Bő () község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Fekvése Büktől 3 kilométerre keletre, Sárvártól 21 kilométerre északnyugatra, Szombathelytől 31 kilométerre északkeletre fekszik, a Répce bal oldalán. A falu nyugati oldaláig terjeszkedik a Bük–Bő–Gór-víztározó.
Szomszédai: észak felől Lócs, északkelet felől Simaság és Sajtoskál, kelet felől Chernelházadamonya, dél felől Gór, nyugat felől pedig Bük.
Megközelítése A település Magyarország fő közúti közlekedési útvonalaitól viszonylag távol van, csak mellékutakon érhető el. Főutcájaként kelet-nyugati irányban teljes belterületén végighalad a Cirák-Bük-Zsira közt húzódó 8614-es út; Górral (és Répceszentgyörgyön át a 86-os főúttal) a 8632-es, Lóccsal pedig a 8633-as út köti össze. Északi határrészeit érinti a 8634-es út is, északi határszélét pedig a 8618-as út.
Az ország távolabbi vidékei felől a 84-es vagy a 86-os főútról érhető el, tompaládonyi vagy hegyfalui letéréssel.
Vasútvonal nem érinti, a két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Bük vasútállomása mintegy 6,5 kilométerre nyugatra, illetve a Hegyfalu vasútállomása mintegy 9 kilométerre délkeletre kínálja.
A környék termálfürdőit kerékpárút köti össze Locsmándtól Bükön át egészen Bőig.
Története A község területe ősidők óta lakott. Ezt tanúsítja az az itt talált kőkorszaki kőszerszám is, melyet ma a soproni múzeumban őriznek. A honfoglalást követően valamelyik nemzetségfő nyári szállása lehetett, mert a község neve a török eredetű bő (= nemzetségfő) főnévből származik. A falu első írásos említése egy 1239-ben kelt okiratban maradt fenn Beu alakban. Az okirat szerint a falu birtokosa az Osli nembeli Szatmár fia Miklós itteni birtokait a templomosoknak adományozta. Ezt a rokonság később megtámadta, de a király a perben a templomosok javára döntött. A lovagrend konventet létesített a faluban, mely hiteles helyként működött. 1265-ben Buu néven szerepelt egy oklevélben.
A 14. század elején, a templomosokat követően a johanniták kapták meg a birtokot. 1345-ben Kysbeu, 1366-ban Kys Beu, 1384-ben Beu, 1434-ben Bew, 1478-ban Bw alakban említették. Kisbő említése a Damonyai család birtokaként történt, mely megnevezés nem külön falut, csak külön birtokrészt jelölhetett. 1483-ban lakói a soproni johanniták közbenjárására kiváltságokat kaptak, melyeket 1499-ben II. Ulászló kiterjesztett. A kapott vámmentesség és a tized alóli felmentés, majd a vásártartási jog a települést a mezővárosok közé emelte. 1500-ban Bő elpusztult a környéken vívott harcokban, de újjáépítették. 1522-ben a Nádasdy család is birtokot szerzett a településen.
A 16. század második felében lakói felvették a református hitet. 1580-ban tűzvész pusztított. 1636-ban a johanniták birtokát a jezsuiták szerezték meg, majd a jezsuita rend feloszlatása után birtokrészük a Jankovich családé lett. A Jankovich család egészen 1945-ig birtokolta. 1660-ban a jezsuiták a katonaság segítségével elűzték a protestánsokat. A 17. században a mezőváros gyors fejlődésnek indult, amiben közrejátszott négy országos állatvására is. Egymás után alakultak céhei is. 1785-ben 107 házában 625 lakos élt. Egykor kétszintes kastély is állt a településen, de azt a 19. században lebontották.
Vályi András szerint „BŐ. Mező Város Sopron Vármegyéb. birtokosa Gróf Jankovits Uraság, fekszik Cseprégtöl egy mértföldnyire, lakosai katolikusok, diszesíttetik az Uraságnak szép kastéllyával, tsekély vagyonnyaihoz képest, harmadik Osztálybéli.”
Fényes Elek szerint „Bő, v. Beő, magyar mv. Sopron vgyében, a Répcze mellett, Vas vármegye szélén, Csepreghez délre 1 mfd., 800 kath. lak., s paroch. templommal. Határa róna és igen termékeny; van 1362 h. szántóföldje, 91 hold kövér rétje, 120 h. erdeje, 10 hold legelője. Birja Jankovich Izidor.”
1872-ben elveszítette mezővárosi rangját. 1910-ben 1181 túlnyomórészt magyar lakosa volt. Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. Az 1950-es megyerendezéskor Vas megyéhez csatolták.
Ma a település életében meghatározó Bükfürdő közelsége. A gyógyturizmus fellendülése itt is érezteti hatását. A község lélekszáma megemelkedett, számos külföldi is vásárolt és újított fel házat a faluban. A lakosok jelentős része a vendéglátásból él; egy panzió és étterem és egy borozó is van a településen.
Kétéves előkészítés és 5 hónapos kivitelezés után 2011. június 8-án átadták a Büköt Bővel összekötő 3 128 méter hosszú kerékpárutat; így már egészen Locsmándig kiépített kerékpárúton lehet kerékpározni.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Pados Róbert (SZDSZ) 1994–1998: Pados Róbert (független) 1998–2002: Pados Róbert (független) 2002–2006: Pados Róbert (független) 2006–2010: Pados Róbert (Fidesz-KDNP) 2010–2014: Hajós Attila (KDNP) 2014–2019: Hajós Attila (KDNP) 2019–2024: Hajós Attila (KDNP) 2024– : Hajós Attila (KDNP)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,6%-a magyarnak, 4,2% németnek, 0,4% horvátnak mondta magát (19,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,4%, református 1%, evangélikus 2,6%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 0,9% (21% nem nyilatkozott).Bő Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% németnek, 0,6% románnak, 0,4% horvátnak, 0,1% szlováknak, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,2% volt római katolikus, 3,5% református, 3,5% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% görögkatolikus, 0,1% ortodox, 0,4% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 2,8% felekezeten kívüli (30,5% nem válaszolt).Bő Helységnévtár
Nevezetességei Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű, déli oldalán előkerült eredeti csúcsíves kapuzata is. A templomot 1747-ben barokk stílusban, tornyát pedig 1834-ben klasszicista stílusban átépítették. Ág, Őr és Sé mellett Bő egyike Magyarország négy olyan településének, amelyek neve két betűből áll.
Képgaléria
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Vas megye települései Kategória:A Répce-sík települései Kategória:Sopron vármegye települései