Márfa község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Fekvése A Villányi-hegység déli lejtőjén helyezkedik el, Harkánytól északnyugatra. A szomszédos települések: észak felől Szava, kelet felől a ma már Harkányhoz tartozó Terehegy, dél felől Kovácshida, délnyugat felől Drávaszerdahely, északnyugat felől pedig Diósviszló.

Megközelítése Ma csak közúton érhető el, a Görcsönytől Harkányig húzódó 5814-es úton. Hajdan érintette az 1971 nyarán megszüntetett Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal is, melynek egy megállási pontja volt itt; Márfa megállóhely a községtől északra, külterületek közt helyezkedett el.

Története Nevét az oklevelek 1332-ben említették először, Markfalwaként. Ekkor Viszló határjárásában tűnt fel. A 15. században Márkfalva néven említették az oklevelekben. A török megszállás és a felszabadító háborúk után gróf Draskovich János birtoka lett. 1698-ban Caprara Aeneas császári tábornok szerezte meg, később pedig a Benyovszky családé lett.

Márfa lakónak száma a 2001 évi népszámlálás adatai szerint 245 fő.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Korsós Csaba (független) 1994–1998: Korsós Csaba (független) 1998–2002: Korsós Csaba (független) 2002–2006: Korsós Csaba (független) 2006–2010: Ollós Gábor (független) 2010–2014: Ollós Gábor (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Farkas József (független) 2019–2024: Farkas József (független) 2024– : Buttinger Petra (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,4%-a magyarnak, 1% cigánynak, 2,6% horvátnak, 2,1% németnek, 0,5% románnak, 0,5% ukránnak mondta magát (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,9%, református 50%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,7% (13,9% nem nyilatkozott).Márfa Helységnévtár

2022-ben a lakosság 79,1%-a vallotta magát magyarnak, 10,2% cigánynak, 3,2% németnek, 1,6% horvátnak, 5,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,7% volt református, 23% római katolikus, 0,5% görög katolikus, 3,2% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 13,9% felekezeten kívüli (32,1% nem válaszolt).Márfa Helységnévtár

Nevezetességei Református temploma 1826-ban épült.

Jegyzetek

Források Györffy György: Baranya vármegye. Pozsonyi Konv. o. lt.

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései