Csáfordjánosfa község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.

Fekvése Győr-Moson-Sopron vármegye Vas vármegyével határos délnyugati részén, a Nyugat-magyarországi peremvidék földrajzi nagytájon, a Répce mellett terül el. Az állattartás alapjául itt a Répce melletti nagy rét szolgál, a szántóföldeken pedig jó minőségű búza, kukorica, árpa, zab, napraforgó, cukorrépa és burgonya terem. Két természetvédelmi terület is van a település területén: a Répceszemere felé vezető utat szegélyező mintegy 150 éves kőrisfasor és a tőzikés erdő. Kora tavasszal gyönyörű látványt nyújtanak a virágok az ide látogatóknak.

Csáfordjánosfa Répcejánosfa és Répcecsáford községek 1939. évi egyesülésével jött létre.

Szomszédai: északkelet felől Répceszemere, délkelet felől Vámoscsalád, délnyugat felől Nagygeresd, nyugat felől Csér, északnyugat felől pedig Iván.

Megközelítése Csáfordjánosfa a rajta főutcájaként északkelet-délnyugati irányban végighúzódó 8614-es úton érhető el Répceszemere vagy Nagygeresd érintésével. Ivánnal a 8617-es út köti össze. Répcejánosfa településrész délnyugati részén indul a 8614-es útból a 86 101-es számú mellékút, amely Csér zsáktelepülés központjába vezet.

Az ország távolabbi részei felől a 86-os és a 84-es főutakról is megközelíthető; a 86-osról Répcelaknál vagy Vasegerszegnél, a 84-esről pedig Tompaládonynál célszerű letérni.

Története és mai élete Csáford határában Bella Lajos régész 1899-ben római kori település nyomait tárta fel.

A falu neve legkorábbról egy 1382-es oklevélben maradt fenn, „Chapford” alakban. Jánosfát 1414-ben említi először fennmaradt oklevél, amikor Niczki Benedek fia, László, a csornai konvent előtt eltiltotta Csáfordi Antalt és Völcsei Istvánt a Jánosfalva nevű birtok elfoglalásától.

Római katolikus kis kápolna már a középkorban volt Jánosfán, de azt a törökök felgyújtották. Egy 1713-as leírásból tudjuk, hogy a kis kápolna még akkor is romosan állt.

Az 1780-as években Csáfordon 14 házban 109-en éltek. A földesúr Perényi József báró volt. Jánosfa több nemes földesurasága alatt álló közbirtokosság volt, melynek 290 fős lakossága 38 házban élt. 1796-1899 között a lakosság katolikus és evangélikus felekezetű volt. A falu határát két nyomásban művelték, búzát, rozsot, árpát és kukoricát termeltek. Rétje is volt elegendő. 220px|bélyegkép|bal|Az Idősek otthona (Simon kúria) 1851-ben Fényes Elek írta: „A Soprontól 5,5 mértföldnyire fekvő Csáfordon 150 katolikus, 20 evangélikus, 5 zsidó felekezetű lakik. Határa 312,5 hold. Ebből 197,5 hold szántó, 156 hold rét, 4 hold legelő. A belső telkek nagysága 40 hold. Földje termékeny, fekete anyag."

Jánosfán ekkor 220 katolikus és 100 evangélikus lakott. A statisztikus itt 500 hold belső telket, 620 hold szántót, 213 hold rétet, 59 hold legelőt jegyzett fel. Jellemzőnek a lucerna, lóhere, bükköny termesztését tartotta.

Az első és második világháború hősi halottjainak névsorát fekete márványtáblába vésve a római katolikus templom homlokzatán örökítették meg.

A község legismertebb személyisége Simon Elemér, Sopron vármegye főispánja, a Nemzetközi Vöröskereszt elnöke volt. Az ő tulajdonát képezte a ma szociális otthonként működő csáfordi kastély a parkkal, valamint a védett erdő. Emlékét a kastély homlokzatán elhelyezett márványtábla őrzi.

A faluban, amely az iváni plébánia filiája, a római katolikus vallásúak vannak többségben. A lakosság kisebb része evangélikus vallású, ők Nagygeresdre vagy Csérre járnak istentiszteletre. A településre jellemző a külföldi, főleg osztrák állampolgárok beköltözése, akik a megüresedett parasztházakat vásárolják meg, és ideiglenesen bejelentkeznek.

A település fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, de sokan ingáznak Répcelakra is. Orvosi, állatorvosi, védőnői ellátás és gyógyszertár a szomszédos Iván községben, posta Répceszemerén van. Óvoda és iskola jelenleg nem működik a faluban, az óvodásokat Répceszemerére, az iskolásokat Ivánba viszik autóbusszal.

Az elmúlt években a községi kultúrházat felújították.

1993 óta a Forráshely alapítvány Csáfordjánosfa külterületén, a Répce folyó partján, a jánosfai malomnál évente megrendezi a Magyar Gyermekek Világtalálkozóját. A Világtalálkozó egész nyáron át tartó táborozás öt egymást követő csoportban. Résztvevői a Kárpát-medence minden tájáról érkező gyermekek. A művészeti gyermekcsoportok rendszeresen szerepelnek a település faluházában is; fellépéseikkel a falunap programját is gazdagítják.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Pusztai József (független) 1994–1998: Titkovits Pál (független) 1998–2002: Titkovits Pál (független) 2002–2006: Titkovits Pál (független) 2006–2010: Titkovics Pál (független) 2010–2014: Titkovics Pál (független) 2014–2019: Németh Albert Viktor (független) 2019–2024: Németh Albert Viktor (független) 2024– : Németh Albert Viktor (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 5,5% németnek mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69%, református 1%, evangélikus 12,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 2% (14,5% nem nyilatkozott).Csáfordjánosfa Helységnévtár

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,4% szerbnek, 0,4% szlováknak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47% volt római katolikus, 7,3% evangélikus, 1,3% református, 0,4% görögkatolikus, 0,9% egyéb keresztény, 2,6% felekezeten kívüli (40,5% nem válaszolt).Csáfordjánosfa Helységnévtár

Nevezetességei 265px|jobbra|bélyegkép|A védett kőrisfasor a 8614-es út mentén 265px|jobbra|bélyegkép|A védett tőzikés erdő A tőzikés kocsányostölgy-erdő, illetve a védett kőrisfasor a községbe vezető 8614-es út mentén. Az idősek otthonának helyet adó egykori Simon-kúria (nem látogatható). Az akkor a településhez tartozó vámoscsaládi malomban született Guzmics Izidor (1786–1839) bencés szerzetes, bakonybéli apát, közíró, teológus, az MTA tagja.

Jegyzetek

Források

További információk

Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései Kategória:A Répce-sík települései