Kalaznó (németül: Gallas vagy Kallaß) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Fekvése A Tolnai-Hegyhát területén helyezkedik el, Hőgyésztől 6 kilométerre keletre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Szakadát, északkelet felől Varsád, délkelet felől Felsőnána, dél-délkelet felől Murga, nyugat felől Hőgyész, északnyugat felől pedig Diósberény. Csak nagyon kevés híja van annak, hogy nem határos dél felől még Tevellel is.

Megközelítése Zsáktelepülés, csak közúton érhető el, a 65-ös főútról Hőgyész déli szélén kiágazó 63 127-es számú mellékúton.

Története A település első említése 1313-ból származik, Kalizno formában. A helység nevének írásmódja a középkorban erősen váltakozott: a forrásokban a Kolozno (1331), Kalazna (1344, 1353), Kalaznya (1345), Kalaznio (1561), Kalaznyo (1564), Kalaszno, Kalaszna, Kaloszna (1735–1740) nevek szerepelnek. A török adóösszeírásokban e névváltozatok mellett a Felső-Kaláznyó, Alsó-Kaláznyó helynév is föltűnik. Feltehetően a Felső-Kalaznónak nevezett falurészben laktak a nemesek, míg a jobbágyok Alsó-Kalaznón éltek. A község neve a XVIII. századi katonai térképen Kalásznó formában jelenik meg. A későbbi térképeken már a ma is élő Kalaznó név olvasható, amely a XIX. században vált hivatalossá.

Kalaznó jellegzetes Dél-dunántúli német ajkú település volt a török hódoltság utáni betelepítések miatt.

Lakossága 1910-ben 903 fő volt, ebből magyarnak 61 (6,8%), németnek 838 fő (92,8%) vallotta magát. A történeti demográfiában a 90% fölötti részarányú nemzetiségű helységeket a szín- jelzővel illusztrálják, ebben a korban Kalaznó tehát színnémetnek volt mondható. A faluból 377 személy, 41,7% beszélte a magyar nyelvet, vagyis még ekkor is a falu többsége csak németül tudott. A 903 lakos jórészt evangélikus vallású volt (832 fő: 92,1%); ezenfelül 58 római katolikus, 7 izraelita, és 3-3 görög katolikus illetve református személy élt Kalaznón. 1941-re a népesség 823 főre csökkent, de a németség részaránya valamelyest még tovább nőtt, létszámuk ekkor 782 fő (95%). Magyarnak 41 személy vallotta magát (5%). Az evangélikusok száma 733 fővel 89%-ra csökkent, római katolikus hitű 80 fő volt (9,7%), az izraelita vallás pedig eltűnt a faluból.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Szőts Ambrus (független) 1994–1998: Szőts Ambrus (független) 1998–2002: Szőts Ambrus (független) 2002–2006: László János (független) 2006–2010: László János (független) 2010–2014: Máté Ambrus (független) 2014–2019: László János (független) 2019–2024: Frei-Kovács, később Mayer-Kovács Mónika (független) 2024–2026: Mayer-Kovács Mónika (Fidesz-KDNP) 2026– : Mayer-Kovács Mónika (független)

A településen 2026. február 1-jén időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, az előző testület 2025 őszén kimondott feloszlása miatt. A választás három jelöltje között a hivatalban lévő faluvezető is indult, aki csekély különbséggel ugyan, de megszerezte a győzelmet.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,7%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,6% horvátnak, 1,3% németnek mondta magát (1,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,2%, református 10,1%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 18,4% (3,8% nem nyilatkozott).Kalaznó Helységnévtár

2022-ben a lakosság 77,7%-a vallotta magát magyarnak, 9,9% cigánynak, 5% németnek, 0,8% horvátnak, 5,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,8% volt római katolikus, 5,8% református, 0,8% görög katolikus, 24% felekezeten kívüli (44,6% nem válaszolt).Kalaznó Helységnévtár

Nevezetes személyek Itt született Köves-Zulauf Tamás (1923–2022) klasszika-filológus és vallástörténész

Jegyzetek

További információk Kalaznó honlapja

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Tolna megye települései Kategória:Tolna vármegye települései