Liptód () község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.
Elnevezései A település német neve Litowr, míg horvátul két alak használatos: az erdősmárokiak egy része által használt Litoba és a lánycsókiak némelyike által használt Liptov.Hrv. glasnik br.41/2007. Proslavljeno župno proštenje u Vršendi, 11. listopada 2007.
Fekvése
Pécsváradtól délkeletre, Bólytól északra, Mohácstól északnyugati irányban fekszik.
A szomszédos települések: észak felől Maráza, északkelet felől Erdősmecske, kelet felől Kisnyárád, délkelet felől Babarc, dél felől Versend, délnyugat felől Máriakéménd, északnyugat felől pedig Szellő.
Megközelítése Zsáktelepülés, közúton csak Babarc érintésével érhető el, az 57-es főútról észak felé letérve, a központjáig vezető 56 113-as számú mellékúton. .
Története Egyike azon településeknek, amelyeket Szent István király adományozott 1015-ben a pécsváradi apátságnak. A falu nevét 1220 körül Likytowt alakban írták.
A török hódoltságig szinte csak magyarok lakták, majd az 1690-es években pásztorkodó horvátok is letelepedtek itt. Később, a 18. század derekától, a Duna menti svábok betelepítésével megváltozott a falu etnikai összetétele. Ettől az időponttól a lakosság döntő részét a német etnikum adta, 2001-ben viszont a lakosságnak már csak 35,8%-a vallotta magát németnek.
A falun átvezet a sárga- és zöldtúra útvonala.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kriegshauser Jánosné (független) 1994–1998: Kriegshauser Jánosné (független) 1998–2002: Kriegshauser Jánosné (független) 2002–2006: Pfeiffer Tibor (független) 2006–2010: Pfeiffer Tibor (független) 2010–2014: Pfeiffer Tibor (független) 2014–2019: Heilmann Mária (független) 2019–2024: Heilmann Mária (független) 2024– : Englert Róbertné (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,3%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 1,4% horvátnak, 50,7% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,6%, református 3,3%, görögkatolikus 0,5%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,9% (14,2% nem nyilatkozott).Liptód Helységnévtár
2022-ben a lakosság 75,4%-a vallotta magát magyarnak, 37,1% németnek, 0,6% cigánynak, 0,6% horvátnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44% volt római katolikus, 0,6% református, 0,6% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 8,6% felekezeten kívüli (44% nem válaszolt).Liptód Helységnévtár
Nevezetességei Római katolikus temploma 1788-ban épült. 2006-ban átadták a felújított „Fiatalok Háza” ifjúsági klubot, a 4,5 millió forintba került kulcsosházat. Kálvária-kápolna a temető felett Kék pohár túraútvonal a pincesoron Lókúti-pihenőhely (Liptódtól északra kb.1 km-re található Maráza irányában a zöld sáv jelzésű turistaúton. Cserkészek táborozóhelye.) Liptódpusztai-völgy (Megközelíthető a sárga sáv jelzésű turistaúton.) Istvánkúti-pihenő (Szép erdei pihenőhely a Liptódpusztai-völgyben az István-kút mellett.)
Jegyzetek
További információk Liptód honlapja
A Baranyai-dombság honlapja
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései