Bögöte község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Fekvése A 8-as főút déli oldalán fekszik, Jánosházától 12 kilométerre nyugatra, Vas, Veszprém és Zala vármegye hármashatárától pedig északnyugatra. Központján a Zala vármegyei Türjéről induló, a 7328-as útból kiágazó 7355-ös út halad végig, lakott területének északi részén pedig ebből az útból ágazik ki nyugati irányba a 7366-os út, amely a közeli szomszéd településre, Hosszúperesztegre vezet, és ott a 7365-ös útba torkollva ér véget.
Története
Az 1300-as évekből fennmaradt oklevelek tanúsítják, hogy Bögöte már akkor lakott település volt.
1627-ben neve már megegyezett mai nevével, attól csak írásban tért el (Beögeöte).
Német telepesek alapították, akik később teljesen elmagyarosodtak. A török hódoltság idején pusztává vált, és csak a 18. században népesült be újra. 1787-ben 433-an, 1917-ben 710-en, 1970-ben pedig 604-en éltek a faluban. Manapság háromszázan lakják.
18. századi adatok szerint a falu lakosai akkor római katolikus vallásúak voltak.
A községet délről félkörben a Nagyerdő és a Bögötei-erdő, nyugatról pedig a Szajki-erdő határolja. Hozzá tartozik Alsó-, Felső- és Ferenc-major is.
Az ásatások eredményeit, a Patyi Hotel mellett talált töredékes leleteket (edény, tál, szilánk) figyelembe véve feltételezhető, hogy a falu eredetileg közelebb volt a főúthoz. Helyén az újkőkorban a vonaldíszes kultúra népeinek települése lehetett. A falu területén Árpád kori település nyomait is megtalálták.
Első fennmaradt, adatolt említése 1310-ből való. Az 1500-as években Bögötei Bálint nevét tüntették fel birtokosaként.
1809 elején Napóleon Bécset fenyegette, majd el is foglalta. A vármegyei lovasság májusban, a gyalogság pedig néhány nappal később indult Hosszúperesztegről Győr felé. A vármegye megszállása 1809 novemberének végén ért véget.
1831-ben nagy áldozatokat követelt a kolerajárvány.
A korabeli betyárság két nagyobb korszakát szokás elkülöníteni. Az első korszak kiemelkedő vármegyei hőse Sobri Jóska, a másodiké Savanyú Jóska volt. Sobri Jóska büntetőperének anyagában egy tanúvallomásban szerepelt Bögöte. Valószínű, hogy Sobri bögötei születésű volt. (Kalandpark)
A Horváth-kastélyt 1875-ben építtette Bozzay Imre. Horváth Miklós is nagybirtokos volt, de a legnagyobb birtokai Batthyány Ervinnek voltak a településen.
1905-ben gróf Batthyány Ervin reformiskolát hozott létre a faluban. Ezt a Horváth család és a katolikus egyház is hevesen támadta, és igyekezett megakadályozni az iskola megnyitását. Ady Endre a Budapesti Napló hasábjain több ízben írt az iskola védelmében. A Budapesti Napló 1905. október 27-ei számában például így:
"Bögöte – Bögötén pedig legyen rend. Kegyetlen rend. Ha a világ megtudja, hogy Bögötén magyar pópák forradalmat csinálnak az iskola ellen, nem heverjük ki ezt sohasem. Ha majd meglesz a magyar imperium. Ha majd meglesz a magyar hadsereg. Akkor is ujjal mutat reánk minden idegen kultúrember – Bögöte miatt."
Batthyány Ervin szerkesztésében, illetve közreműködésével Szombathelyen és Bögötén jelent meg 1907-ben havi két kiadásban a Társadalmi Forradalom, "a magyarországi forradalmi szocialisták lapja", illetve 1906-1907-ben a Testvériség, a Vasvármegyei Szociáldemokrata Párt hetilapja.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Patyi Elemér (FKgP) 1994–1998: Patyi Elemér (független) 1998–2002: Patyi Elemér (független) 2002–2006: Patyi Elemér (független) 2006–2010: Patyi Elemér (független) 2010–2014: Patyi Elemér (független) 2014–2019: Patyi Elemér (független) 2019–2024: Patyi Elemér (független) 2024– : Szabó Tiborné (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,4% lengyelnek, 0,4% szlovénnek mondta magát (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 83,7%, református 0,7%, evangélikus 2,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezet nélküli 5,8% (6,9% nem nyilatkozott).Bögöte Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,3% görögnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,8% volt római katolikus, 2,9% református, 1,3% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 4,2% felekezeten kívüli (32,1% nem válaszolt).Bögöte Helységnévtár
Nevezetességei
Keresztelő Szent János római katolikus templom (Felsőbükki Czompó János építtette 1756-ban, barokk stílusban.) Horváth-kastély (Bozzay Imre építtette 1875-ben, eklektikus stílusban.) Batthyány Ervin gróf kúriája (Később István Lajos földbirtokos tulajdonába került.) Batthyány Ervin emlékére állított szobor és emléktábla (Mindkettő Gaál Tamás Munkácsy Mihály-díjas szobrász alkotása.) Az első világháború áldozatainak emlékműve Gr. Batthyány Ervin Művelődési Ház
A falu híres lakói
Nadler Herbert Gróf Batthyány Ervin Prof. dr. István Lajos, Széchenyi-díjas haematológus professzor gyermekkorát Bögötén töltötte. bélyegkép|230px|Művelődési ház A falu híres szülöttei Szilasy János nagyváradi kanonok
Irodalom Bögöte. Falutörténet. Szerk.: Kuntár Lajos. Szombathely, 2000.
Jegyzetek
Kategória:Vas megye települései Kategória:Vas vármegye települései