thumb|Földigiliszta-félék (Lumbricus terrestris) A giliszta elnevezéssel általában a gyűrűsférgek törzsének azokat a szárazföldi és édesvízi fajait jelölik, amelyeknek a táplálkozását az jellemzi, hogy a talajt a testükön áteresztve szűrik ki a számukra fontos szerves tápanyagokat. Ezzel mind a szárazföldön, mind a vizekben javítják a növények számára a talaj minőségét. Ezen kívül néhány bélféreg-fajt is a giliszta névvel jelölnek.
A szó eredete
A giliszta szó szláv eredetű. A 19. században gelesztának nevezték.
Földi és vízi giliszták Szárazföldi gilisztafélék: Földigiliszta-félék (Lumbricidae)
Vízi (iszaplakó, illetve vízfenéklakó) gilisztafélék: Mocsárigiliszták (Lumbriculidae) Zsinórgiliszták (Haplotaxidae) Apró termetű vízi giliszták: Olajosgiliszták (Aeolosomatidae) Láncosgiliszták (Naididae)
Bélgiliszták Az emberben élősködő három leggyakoribb parazita bélféreg-fajt is gilisztának nevezik. Ezek azonban nem a gyűrűsférgek törzsébe, hanem a rendszertanilag távolabb álló fonálférgek törzsébe tartoznak.
Hegyesfarkú bélgiliszta vagy emberi végbélgiliszta, illetve népies nevén „cérnagiliszta” (Enterobius vermicularis) Ostorgiliszta (Trichuris trichiurus) Orsógiliszta vagy orsóféreg (Ascaris lumbricoides)
Állatokban élősködő bélgiliszták: Orsógiliszta-félék (például Ascaris megalocephala, a lovak élősködője) Pántlikagiliszták, illetve ismertebb nevükön galandférgek (például Taenia saginata, Taenia solium) – állatról emberre is terjednek
További információk vandorhorgasz.hu
Kategória:Gyűrűsférgek
sk:Ver