Pogány (, ) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Fekvése Pécs déli szomszédságában fekszik; a további szomszédos települések: északkelet felől Pécsudvard, délkelet felől Szőkéd, délnyugat felől Szalánta, nyugat felől pedig Kökény.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 58-as főút, mely a nyugati határszéle mentén húzódik; központján azonban csak az 57 126-os számú mellékút halad végig. Határszélét északon érinti még az 5716-os út is.
Vasútvonal nem érinti, viszont itt található Magyarország öt nemzetközi repülőterének egyike, a Pécs–Pogány repülőtér.
Története A Baranyavártól Nagyharsányon és Gyűdön át Pécsre vezető egykori római út Pogányt is érintette.Pogányi Hírek 1995. 2. szám
A település neve először 1181-ben fordult elő különböző alakokban: Pogan, Bugan, Pugan, Pokan. 1190-ben „Pagan-villa”-ba való egyházi nemesek tanúként szerepeltek.
A község neve a 14. században szerepelt a pápai listán és saját parókiával is rendelkezett. 1334-ben Pogánynak András nevű papja volt. Temploma, amelynek romjai már a múlt század közepén sem látszottak állítólag Szent Borbálának lett szentelve.
A 15-16. században csak annyit árulnak el a források, hogy a falu a pécsi püspökség birtoka. Miután a törökök elfoglalták Baranyát, a falunak 9 adófizetője volt: két Tót és egy Kovács nevezetű. 1582-ben egy háza volt a településnek. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd a 17. században újratelepült. Ebben az időben Zrínyi Ádám volt a tulajdonos és három szerb lakosa volt.
A 18. században a szerbek mellé baranyai bosnyákok érkeztek. Ezután a szerbek elhagyták Pogányt.
Az 1820-ig tartó, nagymérvű belföldi migrációs hullám során költöztek német nemzetiségű, lutheránus lakosok Tolna megyéből a faluba. (http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek/2009/nemetek/, Szita László: Német lutheránusok bevándorlása Dél-Dunántúlra a 18. században)
1703-ban a császári oklevélben a pécsi püspök tulajdonaként jelenik meg a falu. 1714-ben Pogány a szalántai plébánia filiája volt.Merényi: Domsics. 14. oldal
Az 1757. évi canonica visisatio szerint a községben 62 házaspár lakott és 223 gyónóképes lélek volt. Ekkor a község nevét Pogan formában jegyezték fel.
1845-ben alapították meg az iskolát. Az iskolaépületben van egy osztályterem és egy tanítói lakás.
1851-ben kiadott Magyarország geographiai szótárában a következő áll a faluról: „Pogány horvát falu, Baranya vármegyében, völgyben, szétszórva. Fekete agyag földje terem buzát, rozsot, kukoriczát. Lakja 730 katholikus, kik nem épen szorgalmasok, hanem káposztából sok pénzt bevesznek. Földesura a pécsi székesegyház.”
1891-ben megalapították az evangélikus iskolát is, ahova a német gyerekek jártak. Az evangélikus lelkész Pécsről, a katolikus pap pedig Németiből (ma Szalánta része) jött kéthavonta.
1929-ben így írnak a Baranya vármegye Trianon után tíz évvel című kiadványban: „Szalánta kisközség ... Körjegyzőségéhez tartozik még: Németi, Szőkéd, Áta és Pogány községek”
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Sztanics János (független) 1994–1998: Dragovácz Márk (független) 1998–2002: Dragovácz Márk (független) 2002–2006: Dragovácz Márk (független) 2006–2010: Dragovácz Ágnes (független) 2010–2014: Dragovácz Ágnes (független) 2014–2019: Dragovácz Katalin Ágnes (független) 2019–2024: Juhász Zoltán (független) 2024– : Tihanyiné Dobrádi Aranka (független)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben lakosságának 8,8%-a horvát, 8,7%-a pedig német nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 1,3% cigánynak, 10,4% horvátnak, 15,1% németnek, 0,3% szerbnek, 0,3% ukránnak mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,8%, református 10,7%, evangélikus 3,2%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 22,2% (20,8% nem nyilatkozott).Pogány Helységnévtár
2022-ben a lakosság 85,9%-a vallotta magát magyarnak, 6,6% németnek, 6,1% horvátnak, 0,8% cigánynak, 0,2% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,7% volt római katolikus, 7,3% evangélikus, 2,9% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 2,1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 17,8% felekezeten kívüli (40,5% nem válaszolt).Pogány Helységnévtár
Nevezetességei thumb|200px|római katolikus templom Pécs–Pogány repülőtér Pogányi-tó Zsálya-liget élménypark
Utcanevek Pécsi út Széchenyi utca Hunyadi utca Orgona utca Rozmaring utca Nyárfás utca Jókai Mór utca Kossuth Lajos utca Rákóczi utca Móricz Zsigmond utca Petőfi utca Zrínyi utca Templom köz
Külterületek
Szadity Falucska dűlő Felsőhegy Nagymalom Zsályaliget
Jegyzetek
Források
Magyarország geographiai szótára
További információk
Pécs-Pogány repülőtér Pogány az utazom.com honlapján Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései