Párdány (szerbül Међа / Međa) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Bégaszentgyörgy községben.
Fekvése Nagybecskerektől északkeletre, a szerb-román határtól mindössze 1 km-re, Szerbittabé és Módos közt fekszik.
Története Párdány Árpád-kori település, nevét már 1247-ben említette oklevél, és ekkor már monostora is volt.
A település a Csanád nemzetség ősi birtoka volt, és 1247-ben a Csanád nemzetségből származó Kelemenös bán fiának Pongrácnak volt a birtoka.
1337-ben a Csanád nemzetség Tömpösi ágából származó Fülöpé és a Makófalvi család birtoka volt.
A település a középkorban Keve vármegyéhez tartozott.
1401-ben a Pordány néven említett települést Csáki Miklós temesi főispán nyerte Zsigmond királytól.
A török hódoltság alatt sem pusztult el, neve a Mercy-féle térképen, a becskereki kerületben, a lakott helyek között volt feltüntetve.
1773-ban II. József császár harmadik délmagyarországi útja alkalmával Párdányban is járt.
1781-ben a birtokot gróf Buttler vásárolta meg.
1808. április 22-én kelt oklevélben országos- és hetivásárok tartására is szabadalmat nyert.
A 19. század elején a település két részből állt: Magyar-Párdányból és Rácz-Párdányból, és 1838-ban mindkettőnek gróf Buttler János volt a földesura, kinek halála után a birtok a kincstárra szállt.
1910-ben 3213 lakosából 243 magyar, 1874 német, 1052 szerb volt. Ebből 26 evangélikus, 1059 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt járásszékhely, Torontál vármegye Párdányi járásához tartozott.
Tövisesd Párdány körül említették a középkorban Tövisesdet is, mely a középkorban Keve vagy Temes vármegyéhez tartozott.
Tövisesd birtokosa az Aba nemzetség Aszalai és Szikszai ága volt. A birtokot 1320-ban Károly Róbert királynak adták cserébe, Abaúj és Zemplén vármegyei birtokokért.
1400-ban a Csáki család volt a birtokosa.
Ikerhalom Ezen a környéken feküdt egykor Ikerhalom is, mely eredetileg a Bár–Kalán nemzetség birtoka volt.
1280-ban a birtokot az e nemzetséghez tartozó II. Marján a margitszigeti monostornak hagyományozott.
1410-1461-ben Ikerhalom Keve vármegyéhez tartozott.
1410-ben az Ikerhalmi család birtoka volt, 1455-ben pedig a Csáki család birtoka lett.
Népesség
Demográfiai változások
Etnikai összetétel Nemzetiség Szám % Szerbek 1024 88,65 Magyarok 43 3,72 Cigányok 25 2,16 Horvátok 6 0,51 Jugoszlávok 5 0,43 Macedónok 4 0,34 Montenegróiak 2 0,17 Németek 2 0,17 Románok 1 0,08 Egyéb/Ismeretlen
Itt született 1889. november 20-án Reibel Mihály esperes plébános, magyar országgyűlési képviselő. 1946. november 29-én Vuk Drašković szerb politikus.
Érdekesség 2004. júniusában a belgrádi Kurir napilap arról cikkezett, hogy Johnny Weissmuller olimpiai bajnok úszó és filmművész Párdányban született 1904-ben, habár Tarzan alakítója a hivatalos önéletrajza szerint a Temesvár közelében lévő Szabadfalun született.
Nevezetességek Római katolikus temploma - a 19. század elején épült Görögkeleti temploma - a 18. század közepén épült Bogdanovich kastély
Galéria
Jegyzetek
Források
Borovszky Samu: Torontál vármegye
Kategória:A Közép-bánsági körzet települései Kategória:Torontál vármegye települései