Bodony község Heves vármegyében, a Pétervásárai járásban.
Földrajza A Mátra északi lábánál, dombok között, Recsktől 9 kilométerre nyugatra, Parádtól pedig 3 kilométerre északra fekszik. Zsáktelepülés, Paráddal és a 24-es főúttal a 24 118-as út köti össze.
Története Bodony Árpád-kori település; egykor az Aba nemzetség birtoka volt. Neve legkorábbról az egri káptalan 1275. évi határjáró levelében maradt fenn.
Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben a patai esperesi kerület plébániái között szerepelt. Az 1549–1552. évi adóösszeírások alkalmával 10 jobbágytelket írtak össze a településen, birtokosa ekkor a Perényi család és Perényi Gábor volt. Az 1564. évi adóösszeíráskor portáinak száma már 14-re emelkedett.
1589–1590-ben az egri várba szolgáltatta be a tizedet, az 1635. évi összeírás szerint 1 1/4, 1647-ben fél, 1675-ben fél, 1686-ban szintén fél portája volt.
1684-ben az Erdődy család és a Rákóczi-család birtoka volt. Az 1693. évi összeírás szerint gróf Erdődy Györgynek 5 jobbágya volt a faluban.
1741-ben báró Grassalkovich személynök birtoka volt.
A 1837-ben a debrői uradalom tartozéka volt, melyet Ulmann Móricz bérelt. A Grassalkovich-birtokot 1841-ben gróf Károlyi György vette bérbe, 1854-ben meg is vásárolta, majd 1876-ban hitbizománnyá alakította, amelynek haszonélvezője gróf Károlyi Mihály lett.
1904. július 11-én egy nagy tűzvészben az egész község leégett.
1910-ben 1684 lakosából 1672 magyar volt s 1674 római katolikus vallású.
Már a 20. század elején is Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kovács G. Imre (független) 1994–1998: Borsos László (független) 1998–2002: Borsos László (független) 2002–2006: Borsos László (független) 2006–2010: Borsos László (független) 2010–2014: Kovács István (független) 2014–2019: Kovács István (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Vince János (független) 2024– : Vince János (független)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,1%-a magyarnak, 9,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak, 0,3% ukránnak mondta magát (21,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58%, református 2,7%, görögkatolikus 0,4%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 7,3% (30,1% nem nyilatkozott).Bodony Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,3%-a vallotta magát magyarnak, 16,8% cigánynak, 0,7% szlováknak, 0,3-0,3% görögnek, románnak és németnek, 0,1% ukránnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,1% volt római katolikus, 2,4% református, 0,3% evangélikus, 0,1% görögkatolikus, 0,1% ortodox, 2,1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (33,1% nem válaszolt).Bodony Helységnévtár
Nevezetességei Szent Mihály tiszteletére szentelt, 15. századi római katolikus templom 1777-ben épült klasszicista stílusú plébániaház 17. századi harangláb Első világháborús emlékmű
Források Borovszky Samu: Heves vármegye
Jegyzetek
További információk Bodony hivatalos oldala Bodonyról turistáknak (túratippek, látványosságok, néprajzi érdekességek) Bodony a wiki.utikonyvem.hu oldalán
Kategória:Heves megye települései Kategória:Heves vármegye települései