Események Róma Caius Iulius Caesart választják egyedüli consulnak. Életbe lép a julián naptár, amit Caesar utasítására Szoszigenész alexandriai csillagász dolgozott ki. Caesart élethosszig dictatorrá, 10 évre consullá nevezik ki. Ezzel nyíltan zsarnokká válik; sokan királyi ambícióitól tartanak. Caesar Hispaniában a mundai csatában legyőzi az ifjabb Pompeius és Titus Labienus által vezetett felkelőket, lezárva ezzel a polgárháborút. Labienus elesik a csatában, Pompeiust kivégzik. Caesar Hispalisban (ma Sevilla) római coloniát alapít. Caesar adoptálja unokaöccsét, Octavianust és egyedüli örökösének teszi meg. Syriában Pompeius egykori főtisztje, Quintus Caecilius Bassus összeesküvést sző és saját katonáival meggyilkoltatja Sextus Iulius Caesar helytartót. Ezután a hozzá átálló katonákkal Ciliciába szökik. Caesar Quintus Cornificiust nevezi ki a provincia új kormányzójának.
Születések Iullus Antonius, Marcus Antonius fia. Vang Mang, kínai trónbitorló, a rövid életű Hszin-dinasztia alapítója
Halálozások Titus Labienus, római hadvezér Cnaeus Pompeius, római politikus, Pompeius Magnus fia Publius Cornelius Sulla, római politikus (a hírhedt dictator unokaöccse)
Fordítás
045