Magyarbánhegyes

Magyarbánhegyes község Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában.

Fekvése A vármegye délkeleti részén fekszik, a megyeszékhely Békéscsabától mintegy 40 kilométerre délre. Belterületének nagysága 290 hektár, amihez 3362 hektárnyi külterület tartozik. Szomszédai: északkelet felől Medgyesegyháza, délkelet felől Kunágota, délnyugat felől Mezőkovácsháza, nyugat felől Nagybánhegyes, északnyugat felől pedig Medgyesbodzás.

Megközelítése Központján északnyugat-délkeleti irányban végighalad a Csanádapáca-Dombegyház(-Arad közti 4439-es út, délkeleti határszélét pedig érinti a Gyula-Makó közti 4434-es út is. Nagybánhegyessel a 4441-es út köti össze.

Vonattal a MÁV 121-es számú Kétegyháza–Újszeged-vasútvonalán érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt. Magyarbánhegyes vasútállomás a község déli részén helyezkedik el, közúti elérését a 44 335-ös számú mellékút teszi lehetővé. A vonal állomásainak viszonylatában Medgyesegyháza vasútállomás és Mezőkovácsháza felső megállóhely között található.

Története A régészeti szórványok azt bizonyítják, hogy már a népvándorlás népei is megfordultak a mai falu területén. Magyarbánhegyes neve először 1506-os oklevélben olvasható, melyet középkori földesuráról, Maróti János macsói bánról kapta.

A 15. században Hunyadi-birtok. Corvin János 1504-es halála után előbb özvegye, Frangepán Beatrix kezére került. A tulajdonjog 1510-ben Brandenburgi György őrgrófra szállt. 1542-ben Bánhegyest Erdélyhez csatolták. 1563-64-ben 770 szarvasmarhát hajtottak a környékről az oláhújvári vámon át.Kocsis Gyula 1993: Az érsekújvári hídvámjegyzék - Adatok a 16. század végi élőállat kivitelről. Bács-Kiskun megye múltjából 12. Kecskemét, 295. Vég-Gyulavár 1566-os eleste után a török elpusztítja, 1627-ben már csak nevében él. A tanyák kiépítése a 18. század végén kezdődött, majd az 1800-as évek elején az Arad vármegyei Forray Nagyiratos kertészközségéből új telepesek népesítették be a területet. (Alapító telepesei magyar dohánytermesztők voltak.)

Önállóvá a falu 1865-re vált. 1880-ban épült fel a zsidó hitközség imaháza. Római katolikus temploma 1895-96-ban épült eklektikus stílusban. A település népességi fénykorát 1929-ben élte, a lakosság lélekszáma akkor elérte a 4000-et.

A bánhegyesi zsidóság és a holokauszt A második világháború, a holokauszt idején Magyarbánhegyesen hozták létre a kelet-csanádi zsidóság második gyűjtőhelyét. 1944 májusában a környék falvaiból a zsidó családokat a csendőrök a község határában álló Mandel-birtokra hajtották. A gettóból egy hónap múlva Békéscsabára, majd Debrecenbe szállították őket, ahonnan részben Auschwitzba, részben Strasshofba kerültek. A 63 tagú bánhegyesi zsidóságnak csak mintegy harmada élte túl a holokausztot, ők a háború után elköltöztek.

Bánhegyes a közelmúltban és napjainkban 1949-ben megtörtént a falu villamosítása, a hálózat hossza elérte a 14 km.-t. 3 km. új bekötőút létesült az Újtelep és a főutca között, megépült az újtelepi óvoda és új artézi kutat is létesítettek.

A háború után a földosztás simán folyt le. 1949 és 1960 között több Tsz is alakult: - 1949. szeptember 14. – Dózsa Tsz. – 13 tag, 45 kh. föld. Ez a szövetkezet 1957-ben már 70 családdal, 510 kh. földterületen gazdálkodott. - 1951. ősz – Béke Tsz. – 9 tag, 75 kh. föld. - 1952. ősz – Viharsarok Tsz. – 22 tag, 171 kh. föld. Itt 1955-ben 13 család dolgozott 63 kh. földterületen. Ezek 1964-ben egyesültek Egyetértés néven.

Az 1960-as években felépült a Művelődési Ház, melyben mozi is működött. Ebben az évben alakították át a mai Polgármesteri Hivatalt is: főbejárata az utca felől nyílik. 1960-ban a lakosok száma elérte a 3811-főt.

A '70-es évek végén épült fel – társadalmi összefogással – az általános iskola tornaterme. A '80-as évek közepétől indult meg a falu utcáinak közművesítése, mely a '90-es évek közepére készült el. A '80-as években a gázvezeték hálózatot is kiépítették a faluban, a lakások többségénél már gázfűtést, ill. gáz+vegyestüzelésű fűtést alkalmaztak ezután.

A rendszerváltás után továbbra is a mezőgazdaság nyújtotta a megélhetést a falu számára, hiszen e térség talaja hazánkban a legjobb termőföld.

2000. szeptember 25-én a településen millenniumi emléktábla-avatás volt.

2001-ben felavatták a Chabracsek Andrásné által alapított tájházat, mely magában foglalja a falu legjelentősebb helytörténeti gyűjteményét is. Az új gyógyszertár is ebben az évben készült el.

A mai lakosok nagy része dinnyetermesztéssel foglalkozik. A községünkben jelenleg két szövetkezet is működik: az Egyetértés és a Bán-Kun.

2006-ban történt meg a Művelődési Ház külső felújítása, valamint a játszótér bejáratánál látható székelykapu felavatása.

2007. december 28-án ünnepélyes keretek között átadták az új, több gyógyítási célra is alkalmas, egészségügyi centrum épületét.

Jelenleg (2008. március) a Művelődési Ház nagytermének belső felújítása, fűtéskorszerűsítése zajlik. Hamarosan átadják a megújult, Uniós szabványoknak megfelelő játszóteret is.

A minden évben megrendezett Hegyesi Napok lehetőséget ad a településnek, hogy még tágabb ismeretségre tegyen szert bel- és külföldön egyaránt. 2007-től, hagyományteremtő szándékkal, a magyarbánhegyesi falunapokat Bán-napok néven rendezik meg. Ez utóbbi rendezvény keretében különféle kulturális és szórakoztató programokra látogathat el minden kedves vendég és érdeklődő.

Politikai élete Magyarbánhegyes község Magyarországon, Békés vármegye délkeleti részén, a Mezőkovácsházi járásban, a Békés megyei 4. sz. országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik. Magyarbánhegyes képviselője az Országgyűlésben Simonka György (Fidesz–KDNP). A község polgármestere 2010 óta a független Sódarné Varga Gyöngyi Mária, aki megválasztása előtt is aktívan részt vett a helyi közösségi életben és a helyi gyógyszertárban dolgozott. A község az Európai Uniós pályázatoknak köszönhetően sok fejlődésen ment keresztül, mint ahogyan Magyarország többi települése is. A 2014-es választásokon újraválasztották, a szavazatok kb. 58 százalékával. Magyarbánhegyesnek a polgármesterrel együtt 7 tagú képviselő-testülete van. Magyarbánhegyesen működik a Mezőkovácsházi járás kettő MSZP-s képviselője közül az egyik, a másik Medgyesegyházán, valamint itt dolgozik a járás egyetlen Jobbikos képviselője is. Az egyetlen olyan település a járásban, ahol nincs kormánypárti, azaz fideszes képviselő, míg valamilyen ellenzéki párti képviselő igen. A falu közéletének egyéb szereplői: Pozsárné Nagy Ilona, a Fidesz–KDNP vesztes magyarbánhegyesi polgármester-jelöltje, a helyi ÁMK egyik vezető egyénisége, valamint az önkormányzati képviselők, a helyi általános iskola vezetője és a helyi középiskola vezetője.

Polgármesterei 1990–1994: Szokola Béla (független) 1994–1998: Szokola Béla (független) 1998–2002: Szokola Béla (független) 2002–2006: Szokola Béla (független) 2006–2010: Laduver Ferenc (Fidesz-KDNP-FKgP-MDF) 2010–2014: Sódarné Varga Gyöngyi Mária (független) 2014–2019: Sódarné Varga Gyöngyi Mária (független) 2019–2024: Sódarné Varga Gyöngyi Mária (független) 2024– : Murányi Zsolt János (független)

Választási eredmények 2014

A polgármester-választás eredménye Polgármester-jelölt Párt Kapott szavazat Elért eredmény (%) Sódarné Varga Gyöngyi Mária Független 749 58,38 Pozsárné Nagy Ilona Erzsébet Fidesz–KDNP 375 29,23 Kintner János Jobbik 159 12,39

A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint     Lista Képviselők száma Képviselők megoszlása   MSZP 1     Jobbik 1     független képviselők 4        

Oktatási élet A faluban egy általános iskola található, valamint itt működik az Esély Pedagógiai Központ EGYMI magyarbánhegyesi tagintézménye, mely kizárólag sajátos nevelési igényű (SNI) diákokkal foglalkozik, óvodai korúaktól kezdve egészen a felnőttkorig.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 4,7% cigánynak, 0,3% németnek, 1,1% románnak mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,8%, református 3,7%, evangélikus 1,5%, felekezeten kívüli 18% (22,9% nem nyilatkozott).Magyarbánhegyes Helységnévtár

2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,8% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, németnek, bolgárnak, ukránnak, szlováknak és szerbnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,4% volt római katolikus, 3,2% református, 1,7% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,4% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 15,7% felekezeten kívüli (39,6% nem válaszolt).Magyarbánhegyes Helységnévtár

Nevezetességei A Szűz Mária neve tiszteletére szentelt, eklektikus stílusú templom 1895-1896 között épült karcsú homlokzati toronnyal, belül félköríves szentélyzáró résszel, három boltszakaszos hajóval. Szabados József, jó nevű gyulai mester munkája. Zsidó temető a köztemetővel szemben a termelő szövetkezet területén. A kis méretű, gondozott sírkertben nyugszanak a község egykori ismert és népszerű zsidó családjainak (Pollák, Vásárhelyi, Klein, Reichmann) tagjai.

Híres emberek Itt született 1928. október 14-én Angyal István, Auschwitz-túlélő, az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt a budapesti Tűzoltó utcai felkelők parancsnoka, a forradalom mártírja. Balázs Mátyás – vegyészmérnök. 1934. június 28-án született Magyarbánhegyesen. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen tanult. A Finom-kerámiaipari Művek Magyar Gránit gyáregységvezetője. Eötvös-díjat kapott 1979-ben a gyémántszerszámgyártás ipari szintű bevezetéséért, megvalósításáért. Újításaival, találmányaival a csiszolókorongok hazai korszerűsítésében közreműködött. Jelenleg Budapesten él. Balázs Mihály 1930-ban született Magyarbánhegyesen és 1999-ben halt meg Budapesten. Pedagógus volt, újságíró, szerkesztő, irodalomtörténész. A magyarbánhegyesi szegényparaszt család fia szép pályát futott be élete során. Korán megmutatkozó tehetsége bejuttatta az egyetemre; magyar-francia szakos tanári diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Újságíróskodni kezdett a Szabad Népnél, de ötvenhat után elment nevelőtanárnak, majd 1958-tól 1974-ig a Köznevelés főszerkesztőjeként dolgozott. Rövid közéleti szereplés után az OPKM főigazgatójaként ment nyugdíjba 1990-ben. Főszerkesztői munkáját a nyitottság, a tisztesség és a színvonal, az értékek ápolása jellemezte. Korszakot teremtett a folyóirat történetében. Teret adott azon évek legrangosabb pedagógiai gondolkodóinak, reformereinek, és ha a mondanivalóban értéket látott, közölte írásaikat, vitacikkeiket. Megőrizte tisztességét és hű maradt gyökereihez, nyitott lélek volt. Egyszer ezt mondta: kérdezzük meg a magyar írókat, tudósokat, gondolkodókat, az itthoniakat meg a külföldieket, hogyan vélekednek iskoláról, nevelésről, emberről, tehetségről. Ezzel indult el az a hatalmas interjúsorozat, amelyben Szent-Györgyi Alberttől Déry Tiborig sok híresség mondta el gondolatait, és persze ezek a gondolatok nem igen egyeztek a hivatalos korszellemmel, de Balázs Mihályban megvolt az erő, az elszántság és a szerkesztői tisztesség ahhoz, hogy megvédje a lapot és munkatársait. Irodalomtörténészi munkássága is jelentős. Gigantikus munkával fölkutatta és több könyvben megírta a nagy magyar írók, költők gyermek- és diákkorát. Írok-képek; Forrásvidék I-II.; Szülőföld és iskola; Hol jártál iskolába? című e tárgyú művei igazi bestsellerek lettek a magyar iskolákban. Forrásmunkái lettek az irodalomtörténészeknek, akik az írók életének e szeletével nem igen szoktak mélyebben foglalkozni. Hitvallása mindig ez volt: az írás jó és igaz legyen.