Borjád (;http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013. április 16.) ) község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban. (Nem tévesztendő össze a Kölesd részét képező Tolna vármegyei Borjáddal.)
Fekvése Baranya vármegye délkeleti részén fekszik, Villánytól 8 kilométerre északra.
Szomszédos települések: északkelet felől Bóly, délkelet felől Töttös, dél felől Pócsa és Villány, délnyugat felől Kisbudmér, nyugat felől Nagybudmér, északnyugat felől pedig Belvárdgyula.
Megközelítése Csak közúton érhető el, Bóly és Villány felől egyaránt az 5701-es úton, amelyből Borjád központjában ágazik ki nyugati irányban a Kis- és Nagybudmérra vivő 57 103-as számú mellékút.
Az ország távolabbi részei felől az M60-as autópályán vagy az 57-es főúton közelíthető meg, a sztrádáról Versendnél, a főútról pedig Versendnél vagy Szajknál letérve.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 23,9% németnek, 1% horvátnak mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,5%, református 5,2%, evangélikus 20,5%, felekezeten kívüli 5,7% (7,3% nem nyilatkozott).Borjád Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 15,8% németnek, 1,1% románnak, 0,5% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,4% volt római katolikus, 14,2% evangélikus, 8,3% református, 0,3% görögkatolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 9,4% felekezeten kívüli (23,3% nem válaszolt).Borjád Helységnévtár
Története Az első írásos emlék 1311-ből maradt fenn a településről Barlad és Barlaad alakban, Borjádi Miklós nevében.
1330-ban egy oklevél szerint borjádi nemesek tanúként szerepeltek. 1333-ban papja 25 báni pápai tizedet fizetett, tehát ekkor már egyházas hely volt a falu. 1333 és 1335 között neve Boryad alakban szerepelt a pápai tizedjegyzékben.
A feltételezések szerint a hajdan „színmagyar” község a pécsi püspökség birtoka volt. Magyar voltát egy 1571-ből, a török hódoltság idejéből fennmaradt adóösszeírás is tanúsítja.
A mohácsi csata után a település lakosságát megtizedelte a török, a rablások, gyújtogatások súlyos veszteségeket okoztak.
A török közigazgatás 1591-ben a baranyavári náhi körzetéhez csatolta.
1597-ben néhány szomszédos faluval együtt Borjád is a Budán székelő Ürejsz pasa kezére került.
A törökök kiűzésének idején Batthyány II. Ádám 2000 fős seregével Borjádon is táborozott; később vitézségéért kapta meg a borjádi uradalmat. Ebben az időben ortodox szerbek telepedtek le a faluban, aminek emlékét máig őrzi a Dola-dűlő és az Atica-dűlő neve.
A 18. században katolikus németek érkeztek Borjádra. Nagyobb arányú betelepedésük a 19. század elejére tehető.
A település egyházközösségét 1770-ben alapították. Az elköltöző szerbek helyére protestáns németek is betelepültek. Házasság révén ekkor került a község a Batthyány-uradalomtól a Montenuovo családhoz.
A borjádiak szorgalmáról, munkaszeretetéről gazdag mezőgazdasági és kézműves hagyomány tanúskodik.
A férfilakosságot a háborúk megtizedelték, és később a településpolitika is hibás volt abban, hogy a falu lakossága 860 főről 500 fő alá csökkent.
2001-ben a borjádiak 13,6%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.
2016-ban fölújították a helyi evangélikus templomot.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Markovics Ernő (független) 1994–1998: Markovics Ernő (független) 1998–2002: Markovics Ernő (független) 2002–2006: Markovics Ernő (független) 2006–2010: Markovics Ernő (független) 2010–2014: Schäffer Tibor János (független) 2014–2019: Schäffer Tibor János (független) 2019–2024: Schäffer Tibor János (független) 2024– : Kiss Tamás (független)
Híres szülöttei Raffay Ernő történész, egyetemi tanár, konzervatív politikus
Nevezetességei Evangélikus temploma 1890-ben épült.evangélikus templom története Katolikus temploma 1927-ben épült.
Jegyzetek
Források Györffy György: Baranyavármegye
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései