Pereked község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Fekvése Baranya vármegyében, Pécstől keletre fekvő település. Szomszédos községek: Északról Martonfa, északkeletről Szilágy, délkeletről Berkesd, délről Ellend nyugatról Romonya. Központján a Pécsváradtól Romonyáig húzódó, a 6544-es és 5611-es utakat összekötő 5609-es út vezet keresztül.
Története Pereked nevét 1015-ben említették először az oklevelek Perecud alakban írva. A pécsváradi apátság alapító levele szerint I. István király 1015-ben adta a monostornak. A 14. században is az apátság birtokának írták. 1333-ban papja 20, 1335-ben 10 báni pápai tizedet fizetett.
Temploma a török megszállásig plébániaközpont volt, Pereked ekkor hiteles eljárásra szóló megbízással rendelkezett, ami abban az időben igen nagy elismerésnek számított. 1543-ban Péccsel és Pécsváraddal együtt elfoglalták a törökök. A falu a török időkben is folyamatosan lakott magyar falu volt, a török adójegyzékben 10 adózó portával szerepelt, s a falunak kb. 200 lakosa volt ekkor. A 150 éves török uralom alatt temploma elpusztult.
A 18. század elején, a törökök kiűzése után a szomszédos községekkel együtt a berkesdi plébániához csatolták. A török előrenyomulást tulajdonképpen átvészelte, de tájszervező szerepkörét lassanként Berkesd vette át. Ekkor mindössze 9 jobbágycsalád élt a településen, mindnyájan földművesek. A 18. század közepén már 28 házban 28 család lakta a falut. Noha a 18. század második felében megjelentek itt a német anyanyelvű családok is, népességének többsége azóta is magyar. A következő században 1829-ben 455-re nőtt a lakosság létszáma, ekkor már iskolája, tanítója is volt a falunak. A történelem későbbi szakaszaiban jelentősebb szerepet már nem töltött be.
A tanácsrendszer időszakában a Berkesd Községi Közös Tanácshoz tartozó települések egyike volt, majd a rendszerváltást követően 2000-ig Szilággyal, Ellenddel és Berkesddel alkotott körjegyzőséget. 2000-től Bogáddal és Romonyával közös körjegyzőséget alkot, Romonya székhellyel.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Grátz János (független) 1994–1998: Gráz János (független) 1998–2002: Náj József (független) 2002–2006: Náj József (független) 2006–2010: Náj József (független) 2010–2014: Náj József (független) 2014–2019: Náj József (független) 2019–2024: Náj József (független) 2024– : Náj József (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 29% cigánynak, 23,9% németnek mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,7%, református 6,3%, felekezeten kívüli 8% (26,1% nem nyilatkozott).Pereked Helységnévtár
2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 13,1% németnek, 6,9% cigánynak, 1,3% horvátnak, 0,6% románnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35% volt római katolikus, 3,1% református, 0,6% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 11,9% felekezeten kívüli (47,5% nem válaszolt).Pereked Helységnévtár
Nevezetességei Római katolikus templom és kálvária Perekedi halastó
Források Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza.
Jegyzetek
További információk Pereked Önkormányzatának honlapja https://web.archive.org/web/20100728111800/http://www.pereked.helyinfo.hu/gss04/alpha?do=16
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései