Bonyhád

Bonyhád () Tolna vármegye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás egyik városa és központja. Gyakran nevezik a Völgység fővárosának. Az ókorban sok népcsoport megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg, ekkoriban a magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan települtek be a németek. 1782-ben Bonyhád mezőváros lett, ezt a címet azonban a későbbi közigazgatási reformok során elveszítette. Bonyhád hosszú ideig a Völgységi járás székhelye volt, 1977-ben kapott ismét városi címet, 2013 óta pedig a Bonyhádi járás központjaként szolgál.

Nevének eredete A város nevének eredetére több feltevés is létezik. Az egyik, hogy a „bony”, vagyis a „mocsaras, vizes” jelentésű szóból ered. A másik elmélet szerint itt Bonyháról, az erdélyi Prokuj gyula egyik fiáról van szó. Egy harmadik elmélet szerint pedig itt a Bonya (Bucna) nemzetség neve, amiből ered Bonyhád város neve. Egyes helytörténészek felvetik egy családi név származtatását is, mely egy olyan család névadása, mely Bonyhád mai területén vásárolt földet, még a település benépesülése előtt.

Fekvése A Dunántúli-dombság keleti részén fekvő Völgység legnépesebb települése, Tolna és Baranya vármegye határvidékén, Szekszárdtól körülbelül 20, Pécstől 40 kilométerre. A városnak több Natura 2000-es területe is van.

Megközelítése Közút A legegyszerűbben a 6-os főúton lehet megközelíteni, amely áthalad a város déli részén. Aki az M6-os autópályán érkezik, a szekszárdi leágazásánál célszerű letérnie, majd a 6-os főúton Kakasd-Pécs irányában továbbhajtania. A 65-ös főút irányából Zombánál lekanyarodva, a 6533-as, majd a 6535-ös úton közelíthető meg. Dombóvár vonzáskörzetével (Kaposszekcsővel) és Szászvárral a 6534-es út köti össze. Bátaszéktől az 5603-as út vezet idáig, Hidas és Mecseknádasd felől pedig az 5605-ös úton érhető el.

Külterületi településrészei és a hozzá csatolt településrészek közül Tabódszerdahelyre egy számozatlan, alsóbbrendű út ágazik ki északnak a 6533-as út felől, a központtól több mint tíz kilométerre északra fekvő Tabód pedig a Zomba legdélebbi külterületeitől Kisdorogig húzódó 6536-os úton érhető el. Majos városrésze a 6534-es út mentén fekszik, de főutcája maga is négy számjegyű országos közútnak minősül, 6529-es útszámozással. A várost Aparhanton át Kurddal és a Kapos völgyével összekötő 6538-as út ez utóbbi útból ágazik ki északnak, Majos központjában.

Mivel a Szekszárd-Pécs útvonal mentén fekszik, így sok autóbuszjárat érinti. Buszjáratok indulnak innen – a teljesség igénye nélkül – Veszprémbe, Zalaegerszegre, Szegedre, Pécsre, Budapestre, Székesfehérvárra és Szekszárdra is, valamint Kaposvárra és Tatabányára.

Egyes tervek szerint az M9-es autóút nyomvonala ezen a vidéken, Bonyhád város északi határát átszelve haladhat majd át Szekszárd és Dombóvár között.

Vasút A 19. században a kiegyezés utáni nagy vasútépítések idejében a Szakály-Bonyhád bekötő vasút tervét keresztülhúzta a két világháború. A 2. világháború idején, az akkor működő bonyhádi vasútállomásáról szállították el vagonokkal, a városból és környékéről az itt élő zsidó lakosságot.Blau László: Bonyhád, egy elpusztított zsidó közösség. A magyarországi Bonyhád zsidóságának története; bev. Randolph L. Braham, szakford. Ágoston Zoltánné; Soha többé Soá! Alapítvány, Bonyhád, 2008 A második világháború idején, 1944 júliusában Bonyhádról körülbelül 1 200–1 344 zsidó lakost deportáltak vasúton. A pontos számok forrásonként eltérhetnek: egyes források 1 200 főt említenek , míg mások 1 344 főről számolnak be . A deportáltakat először Pécsre szállították, majd onnan Auschwitzba vitték, ahol többségüket meggyilkolták. Ez a szám a város akkori teljes lakosságának körülbelül 15%-át tette ki. Az állomáson ma is megvan a berakodó épület, habár forgalom nem halad át rajta, állapota romlik. A MÁV nem tartja karban.http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=bonh

A várost vonattal a on lehet megközelíteni; Hidassal közös vasútállomása a Hidas-Bonyhád vasútállomás. Innen régebben közvetlenül Bonyhádra is közlekedtek személyvonatok a bonyhádi állomásra, a Hidas-Bonyhád–Bonyhád-vasútvonalon,http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=hidb de ez a lehetőség 1960 után megszűnt, azóta csak tehervonatok járnak a városba az iparvágánnyá lefokozott vasútvonalon. 2018-2019-től nincs közlekedés a meglévő iparvágányokon sem. Azóta néhány helyen már felszedték a sínpárokat. Az iparvasúti terület a jelenlegi Völgység Üzletház mögött található meg.

Városrészek

Bonyhádhoz 1 nagyobb és 6 kisebb városrész tartozik: Majos a legnagyobb, Börzsöny, Alsóbörzsöny, Bonyhádszerdahely, Tabód (németül Taboldsdorf), Tabódszerdahely és Ladomány. További nagyobb városrészek a Szecska és a Fáy András lakótelep.

Majos

Majos Bonyhád központjától körülbelül 4 kilométerre nyugatra fekszik. Nyugati része egy mély völgyben található. Majos utcáit római számokkal jelölik, így van pl. Majos I. utca, Majos II. utca stb. Korábban, más településekhez hasonlóan a magyar történelem és kultúra nagyjainak (Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor stb.) neveit viselték; amikor a falut Bonyhádhoz kapcsolták, akkor kapták a sorszámokat, a város azonos nevű utcáival való összetéveszthetőség elkerülése érdekében.

Nevezetessége a bonyhádinál is idősebb evangélikus temploma. 1719-ben Szenicei Bárány György feljegyzései szerint báró Schilson telepített néhány evangélikus németet Majosra, akik később rokonaikat is ide hívták. 1743-ban gazdát cserélt, Perczel József birtokába jutott. A székelyek betelepedése Majosra 1945. április 5-én kezdődött.

1973. január 1-jén csatolták Bonyhádhoz Majost és Tabódot.

Ladomány

Ladomány egy kis völgyben fekvő, eldugott település volt, ahová a 6-os főútról Bonyhádszerdahelynél lekanyarodva lehet eljutni. Ladományt német telepesekkel népesítették be a törökdúlást követően. Az 1930-as években is mindössze 150 fő lakta, mégis volt temploma, iskolája, olvasóköre, fiókpostája, boltja. Emiatt a gazdag, de mindentől messze lévő települést „Kanadának” csúfolták a környékbeliek.

A kis falut 1940-ben csatolták Bonyhádhoz, majd 1946-ban a község németségét kitelepítették, ezután elnéptelenedett. Végül 1992-ben Bonyhád városának lehetősége nyílt állami támogatással a régen áhított beton bekötőút megépítésére, ami után életre kelt Ladomány, a romos Nepomuki Szent János-templomot is felújították.

Történelme Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett.

Bonyhádon a 6-os főút mellett talált a XIV. században felhúzott gótikus templomot a török hadak rombolhatták le 1542-ben, valószínűleg felgyújtották. Idővel a falak köveit a kor szokása szerint egy részét elhordták, az alapokat pedig hordalékkal fedték be a századok. A félig kiásott romot kutatva a régészek rábukkantak a bronzharang darabjára, és XV. századi pénzérméket is találtak.

1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikus, evangélikus, református és zsidó. 1872-ben Bonyhád újra község lett, majd 1903-ban nagyközség.

Bonyhád a két világháború között a legalapvetőbb nemzetiségi jogaiért küzdő németség és a kisebbség asszimilációjában érdekelt hatalom ütközetének egyik központi színhelyévé vált. A második világháborút követően a koalíciós kormány a cseh(Benes) és a szövetséges hatalmak nyomására a németek jelentős részének minden vagyonát elkobozta, őket pedig elűzte a szülőföldjükről. Bodor György erdélyi származású pesti jogász telepített ide, a megüresedett sváb házakba Erdélyből székelyeket, illetve a Felvidékről (például Tardoskeddről) felvidéki magyarokat.

A második világháborút követően a szocialista időkben épült a Perczel kert és a Fáy lakótelep.

A város címere

bélyegkép|251x251px|Címer A címerpajzs három részre osztott: a felső részben kék mezőben koronás oroszlán alak látható, a kezében kardot tart. E rész utal Hessen tartományra, ahonnan a bonyhádi német ajkú lakosság jelentős része származik. A középső, ezüst pólya a Völgységi-patakot jelképezi, rajta lúdtollal, ami utal a város irodalmi hagyományaira. A pajzs alsó része vörös mezőben három szimbólumot tartalmaz: a nap és a hold a székelyekre, a kettős kereszt a városban élő magyarokra, felvidékiekre utal. A címerpajzsot két oroszlán tartja, mely motívum a Perczel család címeréből került átvételre. Alatta a Hűséggel a Hazához felirat utal a Magyarországhoz lojális mozgalomra, mely Bonyhádról indult ki és a többi népcsoport számára is örök érvényű igazságként szolgált.

Közélete

Polgármesterei + Időszak Név Jelölő szervezet1990–1994 Oroszki István nem ismert1994–1998 MDF1998–2002 MDF-Fidesz-FKgP-KDNP2002–2006 Potápi Árpád Fidesz-MDF-MKDSZ2006–2010 Fidesz-KDNP2010–2014 Fidesz-KDNP2014–2019 Filóné Ferencz Ibolya Fidesz-KDNP2019–2024 Fidesz-KDNP2024– Fidesz-KDNP

Gazdaság

Jelentősebb cégek Bonyhádi Zománcgyár (1909-2026)

A bonyhádi zománcgyártás története 1909-ben kezdődött, amikor Perczel Béla megalapította a Magyar Zománcmű és Fémárugyárat.Bödök Péter - "A szocializmusban is jobb volt, mint most" - mihez lehet kezdeni egy dunántúli kisvárosban? (Magyar Narancs, 2024.01.22.) Az üzem kezdetben edényeket gyártott, majd fokozatosan áttért a felirati és reklámtáblák készítésére. Bonyhádon gyártottak először üzemi szinten zománctáblákat, amelyekkel nemzetközi hírnevet szereztek. A városban készült például Konstantinápoly és részben Bécs utcanév- és házszámtáblái is. Az üzemet a rendszerváltás követően 2026-ig működtette az EMA-LION Bonyhádi Zománcáru Kft.Horváth Attila - Nem készül több piros lábas? Bezár a legendás bonyhádi zománcgyár (Magyar Hang, 2026.08.26.)

Bonyhádi Cipőgyár (1917)

1917-ben alapították a Bonyhádi Cipőgyárat, amely jelentős szerepet játszott a város ipari fejlődésében. A gyár évtizedeken át biztosított munkahelyet a helyi lakosságnak, és hozzájárult Bonyhád gazdasági növekedéséhez. A gyár bezárása óta kisebb manufaktúrák viszik tovább a helyi cipőgyártás évtizedes hagyományát.

Mezőgazdaság A város egyik fontosabb vállalkozása a német tulajdonú Danubiana Kft., amely hazánkban Bonyhádon kívül még egy gyöngyösi telephelyen is folytat szőlőfeldolgozást. E kft. főként fehérborokat forgalmaz, jobbára nyugat- és észak-európai országokban, többek közt chardonnay, zöld veltelini, királyleányka és muskotály fajtákból; a hazai forgalom 10 százalék körül van.

A bonyhádi tájfajta, más néven pirostarka, a magyar tarka szarvasmarha egyik helyi változata, amely elsősorban a Völgységben, így Bonyhád környékén alakult ki. Ez a fajta a 19. században nyugati fajták, például a szimentáli és a berni marha keresztezésével jött létre. A bonyhádi tarka kettős hasznosítású: kiváló tej- és hústermelő képességekkel rendelkezik. A tehenek átlagos marmagassága 130–135 cm, súlyuk 650–700 kg, míg a bikáké 140–145 cm és körülbelül 1000 kg. Színük a világossárgától a sötétvörösig terjed, az alapszínnel be nem fedett testrészek fehérek. A város legnagyobb turisztikai eseménye az évente megrendezett Tarka Fesztivál.

Kereskedelem A városban az utóbbi években több országos áruházlánc is megjelent üzleteivel.

Az 1990-es években a Penny Market volt az első a településen. Azóta már nyílt helyi egysége a Lidl, Tesco Hipermarket, Aldi, dm, Rossmann, és Diego áruház-láncoknak, illetve MOL és Oil benzinkutak is épültek.

2003-ban megépült a Völgység Üzletház, amely azóta ad otthont a SPAR és az Euronics üzleteinek, illetve több irodának az emeleti részen, ezeken felül egyedülálló módon az épületben egy Squash pálya is helyet kapott.

2012-ben adták át a Bonyhádi Termálfürdőt, 2014-től pedig a város déli határán pedig város ipari parkja kezd kialakulni.