Csányoszró Baranya vármegyében, a Sellyei járásban található község.

Fekvése Az Ormánság középső-északi részén helyezkedik el, Sellyétől 4 kilométerrre keletre.

Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. A megyeszékhelyről, Pécsről Vajszlón vagy Szentlőrincen keresztül közelíthető meg, az 5801-es vagy az 5805-ös úton.

A települést a hazai vasútvonalak közül a Középrigóc–Villány-vasútvonal érinti, amelyen azonban 2007 március eleje óta nem közlekednek vonatok. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a Sellye vasútállomása kínálja.

Története Csányoszró Árpád-kori eredetű település, területe a honfoglalás után a Kán nemzetség birtokai közé tartozott; itt állt az oszrómindszenti apátság kolostora. A későbbi Kiscsány neve 1257-ben szerepelt először az oklevelekben Chan alakban írva, Oszró nevét pedig 1475-ben említették először Osztro alakban. A középkorból a két említett település mellett egy harmadik falut is említenek ugyanerről a területről, Zsen néven, ez a török hódoltság alatt elpusztult. A mai Csányoszró Kiscsány és Oszró 1934-ben történt egyesítése nyomán jött létre.

A falu szövőasszonyai híresek voltak a környéken, de a mintegy 600 lakosú kis ormánsági település még ma is azok közé a falvak közé tartozik, ahol jó néhány háznál megtalálható egy-egy régi szövőszék. Az itt készült, fehér alapon vörös mintákkal díszített szőttesek művészi szépségűek.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Mecskei Károly (független) 1994–1998: Mecskei Károly (független) 1998–2002: Mecskei Károly (független) 2002–2006: Mecskei Károly (független) 2006–2010: Mecskei Károly (független) 2010–2014: Mecskei Károly (független) 2014–2019: Nagyfi Endre (független) 2019–2024: Mecskei Károly (független) 2024– : Komóczi Richárd (Fidesz-KDNP)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 11,8% cigánynak, 1,2% horvátnak, 0,7% németnek, 0,3% románnak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,5%, református 35,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,8% (11,6% nem nyilatkozott).Csányoszró Helységnévtár

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 14% cigánynak, 1,3% németnek, 0,5% horvátnak, 0,2% szlovénnek, 0,2% lengyelnek, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,2% volt római katolikus, 24,8% református, 0,2% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 16,5% felekezeten kívüli (23,3% nem válaszolt).Csányoszró Helységnévtár

Nevezetességei Református temploma 1822-ben épült késő barokk stílusban, berendezése copf stílusjegyeket őriz. Korábban festett fakazettákkal díszítették, de ezek egy átalakítás során eltűntek. A település határában található az egykori vasútállomás negyedosztályú felvételi épülete, mely kivételes módon megőrizte eredeti arculatát.

Források Huba László: Dél-Dunántúl

Jegyzetek

További információk Csányoszró honlapja Csányoszró vasútállomás régi IV. osztályú felvételi épülete

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Baranya megye települései Kategória:Ormánság