Ócsa város Pest vármegyében, a Gyáli járásban, a budapesti agglomerációban, a fővárostól déli irányban 30 kilométerre.
Közigazgatási területéhez tartozik: Felsőbabád, Alsópakony, Czirják tanya, az Öregszőlők, Székes, Újerdő.
Fekvése A szomszédos települések: észak felől Felsőpakony, északkelet felől Üllő, kelet felől Csévharaszt, délkelet felől Inárcs, dél felől Dabas, délnyugat felől Bugyi, nyugat felől Alsónémedi, északnyugat felől pedig Gyál.
Megközelítése Közúton Ócsa közigazgatási területén az országos fő közlekedési útvonalak közül az M5-ös autópálya és az 5-ös főút is keresztülhúzódik, így mindkettőn könnyen megközelíthető. A sztrádáról a 30-as kilométerénél lévő Ócsa–Üllő-csomópontnál kell letérni, ahonnan a 4603-as út vezet be a település központjába. Az 5-ös útról Budapest felől a legegyszerűbb már a város határában letérni, onnan a 4604-es út vezet be Ócsára. Alsónémedi irányából a 46 104-es, Dabas felől az 52 104-es úton érhető el a település központja az 5-ös útról. Érinti még Ócsát a 4601-es és a 4617-es út, a Bugyiba vezető 52 103-as és a 46 107-es számú mellékutak is.
Közúti tömegközlekedéssel Budapest irányából a 635-ös és 636-os buszokkal közelíthető meg. A várost még érinti a 609-es, a 641-es, a 642-es és a 643-as buszok is, amik a szomszédos településekkel teremtenek kapcsolatot.
Vasúton Ócsán a halad át, amelynek egy állomása van itt, Ócsa vasútállomás, melynek közúti megközelítését a központban induló, a 4604-es útból kiágazó 46 304-es út biztosítja. Az állomást a vonalon korábban Ócsai szőlők megállóhely követte, az azonban már megszűnt.
Az ősláp Ócsa mellett terül el a Turjánvidék, Turjános vagy Öregturján nevű ősi tőzegláp. Ritka fajok, mint a rákosi vipera, a fekete gólya, a kerecsensólyom, a jégmadár, az ezüst sávos szénalepke élőhelye. Egyedülálló, 3575 hektáros jégkorszaki ősmocsár-maradvány. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik.
Története Ócsát az Árpád-kor óta folyamatosan lakják. Nevét 1235-ben említette először oklevél Alza néven. A premontrei szerzetesrend Szűz Mária tiszteletére emelt monostora a váradelőhegyi prépostság filiájaként jött létre, amely már 1235-ben is állt. A monostor helyén ma álló bazilika a román stílusú magyar építészet egyik legfontosabb emléke. left|thumb|270px|Balra a tájház, jobbra a premontrei kolostor
1307. szeptember 29-én Károly Róbert király oklevelet is adott ki itt.
Lakossága 1600 körül református hitre tért és birtokba vették a premontrei templomot. A reformátusok Mária Terézia királynőtől engedélyt kaptak a templom restaurálására, azonban az építés során a volt premontrei templom sok középkori részlete elpusztult.Az ócsai premontrei kolostor és temploma, latvany-terkep.hu A hagyományos református paraszti réteg az Alszegen élt, és sokáig jóval módosabbak voltak, mint a 18. században épült katolikus templom környékére később települt katolikusok. A katolikusok száma később, a csűrkerti parcellák kiosztásával, a földesúri majorságok létrejöttével, a babádi és alsópakonyi puszták benépesülésével gyorsan növekedett. Miután evangélikus és baptista gyülekezetek is megtelepedtek, a 20. század közepére a katolikusok és a protestánsok aránya ismét kiegyenlítődött.
Ócsa 1856 körül járási székhely lett.
Az 1950-es évektől az ócsaiak jelentős része a fővárosba ingázó ipari munkás lett, a vasúton túl kiparcellázott területekre pedig ismét sokan települtek be.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Dr. Buza Attila (független) 1994–1998: Dr. Buza Attila (Fidesz) 1998–2000: Dr. Buza Attila (Fidesz) 2001–2002: Dr. Buzáné Icsó Zsuzsanna (Fidesz)A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg. 2002–2006: Dönti Károly (független) 2006–2010: Dönti Károly (független) 2010–2014: Bukodi Károly Zoltán (Fidesz) 2014–2019: Bukodi Károly Zoltán (Fidesz) 2019–2024: Bukodi Károly Zoltán (Fidesz) 2024– : Paul Tamás (Barátságos Élhető Kisváros Egyesület)
A településen 2001. március 25-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző polgármester 2000. október 16-án, közlekedési baleset következtében életét vesztette.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,6% románnak mondta magát (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,6%, református 18,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 18,6% (30% nem nyilatkozott).Ócsa Helységnévtár
2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak, ukránnak, szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,1% volt római katolikus, 13,9% református, 0,7% görög katolikus, 0,6% evangélikus, 0,1% ortodox, 4,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 20,2% felekezeten kívüli (40,4% nem válaszolt).Ócsa Helységnévtár
Nevezetességei bélyegkép|jobbra|265px|A premontrei kolostor és környezete madártávlatból thumb|265px|A kolostor hátsó bejárata A premontrei kolostor 13. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika. Épülete 1560 óta az ócsai református templom.
Nevezetessége, hogy a Szent László-legenda falképeinek néhány részlete látható a szentélyben, az északi falon.Ócsa, Pest megye, Magyarország, szentlaszlo.com Budapesthez ez a templom van a legközelebb azok közül, amelyben a Szent László legenda középkori ábrázolása látható.A fővárostól kissé távolabb lévő ilyen másik templom Nógrádban Tereske. Felújítását a 20. század elején, 1922-1924-ben Foerk Ernő budapesti építész tervei alapján végezték. Az 1778-ban nyitott temetőben 500 régi, jellegzetes, főleg helybéliek faragta kopjafa látható. Az Ócsai Tájház kiállításai Az öreghegy pincesora – mintegy 100, jellegzetesen alföldi, nyeregtetős, ollóágas, náddal fedett, hosszú hordógurító gádoron megközelíthető, többágú pince, tájképi és kultúrtörténeti érték Ócsai Tájvédelmi Körzet – a fokozottan védett részek kivételével szabadon látogatható, fogadóháza a templom mellett van a dr. Békési Panyik Andor u. 4. számú házban Ócsai Madárvárta – Az Ócsai Tájvédelmi körzetben már több mint 20 éve működik Csörgő Tibor vezetésével az Ócsai Madárvárta. A turjánok gémtelepei kiemelt természetvédelmi értéket képviselnek.
A Szentháromságnak szentelt katolikus templom, melyet 1777-ben szenteltek föl. Turul-szobor
Híres emberek Falu Tamás költő itt élt és itt nyert végső nyughelyet. Itt végezték ki a császáriak Halászy Károly honvédszázadost (Alsónémedi tanítóját) 1849. július 25-én. Itt született D. Szabó Károly (Déli Szabó Károly) földműves, az 1956-os forradalom gyóni eseményeinek egyik vezető szereplője és kivégzettje; emlékét utcanév is őrzi a városban. Itt született, szolgált 1945 és 1983 között, valamint itt hunyt el Békési (Panyik) Andor református lelkész, Kálvin-kutató. Ócsáról származik Nádas Tamás műrepülő világbajnok. Ócsáról származik és Ócsán nevelkedett Králl Kevin János filmrendező és forgatókönyvíró, a feltörekvő filmes szakma kiemelkedő alakja.
Testvértelepülések
Palást, Felvidék (Szlovákia), 1998 óta Kose, Észtország, 2007 óta Dalgety Bay, Skócia, 2015 óta
További képek
Jegyzetek
Források Györffy György: Pest megye.
Irodalom Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest Gerevich Tibor (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest Henszlmann Imre (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest Dercsényi Dezső (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. Száz Magyar Falu Könyvesháza: Ócsa, Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., 2000. Írta: Horváth Lajos, Magyar Ilona, Magyar Mária: Az ócsai népviselet képeskönyve, 2009
További információk
Ócsa honlapja Ócsa az utazom.com honlapján lap.hu linkgyűjtemény Ócsáról Az ócsai Kalimba Ütőegyüttes honlapja Ötletpályázat szociális bérlakás-együttes beépítési és környezetalakítási javaslatának elkészítésére – e-epites.hu Az ócsai szociális bérlakás-építésre kiírt ötletpályázat eredménye – e-epites.hu Keresztényi Nándor: Harminc év történelem; Vörös Október Mgtsz., Ócsa, 1980 Kopasz Margit–Sára János: Ócsa, Tájvédelmi körzet; Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület, Bp., 1981 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára) Keresztényi Nándor: Az Ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet negyven éves története; Vörös Október Mgtsz., Ócsa, 1988 Az ócsai református templom; szerk. Lukács Zsuzsa et al.; Országos Műemléki Felügyelőség, Bp., 1991 Magyar Sándor: Utcák, terek és intézmények Ócsán, 1992; Egressy Gábor Szabadidő Központ, Ócsa, 1993 Tanösvény a Turjánban, Ócsa; szerk. Előd Réka et al.; Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Bp., 2003 (Cincér-füzetek) Ócsai népszokások. Bölcsőtől a koporsóig; gyűjt. Bereczkyné Magyar Mária, szerk. Magyar Ilona; Egressy Gábor Kht., Ócsa, 2003 Selyem-réti tanösvény, Ócsa; szerk. Nagy László et al.; Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Bp., 2004 (Cincér-füzetek) 30 éves az Ócsai Kulturális Napok, 1976–2006; Egressy Gábor Kht., Ócsa, 2006 Fedezze fel az Ócsai Tájvédelmi Körzetet!; szerk. Kővári Anita; 2. jav. kiad.; Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Bp., 2008 125 évre emlékezünk. Az Ócsai Baptista Gyülekezet története; szerk. Kovács Géza; Ócsai Baptista Gyülekezet, Ócsa, 2012 Ezerarcú Ócsa. Album Ócsa várossá válásának 10. évfordulója alkalmából meghirdetett fotóverseny és novellapályázat alkotásaiból; szerk. Kertészné Molnár Anna; Önkormányzat, Ócsa, 2015
Kategória:Magyarország városai Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései Kategória:Pest megye települései