Drávaszerdahely () község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban. Nevének első része a közelében folyó Drávára, második része a szerdai napokon itt tartott vásárokra utal.
Fekvése Harkánytól nyugatra helyezkedik el, a közvetlen szomszédai kelet felől Kovácshida, nyugat felől Drávacsepely.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. Pécsről Harkányon át közelíthető meg a legegyszerűbben, az 58-as főúton, majd az 5717-es és az 5804-es úton.
A települést a hazai vasútvonalak közül a érintette, de megállási pontja nem volt a vasútnak a falu területén, 2007-ben pedig már a forgalom is megszűnt a vonalon.
Története Drávaszerdahely nevét az oklevelek már 1177-ben említették először, Zeredahel néven. 1177-ben az aradi prépostság kémesi uradalmának faluja volt.
1332-ben több változatában is említve volt; így Zerada, Zeredahel, Zoradahel, Ziradahel, Zerehahelnek is írták.
1333-ban a település papja 25 báni, 1334-ben 20, 1335-ben 10 báni pápai tizedet fizetett.
Gazdaság
Magyarország történetében először történt meg, hogy egy magánszponzor nemcsak egy utcát, teret, hanem egy egész települést „fogadott örökbe”. Egy Amerikából hazatelepült mecénás 1 millió forinttal segítette meg a falut, így az önkormányzati hivatal kiírása szerint „örökbefogadóvá” vált 2008 januárjában. A támogató Szigeti Sándor, aki 6 éve Vácott él. A 72 éves férfi 1956-ban költözött ki Amerikába, onnan tért vissza 2002-ben. Az örökbefogadásért nem kért semmit cserébe.Örökbe fogadták Drávaszerdahely települését
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Ormódiné Konyhás Györgyi (független) 1994–1998: Selymes Sándor (független) 1998–2002: Selymes Sándor (független) 2002–2005: Selymes Sándor (független) 2005–2006: Gubuc Sándor (független) 2006–2010: Alpár György Zoltán (független) 2010–2014: Alpár György Zoltán (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Alpár György Zoltán (független) 2019–2024: Alpár György Zoltán (független) 2024– : Koller László Dávid (független)
A településen 2005. november 16-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,5% horvátnak, 2,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,3%, református 32,8%, izraelita 2,2%, felekezeten kívüli 12% (19,1% nem nyilatkozott).Drávaszerdahely Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% románnak, 0,6% cigánynak, 0,6% horvátnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,5% volt református, 13,9% római katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 26,5% felekezeten kívüli (36,7% nem válaszolt).Drávaszerdahely Helységnévtár
Drávaszerdahelyi Református Templom A drávaszerdahelyi református templom 1837-1839 épült. A templom Drávaszerdahely Kossuth Lajos utca külső kanyarívében áll.
Két harangja van illetve négyregiszteres (nem működő) orgonája.
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozások Drávaszerdahely község honlapja Szembeszállt a kormánnyal a magyar falu, ahol nem kell adót fizetni – Magyar Nemzet, 2017. november 21.
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései Kategória:Ormánság