Palotabozsok (németül Boschok, eredeti nevén “Palotabözsök”) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Fekvése Mohácstól északra, mintegy 15 kilométerre található, a Baranyai-dombság keleti részén. A szomszédos települések: észak felől Véménd, kelet felől Dunaszekcső, dél felől Somberek, délnyugat felől Görcsönydoboka, nyugat felől pedig Szebény.
Megközelítése Legfontosabb megközelítési útvonala, az átadása óta az M6-os autópálya, mely az északi határában halad el, és közvetlenül a határszéle mellett (döntően véméndi területen) csomópontja is van.
Központján áthalad a Mohácsot Pécsváraddal összekötő út régebbi nyomvonala (a mai 5621-es út), de a jelenlegi útvonal (az 5606-os út) Véméndével együtt Palotabozsok lakott területét is elkerüli, nyugat-délnyugati irányból.
A településnek a Pécs–Pécsvárad–Bátaszék-vasútvonalon vasútállomása is volt, de 1997-től Pécstől már csak Pécsváradig mentek a vonatok, majd 2003-ban a Palotabozsok és Bátaszék közötti szakaszon is megszűnt a személyforgalom.
Története A település és környéke már ősidőktől lakott hely volt. Ezt tanúsítják a területén talált leletek, melyek a péceli kultúra, a mészbetétes edények népének és a rómaiaknak itteni megtelepedéséről vallanak.
Bozsok nevét az oklevelek 1329-ben említették először Bozok néven. 1329-ben úgy említik egy oklevélben, mint Bárral határos települést Doboka és Monyoka között, tehát a mai Somberek területét is magába foglalta. Neve 1499-ben Palutha-Bosok írásmóddal tűnt fel. A nevéhez kapcsolódó Palota nevéből arra lehet következtetni, hogy itt egykor várszerű erődítmény, megerősített kastély vagy palota állt.
A török időkben elnéptelenedett településen 1694-ben délszlávok, majd 1724-ben németek telepedtek le. A délszláv lakosság később fokozatosan elköltözött a faluból.
Palotabozsok a 20. század elején Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott.
Az 1910-ben végzett népszámláláskor a településnek 1863 lakosa volt, melyből 144 volt magyar, 1709 német, 10 délszláv, ebből 1835 volt római katolikus. 2001-ben a népszámlálás adatai szerint 1109 lakosa volt Palotabozsoknak, ennek 34,7%-a német nemzetiségű.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Schütz József (független) 1994–1998: Schütz József (független) 1998–2002: Schütz József (független) 2002–2006: Schütz József (független) 2006–2010: Jordán József (független) 2010–2014: Friedrichné Fazekas Mária (független) 2014–2019: Ritzl Róbert (független) 2019–2024: Ritzl Róbert (független) 2024– : Ludvig Károly (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,5% horvátnak, 33,7% németnek mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,5%, református 4,3%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 4,4% (19,3% nem nyilatkozott).Palotabozsok Helységnévtár
2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 30,7% németnek, 0,9% horvátnak, 0,5% cigánynak, 0,3% szerbnek, 0,1% görögnek, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54% volt római katolikus, 3,4% református, 0,9% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 2,8% egyéb katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (31% nem válaszolt).Palotabozsok Helységnévtár
Látnivalók Az egykori vasútállomáson létrehozott vasúttörténeti múzeum és hajtánypálya.Nagy Attila Károly - Sín-Trabant, kurblis telefon és a forgalmista pecsétnyomói / a vonat már nem, csak az idő áll meg a palotabozsoki szellemállomáson (RTL, 2023.04.10.)
Ismert személyek Egyes kutatók szerint itt halt meg 1526 őszén Vásárhelyi András vértanú ferences szerzetes, himnuszköltő.
Képek
Jegyzetek
További információk Palotabozsok honlapja Palotabozsok az utazom.com honlapján
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései