Csarnóta község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban, a Külső-Drávaszögben.
Fekvése A Villányi-hegység egyik magaslata, a Kopasz-hegy mellett fekszik, a Külső-Drávaszögben.
A szomszédos települések: északkelet felől Túrony, dél felől Harkány, nyugat felől Szava, északnyugat felől pedig Garé.
Megközelítése A község határszélét érinti a Pécset a déli országhatárral összekötő 58-as főút, így az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Lakott területeit azonban a főút nem érinti, oda csak az 58 116-os számú mellékút vezet be, amelyre Túronytól délnek lehet letérni, nyugati irányban.
Története Nevét az első írásos emlékek 1309-ből Chernete, később Crnota alakban említik, 1542-ben még Charnotha alakban is olvasható.
Első birtokosai a Dorozsma nembéli Garaiak voltak, akik később (1378-ban), kényszerűségből a báthmonostori káptalan kezére adták a település nagyobb részét. Mátyás király a Kisvárdai családnak adományozta.
Az 1554-es defteri összeírások szerint 9 adózó családja volt.Zentai, 113. o.
A törökök kiűzése után a Batthyány-birtok része lett. Lakói 1856-ban költöztek a jelenlegi területre, miután a mai „ófalusi” kertekből, egy délre eső völgyből 100-200 méterrel feljebb, sík terepre költöztek a családok.
Kálmán Farkas máriagyűdi lelkész 1886-ban írt levelében tesz említést a drávaszögi egykézésről:Zentai, 19. o.
A szocializmusban előbb Túronyból, később Szalántáról igazgatták a falut.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Zority Zoltánné (független) 1994–1998: Zority Zoltánné (független) 1998–2002: Szabó József (független) 2002–2006: Violáné Gáti Zsuzsanna (független) 2006–2010: Kilnerné Füvesi Judit Éva (független) 2010–2012: Pöntöl Bianka (független) 2012–2014: Zority Zoltánné (FKgP) 2014–2016: Panta László (független) 2016–2019: Violáné Gáti Zsuzsanna (független) 2019–2024: Violáné Gáti Zsuzsanna (független) 2024– : Violáné Gáti Zsuzsanna (független)
A településen 2012. december 19-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.
2016. december 4-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani Csarnótán, ezúttal az addigi polgármester lemondása okán.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 69,8%-a magyarnak, 0,7% bolgárnak, 4% cigánynak, 2,7% németnek mondta magát (30,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,5%, református 15,4%, evangélikus 4%, felekezeten kívüli 4,7% (42,3% nem nyilatkozott).Csarnóta Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% németnek, 0,8% horvátnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,3% volt római katolikus, 15,7% református, 3,1% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 3,1% egyéb keresztény, 9,4% felekezeten kívüli (39,4% nem válaszolt).Csarnóta Helységnévtár
Nevezetességei Jegyzetek
Források
További információk Csarnóta 2002-ben az Új Dunántúli Naplóban
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései