A Magyar Televízió (röviden: MTV) 1957 és 2015 között működő magyar nemzeti közszolgálati televíziós intézmény volt. 1974-ig a Magyar Rádió és Televízió (MRT) részeként, majd ezt követően önálló szervezetként működött összesen közel 60 éven keresztül.

Indulásától kezdve a magyar politikai vezetés (a Kádár–korszakban az állampárt, a rendszerváltást követően pedig az aktuális kormánypártok) különböző mértékben gyakorolt befolyást az állami televízió működtetésére.

Mindezek ellenére az 1960-as évektől az 1980-as évekig – elsősorban Pécsi Ferenc és Nagy Richárd vezetése idején, – számos hír – és kulturális műsor (például a Fórum, A Hét, az Ablak és a Stúdió), irodalmi adaptáció (tévéfilm, tévéjáték), zenés produkció (Zenés TV Színház) és természetfilm (például a Magyar tájak és a Másfélmillió lépés … sorozat) készült el.https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/521.html A MAFILM-mel, valamint később a nyugat-európai televíziós társaságokkal együttműködve jelentős számú koprodukciós alkotás született. A fenti időszakot az egykori köztelevíziós vezetők a Magyar Televízió aranykorának is tekintették.

Költségvetéséhez kezdetben a televízió előfizetési díj is hozzájárult, amelyet az összes tévékészüléket üzemeltető háztartásnak fizetnie kellett, egészen 2002-ig.

A 2011-ben hatályba lépett 2010. évi CLXXXV. törvény (második médiatörvény) törölte az 1996. évi I. törvény (első médiatörvény) és az 1986. évi II. törvény (sajtótörvény) érvényességét. A második Orbán-kormány döntése nyomán – hasonlóan a többi közszolgálati médiumhoz – egy közel 50 fős nonprofit zrt.-vé zsugorodott, míg a szervezethez tartozó ingatlanok, vagyontárgyak, archívum illetve a többi dolgozó, az erre a célra létrehozott Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz (MTVA) kerültek. 2015. július 1-jén a négy közszolgálati médium vezetőségeit tömörítő nonprofit zrt.-ket Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. néven egy szervezetbe vonták össze (Magyar Televízió, Duna Televízió, Magyar Rádió, Magyar Távirati Iroda). (2014. évi CVII. törvény)2014. évi CVII. törvény a közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról (Jogtár)

Története

Kísérleti adások bélyegkép|balra|200px|A Széchenyi-hegyi adótorony Megszületett az elvi döntés: 1952 februárjában a Minisztertanács hozzájárulását adta, miszerint párthatározatban mondják ki, hogy hazánkban 1954. május 1-jéig meg kell indítani a televíziózást. A műszaki végrehajtás a Magyar Postára hárult. A Posta, miután a Minisztertanács 1953. január 23-án hozzájárult, létrehozta a Magyar Televízió Vállalatot, szervezésével Baczynsky Istvánt bízták meg. Szünetjel: hangeffekt vibrafonnal. A képen belülről kifelé növekvő körök voltak láthatóak. A muzsika az „Elindultam szép hazámból” dallamát idéző kombináció volt. A kép és hang azt az érzetet keltették, hogy egymással szinkronban vannak. Abban az időben a képtartalom és a szinkronjelek nem voltak tökéletesen elválaszthatóak (a fehér oldalon a képjel belelóghatott a képszinkronjelbe); ez a szünetjel időnként képszinkron hibát okozott – és szemrontónak is ítélték, ezért megszüntették, és később monoszkópot használtak helyette. A műsorok felelőse: 1955-ben a Magyar Rádióban létrehozták a Televíziós Osztályt, amely a műsorok műszaki elkészítésére volt hivatott, míg a műsor sugárzása 1989-ig a Magyar Posta feladatkörébe tartozott, ennek kapcsán alakult meg 1953-ban a Posta Kísérleti Állomás. 1953. december 16-án kerül sor az első próbaadásra a Gyáli úti Posta Kísérleti Állomás épületéből. Ugyanonnan, ahonnan 30 évvel korábban az első rádióadást indították el. Az adás az ORION-gyárban fogható volt, 4 km távolságra. (korábbi archivált változat) A második próbaadást 1954. január 20-tól 1958. február 22-ig a Széchenyi-hegyen, az egykori Agancs úti Hargita szálló mellett, a Magyar Posta Kísérleti Intézete állományába vett épület mellől sugározták egy kisebb, ideiglenes acéltoronyból, amire a Távvezetéképítő Vállalat szerelte fel az első adóantennát. Innen 1956 tavaszától kísérleti adások mentek keddi és pénteki napokon. (1954. szeptember 2-án, volt az első magyar televíziós felvétel a Filmgyárban.Magyarország, 1982. május 2. (19. évfolyam, 18. szám), Televízió – Előjáték Az első bemondók, Pintér Sándor, Bán György, Erdei Klári, Hajnóczy Lívia, Mednyánszky Ági és Sárosi Gábor köszöntették a kevés nézőt: "Kedves hallgatóink! A Magyar Televízió kísérleti adását közvetítjük."Magyar Rádió, 1954. 37. hét, 1954. szeptember 17. - 1954. szeptember 24 A képernyőn a Mágnás Miska című film részlete, utána pedig a Magyar Filmhíradó képsorai jelentek meg.) 1956-1958 között pedig megépült az első, 60 méteres adótorony a Széchenyi-hegyen, a Csíz utca 2-8. szám alatti telephelyen. 1956 tavaszán a Magyar Posta Kísérleti Intézete három felvevőkamerát készített a Javítóüzem és a Televízió Vállalat közreműködésével Tévékészülékek gyártása: Az Újpestről Kőbányára költözött Orion Rádió és Villamossági Vállalatot bízta meg a Minisztertanács, hogy haladéktalanul kezdje meg televízió vevőkészülékek gyártásának technikai előkészületeit. Eleinte egy 14 x 18 cm-es képernyő méretű vevőkészüléket fejlesztettek ki, úgyhogy az 1954. január 20-án meginduló első próbaadások már ezeken a készülékeken voltak láthatóak. A nagy tömegeket vonzó őszi mezőgazdasági vásár egyik kiemelt látványossága is ez a tévékészülék típus volt. A vásárt követően a Corvin Nagyáruház, akkori nevén Budapest Nagyáruház kirakatában is díszhelyen mutatkozott be a televízió. Elindul a rendszeres próbaadás sugárzása: megindultak az első kísérleti televíziós adások, még 1957. február 23-án, a kiépült 1 kW Széchenyi-hegyi adóberendezés segítségével, heti két nap gyakorisággal, amelyet már 50–90 km körzetben lehetett fogni. Elkezdődhettek az első műsorkísérletek is a stúdiókban, zenei és irodalmi műsorokkal. Tőzsdepalota: A televíziónak nagy volt a helyigénye, így első munkahelyként, az 1948-ban felfüggesztett működésű Budapesti Áru- és Értéktőzsde kihasználatlan épületének egy részét, tágas, nagy belmagasságú helyiségeit kapta meg a Szabadság téren, majd az épületet idővel teljesen birtokba vette és 2009-ig maradt az MTV székháza. Első stúdió: A későbbi kettes stúdió lett az első kiépített munkahelyiség, később azonos felszereltséggel itt forgatták az Ablak című közszolgálati műsor adását. Berendezései szovjet dokumentáció alapján készültek el, a Mechanikai Laboratóriumban. Nemzetközi adásláncban: 1956 végére kiépült a két műsort sugárzó adóhálózati rendszer is, amelyet mikrohullámú műsortovábbító lánc kötött össze, a közben folyamatosan bővülő stúdiók egy részével és a szomszédos országokkal egyaránt. Az első mozgóstúdió: még 1956-ban beszerezték az első mozgó, gépkocsira épített stúdiót is. Továbbá megérkezett az első Pye-Morris közvetítőkocsi, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt.

1957–1974: Az MRT korszak Az intézmény első öt évében fokozatosan bővültek az adásnapok. Először heti három, később négy (1958), majd öt adásnap (1960) lett. Az 1956-os forradalom utáni időszakban megtorlások ideje alatt szigorian vették, milyen műsorok mehettek adásba. 1962–től a kádári enyhülés jeleként az új elnök Tömpe István lett, aki a korábbinál kevésbé szigorúbb politikai irányvonalat képviselt. Ezt jelezte olyan műsorok elindítása, mint 1962-tól a Ki mit tud? ifjúsági tehetségkutató vetélkedő vagy 1966-tól a Táncdalfesztivál. A televíziót főosztályvezetők (Tamás István, Kulcsár Ferenc), majd teljhatalmú alelnökök vezették: Hajnal Kornél, Gódor Ferenc, Pécsi Ferenc.

1968-ban Pécsi Ferencet nevezték ki alelnöknek, aki a tévés részlegért volt felelős. Ebben az évben már hat napon át volt műsor. Pécsi időszakában indult a Hét című belpolitikai sorozat, a Fórum című "újdonságnak" ható –, de a kor szellemével nem szembemenő – vitaműsor, a magyar tévéjátékgyártás megalapozása, a második televíziós csatorna és a színes televíziózás.

1972-ben Brezsnyev visszavonta az Új gazdasági mechanizmust. Emiatt többek között itthon is a televízióról nyilvános politikai kritikák kezdtek megjelenni, amelyek arról szóltak, hogy a tévé által képviselt irányvonal már nem a munkásosztályt képviseli. Pécsi leváltása a politikai elemzők szerint a reform elleni erők követelése miatt történt.

1974–1989: Az MTV korszak a rendszerváltásig

Nagy Richárd MTV-s elnöksége

1974. május 12-én a Minisztertanács határozatot hozott az MRT szétválasztásáról, az önálló Magyar Rádió és a Magyar Televízió létrehozásáról. A műsorok ellenőrzésére létrehozták az Állami Rádió és Televízió Bizottságot, amelynek elnöke az eddigi MRT elnök, Tömpe István lett. Az önálló intézménnyé vált Magyar Televízió első elnöke Nagy Richárd lett, Kádár János személyesen kérte fel őt.

A két elnökhelyettese Megyeri Károly és Szinetár Miklós voltak. Előbbi a hír – és politikai szerkesztőségeket vezette, utóbbi a kulturális műsorokért volt felelős. A munkájuk a korszakra jellemzően magas rangú politikai vezetés befolyása mellett történt (Megyeri Grósz Károly befolyása mellett dolgozott, Szinetár Aczél György bizalmát élvezte).

Nagy Richárd elnökségének közel 10 éve a modern magyar televíziózás megteremtésének, felvirágoztatásának időszaka volt. Kinevezése után felmérette a Szabadság téri épületet, majd a tervezett műsorkészítési feladatok – és az ezzel járó műszaki, technikai igények – biztosításához rövid időn belül további, különböző nagyságú és színvonalú, összesen 43 darab épületet szerzett vásárlással és cserével. Nagy gondot fordítottak a televíziós technika, a stúdiók fejlesztésére, korszerűsítésére, valamint a kiszolgáló egységek felfejlesztésére (például: ruharaktár, varroda, gépkocsipark). A műsorkészítői és műszaki feladatok ellátásához sok fiatal diplomást vettek állományba. Rendezték a dolgozói állomány tagjainak addig rendkívül alacsony bérét, juttatását. (A MAFILM filmgyár dolgozói hasonló munkáért jóval többet kerestek.)

Az ő elnökségének ideje alatt alakult ki a Magyar Televízió műsorkészítő területeinek karakterisztikus arculata: politikai, művészeti, közművelődési fő profillal. A főszerkesztőségek szigorú éves költségvetési kerettel, s ennek megfelelő műsorperc kötelességgel rendelkeztek, műfajuk költségeinek arányait figyelembe véve. Megszigorították a műsorátvétel rendjét. Az önálló műsorok száma a korábbi hozzávetőleges 34-ről évi 2070 körülire emelkedett. Növekedett a színes adások száma és időtartama: 1974-ben az 1. csatornán a műsorok 13%-a, 1977-ben az összműsoridő harmada volt már színes.Nánay István: Magyar televízióművészet 1957–1977 (részletek)

A műsorok színvonalának emelése érdekében bővítették a televíziós műsorok seregszemléit. A Veszprémi Tévétalálkozó mellett volt az újjáalakult, két évente rendezett Miskolci TV-film fesztivál az aktuális és politikai műsorok számára valamint a Kőszegi Gyermekfilm Szemle, amely 1976–1991 között kétévenként megrendezésre került gyerekfilmes találkozó volt. Utóbbit – mivel kevés gyerek– és ifjúsági mozifilm készült – a televíziósok szervezték.

A 70-es évek közepén a fiatal filmes alkotók számára a Magyar Televízióban két szerveződés is létrejött: az egyik a KISZ Kísérleti Stúdiója, a másik pedig a Fiatal Művészek Stúdiója (FMS). Előbbi a filmgyártásban dolgozó, főiskolát nem végzetteket, utóbbi a fiatal diplomásokat juttatta alkotás közelbe (hasonló funkciót látott el, mint a mozifilmeseknél a Balázs Béla Stúdió).

Nagy Richárd kezdte először hangoztatni, hogy hamarosan elindul a sokoldalú televíziózás a fellőtt műholdakon keresztül és ezért a Magyar Televíziót fejleszteni kell. Szándékában állt az MTV-t csatlakoztatni – akár nyugati – műholdas televíziós szolgáltatáshoz. A brit SKY-al lehetett volna lehetőség a csehszlovákokkal együtt, de végül az akkori magyar politikai támogatottság híján erre nem került sor. (A szovjeteknek ekkor még nem volt tapasztalatuk Európát lefedő, geoszinkron pályán mozgó műholdakkal.)