Kínában kétféle ünnep van, az állami ünnepek és a hagyományos ünnepek, melyek legtöbb esetben a holdnaptárhoz köthetőek, így dátumuk a ma használt Gergely-naptár szerint évente változik.
Hagyományos ünnepek
Név Holdnaptár szerinti dátum Kínai név és magyaros Leírás Holdújév vagy tavaszünnep 1. hónap 1. napján kezdődő 15 napos ünnep 春节 Ez Kína egyik legfontosabb ünnepe, melynek minden napjához meghatározott szokások és ételek kötődnek. Kínai újév néven is ismert. Lámpásfesztivál vagy lampionfesztivál 1. holdhónap 15. napja 元宵节 Az ünnep folyamán lámpásokat reptetnek, sárkányt eregetnek, valamint petárdákat durrogtatnak. Az ünnep fő célja a család összehozása. Gyakran szoktak a lámpásokra fejtörőket írni, melyet a családtagok közösen fejtenek meg. Ünnepi ételük ezen a napon a , 汤圆, egy kerek alakú levesgombóc, ami szezámmaggal, vörösbab-pasztával vagy egyéb édes töltelékkel van megtöltve. A gombóc a kerek családi kört jelképezi, így fontos étele az ünnepnek. Sárkányünnep 2. holdhónap 2. napja 龙抬头 A név eredeti jelentése „amikor a sárkány felemeli a fejét”. Az ünnepi hagyomány szerint aszály sújtotta a vidéket, és a Vörös Sárkány esőt adott az égnek a császár engedélye nélkül, így az bezáratta a sárkányt egy hegybe. Azt mondta, csak akkor engedi ki, ha az aranyszínű bab kinyílik. A nép azonban tudta, hogy a szójabab aranyszínű, és hogy pörköléskor kinyílik. Így a sárkány a második hónap második napján kiszabadult. Az ünnep hagyományos étele tehát a pirított szójabab és a gombócok, melyeknek alakja a sárkány fülére vagy fogaira emlékeztetik az embert. Ősök napja vagy Tiszta fényesség napja, vagy Sírok lesöprésének napja a tavaszi napéjegyenlőség utáni 15. nap 清明节 Az ünnepet a nyugati kultúrában gyakran a kínai halottak napjaként emlegetik. Ilyenkor az emberek kimennek a temetőkbe, megtisztítják a sírhelyeket, ételáldozatot mutatnak be az elhunytaknak, valamint a már nem élő rokonaik emlékeinek felidézésével töltik a napot. Gyakran szoktak ilyenkor piknikezni a szabadban és sárkányt eregetni. Sárkányhajó ünnepe 5. holdhónap 5. napja 端午节 A hagyomány szerint ezen az ünnepen áldoznak a folyókban lakó éhes sárkányoknak, amiért megzavarják őket a folyón való versenyzéssel. Az ünnep jellegzetes étele a , 粽子, ami bambuszlevelekbe göngyölt rizs, régen ezeket a kis „csomagokat” beledobták a folyóba, azonban ez nagy mértékben szennyezte a vizet, így felhagytak ezzel a szokással. Szerelmesek napja vagy két hetes ünnepe 7. holdhónap 7. napja 七夕 A kínai „Valentin-napnak” szokták tartani. Az ünnep mondája a pásztorfiú és a szövőlány története. Szellemek ünnepe vagy éhes szellemek ünnepe 7. holdhónap 15. napja buddhista megnevezés: 盂兰盆节, taoista megnevezés: 中元节 buddhista: , taoista: Közös taoista és buddhista ünnep. A pokol kapui megnyílnak, és minden szellem ételt és italt kap. Őszközépünnep vagy holdünnep 8. holdhónap 15. napja 中秋节 Az ünnep hagyománya szerint (嫦娥) felszállt a holdra, és a hold istennőjévé vált. Ezen az ünnepen szokás a hold csodálása és a holdsütemény (, 月饼) fogyasztása. Két kilences ünnep vagy a két ünnepe 9. holdhónap 9. napja 重阳节 A két kilences veszélyes számkombináció, ezért ilyenkor megtisztulási szertartásokat kell végezni – például krizantémbort kell inni, japán somfaágakat (, 茱萸) kell viselni – ki kell szellőztetni a lakást, és ki kell menni a szabadba kirándulni , ahol lehetőleg meg kell mászni egy hegyet. Ilyenkor az ősök előtt is le szokták róni a tiszteletet.
Állami ünnepek Dátum Név január 1. Újév március 8. Nemzetközi nőnap május 1. A munka ünnepe május 4. Az ifjúság napja június 1. Gyermeknap augusztus 1. A hadsereg napja október 1-től Nemzeti ünnep - A Népköztársaság kikiáltásának évfordulója. Egyhetes ünnep.
Jegyzetek