Boldogasszonyfa (, ) község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Fekvése Baranya vármegye északi szélén, Somogy vármegyével közös határán fekszik a Zselicben, Kaposvártól 22 kilométerre délre, Szigetvártól pedig 15 kilométerre északra. Különálló településrészei Antalszállás északi és Terecseny északkeleti határszéle közelében.
A közvetlenül határos települések: észak felől Bőszénfa (már Somogy megyében), kelet felől Almamellék, dél felől Szentlászló, nyugat felől pedig Somogyhárságy.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Szigetvár-Kaposvár-Balatonszemes közt húzódó 67-es főút. Korábban a főút keresztülhaladt a település központján, de ma már kelet felől elkerüli azt; az elkerülő szakasz átadása óta a régi nyomvonalat 6606-os útszámmal négy számjegyű összekötő úttá minősítették vissza. Antalszállást ma is érinti a főút, míg Terecsenybe az abból kiágazó 66 132-es számú mellékúton lehet eljutni.
Története Már az őskorban is lakott hely volt, a településen és környékén kőkorszaki emberek lakóhelyének nyomait találták.
Boldogasszonyfa nevét fennmaradt oklevelek 1344-ben említették először Bodugazonfaua alakban, majd 1492-ben Bodogazonfalwa-ként.
1746-ban német, majd szláv és magyar családok telepedtek le a faluban.
A település egy ideig az Igmándy család birtoka volt; kúriájuk ma is áll Boldogasszonyfán.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy megyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranya megyéhez csatolták.
2001-ben lakosságának 2,7 százaléka német volt, 6%-a cigány, a többiek nagyrészt magyarok.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Neiczer József (független) 1994–1998: Neiczer József (független) 1998–2002: Neiczer József (független) 2002–2006: Neiczerné Jaksa Szilvia (független) 2006–2010: Neiczerné Jaksa Szilvia (független) 2010–2014: Neiczerné Jaksa Szilvia (független) 2014–2019: Neiczerné Jaksa Szilvia (független) 2019–2024: Neiczerné Jaksa Szilvia (független) 2024– : Tófei József (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 6,4% cigánynak, 0,7% horvátnak, 10,7% németnek, 1,7% románnak mondta magát (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,8%, református 3,3%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 23,4% (9,8% nem nyilatkozott).Boldogasszonyfa Helységnévtár
2022-ben a lakosság 87,2%-a vallotta magát magyarnak, 18,9% németnek, 11,4% cigánynak, 0,3-0,3% ukránnak, szlovénnek és lengyelnek, 4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,7% volt római katolikus, 1,9% református, 0,8% görögkatolikus, 0,3% izraelita, 0,3% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 25% felekezeten kívüli (25,5% nem válaszolt).Boldogasszonyfa Helységnévtár
Nevezetességei Igmándy-kúria A római katolikus templom 1830 és 1872 között épült klasszicista stílusban. A templom kertjében kis emlékpark áll, amelyben 1998-ban a kitelepített német lakosság emlékére emlékművet állítottak. E parkban látható az első és második világháborús hősök és áldozatok emlékműve is. A Boldogasszonyfától északkeletre fekvő Terecsenyben a második világháborús hősök emlékkeresztje áll.
Híres szülöttei Hoffer János (1890–1977) fafaragó népművész.http://www.studiolum.com/nm/hu/hofferjanos.htm
Gazdasága Az 1960-as években völgyzáró gát építésével egy 17 katasztrális hold területű víztározót létesítettek a Szentlászlói-patakon. Eredeti térfogata 153 000 köbméter, átlagos mélysége 1,6 méter volt. Ma már csak halastó.
Jegyzetek
További információk A település hivatalos honlapja
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Somogy vármegye települései