéhez, nem a kereszthez köti. A múlt századi nyelvújításkor született modern „keresztény” változatot használják ma a katolikusok és a protestáns kisegyházak egy része. Apológia Alapítvány – Apológia > Vallások > Fogalmak, nevek > Felekezetismereti fogalmak egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX, Monotheism; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com, Monotheistic Religion resources ; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia Monotheism; The New Dictionary of Cultural Literacy, monotheism ; New Dictionary of Theology, Paul , p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák.BBC, BBC - Religion & Ethics - Christianity Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik.
A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik.A hagyományos, egylényegű Szentháromság-tant tagadó felekezetek is a kereszténység csoportjába tartoznak, de sajátos teológiai meggyőződésük miatt a nagy egyházak képviselői gyakran nem keresztényeknek tekintik őket.
Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül.
A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Etimológia A héber Mosiah (משיח), azaz Messiás jelentése: Fölkent. A Messiás szó fordítása óhéberről ógörögre a „Krisztus” szó a Chrisztosz (Χριστός) főnévből származik. Ebből született a görög chrisztianosz (Χριστιανος), illetve a latin Christianus kifejezés, amelyek jelentése „Krisztus-követő”, „krisztusi”.E. Peterson (1959), "Christianus." In: Frühkirche, Judentum und Gnosis, publisher: Herder, Freiburg, pp. 353–72 A szó középkori magyar formája többek közt kirisztián, kirisztyán, majd keresztyén volt.
A 17. századtól azonban, a katolikus egyházban elterjedt a keresztény alakváltozat a könnyebb ejthetősége miatt, majd a kereszt szóval is összekapcsolták.
A magyar protestánsok nagy része még ma is a keresztyén alakváltozatot használja, de ma már egyre több újprotestáns is kereszténynek mondja magát, tudva, hogy ugyanazon szó régi és új használatáról van szó csupán. Ma egymás mellett használjuk e két kifejezést, a keresztyén egyértelműen a hagyományos protestáns egyházak műszava. Dr. Szalai András metodista teológus és nyelvtanár, az Apológia Kutatóközpont vezetője szerint, felekezeti kultúrától, korosztálytól és egyéni választástól is függ az, hogy valaki a keresztyén vagy a keresztény szót használja. A választás megszokás dolga.
Története
A kereszténység a történelem legnagyobb, alulról szerveződő mozgalma Bart D. Ehrman: A kereszténység diadala, 2019 egy apró, betiltott zsidó szektából lett ApCsel 5,27-28 a Föld legnagyobb világvallása.
Története a keresztények és a hagyományos történetírás szerint Jézus fellépésével kezdődött.A valódi Jézus nyomában, https://ng.hu/ Sok történész véleménye szerint az önálló vallás csak Jézus után több évtizeddel, Tarzoszi Pál működésével kezdődött.Vermes: Jézus változó arcai, 68. old.Vermes: Jézus változó arcai, 69. old. Idézet: Ki volt hát Pál, a kereszténység igazi megalapítója?...
Ami biztosan állítható, hogy az őskeresztény egyház története az 1. században indult. A római katolikus hagyományok értelmezése szerint Jézus maga jelölte ki Pétert a leendő egyház fejének, e szerint az első római püspök, a későbbi pápák elődje tehát Péter lett. (A mai értelemben vett pápaság a kora középkorra alakult ki. 14px ld.: a pápaság története) A többi tanítvánnyal egy időben térített Pál apostol is, aki az 1. században megnyitotta az utat a nem zsidó vallásúak tömeges kereszténnyé válása előtt. Az egyház üldözésének kora a 4. században elején, I. Constantinus római császár intézkedése nyomán véget ért, majd a Római Birodalomban nemsokára államegyházzá vált, megkezdődött az állam és az egyház összefonódása.Róma megér egy misét Konstantin és az államegyház születése
A keresztények a világban
Az itt szereplő adatok a megkeresztelteknek az egyházak saját nyilvántartása szerinti és nem hitet vallók számát jelentik.
2005-ben a kereszténység kb. 2 milliárd (névleges) követőjével a világ legelterjedtebb vallása. A kereszténység számos ágazata közül a katolikusok vannak a legtöbben, 1,1 milliárdnyian. A protestánsok száma a nagyszámú felekezetekben összesen kb. 800 milliónyi,Jay Diamond, Larry. Plattner, Marc F. and Costopoulos, Philip J. World Religions and Democracy. 2005, page 119., írja könyvében „A protestánsok ma nem csupán 13 százalékát adják a világ népességének, de 1900 óta nagyon gyorsan terjednek Afrikában, Ázsiában és Latin Amerikában.” az ortodox egyházakhoz tartozóké kb. 240 millió. Van még kb. 216 milliónyi anglikán és 414 milliónyi független (akik nem tartoznak a főbb egyházakhoz), valamint 32 milliónyian egyik felsorolt csoporthoz sem tartozó egyházak tagjai (Jehova Tanúi, mormonok stb.).
Bár a kereszténység a világ legtöbb hívővel rendelkező vallása, és világszerte kiterjedt missziós munkák folynak, a Föld népességéhez viszonyítva a keresztények száma folyamatosan csökkenőben van. Amíg a Föld lakossága évente kb. 1,25% évi növekedéssel bír, addig a kereszténység csak kb. 1,1%-kal növekszik az iszlám kb. 1,8%-os növekedésével szemben. Ennek egyik oka az lehet, hogy a keresztényekéhez viszonyítva az iszlám nemzetek születési arányszáma jelentősen magasabb. A másik jelentősebb ok, hogy az ú.n. keresztény világhoz a Földnek a felvilágosodás által szekularizált országai tartoznak. Több, nem hagyományosan keresztény országban, mint például Kínában a kereszténység ugyanakkor gyorsan terjed.http://www.bbc.co.uk/news/magazine-14838749 A független becslések mind megegyeznek abban, hogy a hivatalos 40 milliós szám a keresztények számára mélyen alulbecsült. A konzervatív adat 60 millió. Már több kínai jár gyülekezetbe vasárnaponként, mint Európában összesen.
Alapvető tanítások
A kereszténység alapvető tanítása az, hogy az ember elbizakodottságában elfordult Istentől, és bűnbe esett. Ezzel együtt a teremtés is megsérült, és megjelent a világban a bűn következménye: a szenvedés és a halál. Az ember a bűnből saját erejéből nem tud szabadulni. Isten Krisztus képében emberré lett, magára vette az emberiség összes bűnét, és kereszthalált halt, hogy áldozatával megváltsa az őt elfogadókat. Isten végül új teremtésben fogja megújítani a világot, ekkor a halottak örök sorsra támadnak fel. Ennek két formája lehet: a teljes közösség Istenben (üdvösség) vagy az Istentől való végtelen távolság állapota (pokol).
Erkölcstana
Szabadság Az ember szabadsága azt jelenti, hogy felelősen tud dönteni az élet kérdéseiben, mert van egy objektív erkölcsi norma, amelyhez az ember magát mérheti. A szabadság nem lehet szabadosság, s nem lehet korlátlanság, mivel az egyes emberek szabadságát a másik ember hasonló szabadsága korlátozza. A keresztény ember szabadsága Isten ajándéka, amely lehetővé teszi, hogy felismerje és önként megtegye Isten akaratát, így eljutva az örök életre. A jó ismerete még senkit sem tesz jóvá. A megismert jó megvalósítására rá is kell nevelni az embereket – azaz tudatosan kell az ember lelkiismeretét Jézus tanítása szerint alakítani.
Statisztikák, demográfia
+ A fő keresztény irányzatok demográfiája (Pew Research Center, 2010-es adatok) irányzat hívekszáma a kereszténység % -ban a világnépesség % -ban Katolikus egyház 1 094 610 000 50,1 15,9 Protestantizmus 800 640 000 36,711,6Ortodox kereszténység 260 380 000 11,9 3,8Más keresztények (Szentháromság-tagadók) 28 430 000 1,3 0,4 Kereszténység 2 184 060 000 100 31,7
+Keresztények régiónként+(Pew Kutatóközpont, 2010-2011-es adatok) RégiószámbanszázalékbanEurópa558 260 00075,2Latin-Amerika – Karib-térség531 280 00090,0Szubszaharai Afrika517 340 00062,9Ázsia–Csendes-óceáni térség286 950 0007.1Észak-Amerika266 630 00077,4Közel-Kelet – Észak-Afrika12 710 0003.7Föld össz.2 173 180 00031,5
+A legnagyobb keresztény közösségek országonként+(Pew Kutatóközpont, 2011-es adatok) országszámbanlakosság %-avilágkereszténység %-a246 780 00079,511,3175 770 00090,28,0107 780 000954,9105 220 00073,64,886 790 00093,14,080 510 00050,83,7
A kereszténység fő ágai A kereszténység két fő ága a nyugati és a keleti kereszténység.
Családfa
A keresztények számos különböző vallási felekezetbe tartoznak szerte a világon. Bizonyos egyházi közösségek úgynevezett „szupertestet” alkotnak, melyben egymástól független keresztény szervezetek egymással lelki közösséget tartanak fenn, egymás keresztségét kölcsönösen elismerve és arra utalva, hogy a szétválás a közös gyökereiket nem szakította el. Ezek az egyházak elismerik a hitelméleteikben és hitgyakorlataikban kialakult különbségeket, de egyetértenek a hittanaik eredetiségében és a Krisztus testéhez való tartozás fontosságában. Ilyen közösség létezik többek között például
a katolikus (nyugati és Rómával egyesült keleti) részegyházakat alkotó egyházak között, vagy az ortodox egyházakat alkotó mintegy 15 autokefál (független) egyház között a kopt (egyiptomi), szír, örmény, etióp, eritreai és indiai egyházak között (antikhalkedóni egyházak) az evangélikus, presbitárius egyház, az Amerikai Reformált Egyház és a Krisztus Egyesült Egyháza között az európai Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek és az amerikai Apostoli Keresztény Egyház között.
Az alábbi családfa a kereszténység főbb ágait mutatja be kialakulásuk idejével.
Főbb mozgalmak és ágak
Nyugati kereszténység Anabaptista mozgalom Amishok Hutteriták Mennoniták Mormonizmus Utolsó Napi Szentek J.K.E. Mormon fundamentalizmus Unitarizmus Protestantizmus Anglikánizmus Anglo-katolicizmus Broad church Angol disszenterek Nonkonformisták High church Low church Puritánok Baptizmus Missziós baptista Szigorú baptista Reformált baptista Evangelikalizmus Karizmatikus mozgalom Új-karizmatikus mozgalom Új-Evangelikalizmus Plymouth Brethren Progresszív Kereszténység Protestáns fundamentalizmus Fekete (néger) egyház Lutheranizmus (evangélikusok) Laestadianizmus Pietizmus Keresztény deizmus Metodizmus Kálvinista metodizmus Szentségmozgalom Názáreti Egyház Üdvhadsereg Wesleyanizmus Pünkösdi-karizmatikus mozgalom Isten Egyháza Utolsó eső mozgalom Hit szava Kálvinizmus Amyraldizmus ("négy pont kálvinizmus") Arminiánusok Remonstránsok Kongregacionalista egyházak Református egyházak Svájci Holland Francia hugenották Új-Kálvinizmus Presbiterianizmus Kvékerek Zwingliánizmus Restaurációs mozgalom Adventizmus Hetednapi adventisták Krisztadelfiánusok Keresztény Tudomány Krisztus Egyházai Iglesia ni Cristo Jehova tanúi