Bogdása

Bogdása () község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Fekvése Szigetvártól 23 kilométerre délre fekszik Sellye nyugati szomszédságában.

Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út. A megyeszékhely, Pécs felől Szigetváron vagy Sellyén át érhető el.

A településen áthalad a Középrigóc–Villány-vasútvonal, amin 2007. március 3 óta nincs személyszállítás.

Története A falu nevének legkorábbi ma ismert említése egy 1266-os okiratban maradt fenn, mely arról tanúskodik, hogy a Haraszt nemzetség-beli Miklós bán fiai megosztoztak egymással az országbíró előtt. Az írás szerint az öt fiú közül Sebestyén és Péter kapta Baranyában Bogdását és hozzá Kustánt.

Később a Cserményiek birtokolták a falut, de 1466-ban a pécsi káptalan megvásárolta a területet. A török hódoltság idején a vidék elnéptelenedett, és a 18. század elején lakatlan pusztaként került vissza a káptalan birtokába. A 19. század közepétől német és délszláv családok telepedtek le a faluban.

A mai lakosság vegyesen római katolikus és református vallású, s mindkét felekezetnek van temploma. A katolikus templom Szent Péter és Pál tiszteletére épült, szentélye 15. századi gótikus formát őriz, így az Ormánság legrégibb ma is álló egyházi építménye. Az épületet 1749-ben restaurálták, a templomhajó és a torony akkor kapott barokk formát. Berendezése is figyelemre méltó: a főoltár és a mellékoltárok, az orgona és a keresztelőkút a 18. században készült copf stílusban.

A reformátusoknak már 1734-ben volt prédikátoruk Bogdásán, de kőből épült templomukat 1747-ben elvették tőlük, és csak II. József 1781-es türelmi rendelete tette lehetővé, hogy 1786-ban újat építsenek helyette, s azt 1834-ben fel is szenteljék.

Saját papja hosszú ideje nincs a falunak: a katolikus híveket a sellyei plébános,http://www.pecsiegyhazmegye.hu/content/bogdasa a reformátusokat pedig a Drávafok–Kétújfalui Református Társegyházközség lelkésze látja el.http://www.parokia.hu/lap/baranyai-reformatus-egyhazmegye/cikk/mutat/dravafok-ketujfalu/ Egy korábbi polgármester kezdeményezésére több alkalommal tartottak a községben ökumenikus istentiszteleteket is.

A 2018-as országgyűlési választásokon a pártlistákra leadott szavazatokat szabálytalanságok miatt érvénytelenítették.érvénytelen szavazás

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Keresztes Sándor (független) 1994–1998: Keresztes Sándor (MSZP) 1998–2002: Keresztes Sándor (MSZP) 2002–2006: Szatyor Győző (független) 2006–2010: Szatyor Győző (független) 2010–2014: Nagy Árpád (független) 2014–2019: Nagy Árpád (független) 2019–2021: Nagy Árpád (független) 2022–2024: Vilyevácz Zoltán Pálné (független) 2024– : Vilyevácz Zoltán Pálné (független)

A településen 2022. július 3-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző faluvezető 2021. április 19-én elhunyt.Facebook/Nagy Csaba 2021. április 19. A két dátum közt eltelt, szokatlanul nagy időtávot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet ideje alatt Magyarországon nem lehetett új választást kitűzni.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 76,1%-a magyarnak, 24,3% cigánynak, 2,9% horvátnak, 0,4% románnak mondta magát (23,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,3%, református 9,4%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 9,4% (33,3% nem nyilatkozott).Bogdása Helységnévtár

2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak, 13,2% cigánynak, 2,6% románnak, 1,3% horvátnak, 0,9% görögnek, 0,9% németnek, 0,4% szerbnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44% volt római katolikus, 15% református, 1,7% görögkatolikus, 2,1% egyéb katolikus, 9,4% felekezeten kívüli (26,9% nem válaszolt).Bogdása Helységnévtár

Nevezetességei A környék fő vonzerejét a Duna–Dráva Nemzeti Park kezelésében lévő ártéri erdők és rétek képezik, melyek gazdag élővilágot, sok védett ritkaságot kínálnak a természetjáróknak. Bogdása határában található az ország egyik legnagyobb tölgyfája is.

A község tereit Szatyor Győző országosan elismert faműves szobrászművész (a falu korábbi tiszteletbeli polgármestere) alkotásai díszítik, például a millenniumi emlékmű, a barokk stációs kereszt, a temető harangtornya, a buszmegálló, de kerítések, kapuk, és a még készülőfélben lévő famunkák is látványosságnak számítanak.

A 19. században még állt, és a környék egyik nevezetessége volt a Becsali-csárda, a dél-dunántúli betyárvilág egykor legendás fogadója, amelyet Drávafok és Bogdása között pontosan a megyehatárra építettek oly módon, hogy egyik szobájából Baranya, a másikból Somogy vármegye irányában menekülhettek el az ott megszálló szegénylegények az ellenkező irányból érkező pandúrok elől.

Jegyzetek

További információk Bogdása a dendromania.hu-n

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései Kategória:Ormánság