bélyegkép|200px|Az Úti Madonna kápolna a Farkas-völgyben bélyegkép|200px|A Libegő télen bélyegkép|200px|XII. kerületi (MOM Kulturális Központ) bélyegkép|200px|Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
A XII. kerület, vagy hivatalos nevén Hegyvidék (németül: Bergland) a magyar főváros, Budapest egyik kerülete, amely a Duna jobb partján, Budán fekszik. Északon a II. kerület, nyugaton Budakeszi, délen Budaörs és a XI. kerület, míg keleten az I. kerület határolja. Legfőképp hegyvidéki területein (a Budai-hegység magaslatain) fekszik. Területe már az őskorban lakott volt. Jelentős részeit erdő borítja, melynek köszönhetően a középkorban az uralkodók közkedvelt vadászterületévé vált: itt alapította meg Mátyás király híres vadasparkját. Az erdővel borított területek ma pedig sokak kedvelt kirándulóhelyévé váltak.
A kerületnek jelenleg 18 városrésze van: a Budakeszierdő, Csillebérc, Farkasrét, Farkasvölgy, Istenhegy, Jánoshegy, Kissvábhegy, Krisztinaváros, Kútvölgy, Magasút, Mártonhegy, Németvölgy, Orbánhegy, Sashegy. Svábhegy, Széchenyihegy, Virányos és Zugliget. Jelentősebb terei közé tartozik többek között a Széll Kálmán tér, a Márton Áron tér, illetve a Városmajor. Főbb közlekedési csomópontjai az imént említett Széll Kálmán tér, valamint a Déli pályaudvar.
A kerület 1930-ban jött létre Budapest közigazgatásának átszervezése során, mikor kivált az I. kerületből. A kerület egyik legkedveltebb kirándulóhelye a Normafa, amely a városban egyedülálló természeti érték, a Budai Tájvédelmi Körzet része. A kerület elhelyezkedésének köszönhetően számos diplomáciai képviseletnek is helyet ad. A kerület hivatalosan 1940. július 1-jén alakult meg közigazgatási egységként. Azóta is a főváros legzöldebb kerületeként tartják számon. A kerület számos nevezetességgel büszkélkedhet, mint például a Libegő és a János-hegyi Erzsébet-kilátó. Ezek a helyszínek nemcsak a helyiek, hanem a turisták körében is népszerűek, hiszen lenyűgöző panorámát és kikapcsolódási lehetőségeket kínálnak.
Területe 26,67 km², lakosainak száma a 2025-ös népszámlálás szerint nagyjából 55 000 fő, népsűrűsége pedig mintegy 2 200 fő/km². Ezzel a főváros nagyobb területű, ugyanakkor kevésbé sűrűn lakott kerületei közé tartozik. Budapest egyik legelőkelőbb és legnyugodtabb kerületének számít, ahol számos villa, társasház és családi ház található. A kerület lakossága általában magasabb társadalmi státuszú, és a kerület jó életminőségéről, tiszta környezetéről, valamint a közeli kirándulóhelyekről ismert.
Fekvése Északon a II. kerület, keleten az I. kerület, délen a XI. kerület határolja. Nyugati határa egyben Budapest határa is, a szomszédos települések Budakeszi és Budaörs.
Története A XII. kerület 1930-ban jött létre Budapest közigazgatásának átszervezése kapcsán az I. kerület egy részéből.
Tényleges működését csak 1940-ben, a Böszörményi úti elöljárósági épület elkészülte után kezdte meg. 1930 és 1940 között az I. kerület intézett minden hivatalos ügyet, többek között az anyakönyvezést is.
A kerület története lényegében a Buda vonzáskörében, annak közigazgatási területén élő kisebb települések, majorságok, erdő- és szőlőbirtokosságok történetéből tevődik össze.
A várhegy, vagy pontosabban Buda városa és a Budai-hegyek közötti, a hajdani Ördög-árok formálta völgyben a Pasaréttől a Tabánig alakult ki a Krisztinaváros. A várhegy nyugati lábánál – a mai Vérmezőnél jóval nagyobb területen – a XVIII. században az ún. „Glacis”, a vár védelmi övezetéhez tartozó, szigorú építési tilalom alatt álló, és a vár katonai kormányzója által kezelt terület volt. Ez akadályozta hosszú ideig az itteni külváros létrejöttét is. Albert szász–tescheni herceg akkori helytartó feleségének, Mária Krisztina főhercegnőnek (Mária Terézia leányának) közbenjárására 1772-ben megkezdődhetett a terület egy részén a parcellázás. Ugyanettől az évtől nevezték a területet hivatalosan mai nevén Krisztinavárosnak. Öt kisebb területe közül a Városmajor tartozik a XII. kerülethez. A „Major”, ahogy a helybéliek hívják, eredetileg az Ördög-árok árterületén elterülő kaszáló volt. A mai parkot II. József alapította 1787-ben, és ekkor kapta a Stadt-Meierhof (Városmajor) nevet is.
A parkon vezetett keresztül a legjelentősebb budai vízfolyás, az Ördög-árok. 1920-ban az árkot beboltozták, a fákat pótolták, és a terület egy részén engedélyezték az építkezést. A park északi sarkában található a budapesti fogaskerekű vasút (60-as villamos) alsó végállomása.
A kerület északi részének képét a Hunyad-orom és a tőle délre és északra lefutó völgyek határozzák meg, melyek legnagyobb része a 18. század végéig a budai karmeliták birtoka volt. Neve a 18-19. században először Sauwinkel (Disznó-zug), majd Auwinkel (Liget-zug) volt. Az 1847-es Dűlőkeresztelőn Döbrentei Gábor keresztelte el az északi szűkebb völgyszakaszt Zugligetnek, a Krisztinaváros felé kiszélesedő déli részt Virányosnak. Ez utóbbi déli csücskében terült el a régi vízivárosi temető, ahova a Martinovics Ignác-féle felkelés Vérmezőn kivégzett tagjait is eltemették.
A Hunyad-orom déli oldalán futó völgy, a német Brunnthal (Brunnental) szintén a Dűlőkeresztelőn „magyarosodott” Kútvölgyre. A még a 19. században is sűrű erdőkkel borított vidék „vadságát” csak egy-egy majorság gyümölcsöse, szántója törte meg. A Zugliget hajdan Mátyás király vadaskertjéhez tartozott, és gazdag volt vadkanokban, innen eredt valószínűleg a német elnevezése, ami az itteni Disznófő-forrásban ma is él.
A városrészek a 19. század második felében, különösen a szőlőültetvények kipusztulása után kezdtek el beépülni.Muskovics Andrea Anna - Buda-vidék présház- és pincekultúrája (ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja, Néprajztudományi Kutatóintézet, 2014) A vidék jelentős része azonban ma is erdővel borított kirándulóterület, és innen indul fel a János-hegy nyergébe 1970 óta a Libegő.
A völgyek és a Sváb-hegy - Széchenyi-hegy vonulata között alacsonyabb, többé-kevésbé beépült hegyeket-dombokat (Márton-hegy, Isten-hegy, Kis-Sváb-hegy, Orbán-hegy) találunk. Királyi vadászterületek, majd a budai polgárok birtokai terültek itt el. A 17. század végén, Buda felszabadításakor bekerültek a várostörténelembe is, mert kedvező stratégiai helyzetük miatt itt voltak a keresztény seregek állásai. A 19. században ezen a vidéken is jelentős szőlőművelés folyt, a század második felében – különösen Jókai Mór hatására – egyre több villa épült. Betelepülését és turistaforgalmát is jelentősen előmozdította az 1874-ben megindult Fogaskerekű vasút.
A kerület legjellemzőbb és legismertebb részét azonban a Budai-hegyek koszorúja alkotja. A János-hegy, Sváb-hegy, Széchenyi-hegy, a Csillebérc és a Budakeszi-erdő „megfizethetetlen” természeti értéke a fővárosnak. A friss levegő forrása, és egyúttal óriási rekreációs park, változatos séta-, kiránduló-, túralehetőségekkel (gyalog, kerékpárral, síléccel és szánkóval), kilátóhelyekkel és különleges hangulatú, értékű műemlékekkel, látnivalókkal.
A Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Budai Tájvédelmi Körzet – és egész Budapest – legmagasabb pontja a János-hegy, 528,16 m magas kúpjával, rajta az Erzsébet-kilátóval. A Sváb-hegy a Budai-hegység központi, átlagosan 480 m magas dolomitröge, mely északon keskeny nyereggel kapcsolódik a János-hegyhez. Buda török alóli felszabadítása után nevezték el Svábhegynek, utalva az ostromkor a hagyomány szerint itt felállított sváb tüzérségre.
A Budai-hegység legnagyobb kiterjedésű, délkeleti tagja az egykori Nyék-hegy, 1860-ban gróf Széchenyi István halálakor kapta ma is használatos nevét. A fővárosiak kedvelt kirándulóhelyén a 19. század végéig csak néhány nyaralót lehetett találni, mára azonban itt is felkúszott a város szinte a hegy tetejéig. A második világháború után itt indult meg a forgalom a Széchenyi-hegyi gyermekvasúton (korábban Úttörővasút). A hegyvonulat mögött, Budakeszi felé Csillebércet találjuk a Gyermek- és Ifjúsági Központtal.
A hegyvidék észak- és délkeleti lankáit több völgy is szabdalja (Diós-árok, Kútvölgy, Denevér-árok, Német-völgy, Farkas-völgy, Irhás-árok, Harang-völgy, Csillag-völgy), és itt terül el a Farkasrétnek nevezett fennsík is, melynek szinte egész területét az azonos nevű temető foglalja el. Az itteni városrészek közül a legnagyobb Németvölgy, mely a 17. század végén kapta a Deutschenthal nevet, a törökök által megszállt Buda ellen itt felvonuló német csapatokról. (Magyar nevét, a német név fordításaként, 1847-től, a Dűlőkeresztelőtől viseli.)
Az itteni szántóföldek és szőlőskertek helyén a 19. század második felétől lett egyre kedveltebb nyaralóhely. Eleinte hétvégi telkekkel üdülőterületként népesült be. A 20. század elején a korabeli elit, jómódú vállalkozók, kereskedők, gyártulajdonosok építettek maguknak impozáns, tágas villákat. A néhány évtizeddel később beépült II. kerületi Rózsadombhoz hasonlóan itt állnak a város legelegánsabb villanegyedei. A Kis-Sváb-hegy lejtője az ügyvédek és jogászok körében vált népszerűvé, amire a domboldal utcanevei is utalnak. A Rózsadombhoz hasonlóan a Hegyvidék utcáiban is magasak a lakásárak. 1884-ben nyílt meg a városrészben a Magyar Vöröskereszt Erzsébet Kórháza (Sportkórház). (A közelmúltbeli elköltöztetésé óta az egykori épületeiben a Testnevelési Egyetem működik.) A századfordulón települt a városrészbe az azóta megszűnt Magyar Optikai Művek (MOM) elődje, amelynek helyén Buda legmodernebb negyede épült ki. (MOM Park)
A második világháború helyi áldozatainak emlékére 2005-ben Turul-szobrot állítottak. Az emlékmű nagy politikai vihart váltott ki, mivel annak talapzatán az áldozatok neve együtt szerepel a nyilas gyilkosaikéval.
Politika Polgármesterei +TerminusNévJelölő szervezet(ek)Megjegyzés1990–1994Sebes GáborSZDSZ-FIDESZ1994–1998Udvardy-Nagy IstvánMDF-KDNP-FIDESZ1998–2002Mitnyan GyörgyFidesz-MDF-MKDSZ-MDNP2002–2006Fidesz-MKDSZ2006–2010Pokorni ZoltánFidesz-KDNP2010–2014Fidesz-KDNP2014–2019Fidesz-KDNP2019–2024Fidesz-KDNP 2024–Kovács GergelyMKKP
A 2024-es önkormányzati választás eredménye
A polgármester-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/012?tab=results&filter=mayor
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok arányaKovács GergelyMKKP53,64%Fonti KrisztinaFidesz – KDNP39,74% Binder CsabaMi Hazánk11813,93% Dr. Vincze GézaSzolidaritás – Lokálpatrióták7 – Helló Pesterzsébetiek8092,69%Összesen100%
A képviselőtestület-választás eredménye
Párt Mandátumok Képviselő-testület MKKP 10P Fidesz – KDNP 4 Momentum 2 Hegyvidék Jövőjéért Egyesület – MKKP 1 DK – MSZP – Magyar Liberális Párt - Liberálisok 1
Országgyűlési képviselők A 2014-2022 közötti országgyűlési választásokon a XII. kerület a Budapesti 3. sz. egyéni választókerület része volt a II. kerület egy részével közösen. 2026-ban a kerület a módosult beosztású, de változatlan nevű Budapesti 3. sz. egyéni választókerület része volt, ekkor a XI. kerület nyugati területeivel együtt.
Budapest 3 sz. egyéni választókerület 2014-2022 közötti, illetve 2026 utáni országgyűlési képviselői:
IdőszakKépviselőPárt2014-2018Dr. Fónagy János VilmosFidesz-KDNP2018-2022Gulyás GergelyFidesz-KDNP2022-2026Hajnal MiklósDK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd2026-Magyar PéterTISZA
Népesség