Hajdúszovát község Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúszoboszlói járásban.

Fekvése A Hajdúság, a Sárrét és a történelmi Bihar vármegye találkozásánál fekszik, Debrecentől 20 kilométerre délnyugatra, Hajdúszoboszlótól 9 kilométerre délkeletre.

A szomszédos települések: kelet felől Derecske, dél felől Földes, délnyugat felől Tetétlen, nyugat felől Kaba, északnyugat felől pedig Hajdúszoboszló. [Észak felől ez utóbbi városhoz tartozó külterületek határolják.]

Megközelítése Csak közúton érhető el, Hajdúszoboszló felől a 4804-es, Debrecen, illetve Földes felől a 4805-ös, Derecske felől pedig a 4816-os úton. Határszélét délnyugaton érinti még egy rövid szakaszon a 4802-es út is.

Története Szovátról az első biztos adat az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékből ismert, amikor egyházas faluként szerepelt. A 13.század végén olyan erős volt a népség és annyira előrehaladt a gazdasági élet fejlődése, hogy szükségessé vált a templom építése, ezáltal rögződött a falu élete.

A település a középkorban századokon át Szabolcs vármegyéhez tartozott.

1898-ban vette fel a Hajdúszovát nevet.A település határában több feltáratlan kunhalom található.

Közélete Polgármesterei +IdőszakPolgármesterPárt1990–1994Mózsik Lászlófüggetlen1994–1998Hadházi Lászlófüggetlen1998–2002független2002–2006független2006–2010független2010–2014Vass Sándorfüggetlen2014–2019Váradi Jenőfüggetlen2019–2024független2024–független

Népesedés ÉvNépesség (fő)19003 47619103 64619203 76319304 12719494 08419903 06620013 151

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,7%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 7,3% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,3%, református 24,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 58,8% (11,4% nem válaszolt).Hajdúszovát Helységnévtár

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 8,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,1% ukránnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,4% volt református, 1,9% római katolikus, 0,9% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 50,3% felekezeten kívüli (26,7% nem válaszolt).Hajdúszovát Helységnévtár

Nevezetességei XVII. században épített 10 lőréses bástyafal 1785-87 között épült klasszicista református templom 39 méter magas neobarokk toronnyal 1794-ben épített parókia; amelyben falumúzeum is található Csőszház (1848 előtt) Templomkertje Hajdú-Bihar megye védett természeti értékeinek részét képezi.

Itt született

1912. augusztus 24-én dr. Némedi Lajos irodalomtörténész, professor emeritus, az irodalomtudomány doktora (1980), az Egri Pedagógiai Főiskola igazgatója, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem volt rektorhelyettese és a Német Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője.

Schiffer Pál (szül. Schiffer Mózes, Hajdúszovát, 1911. február 11. – Budapest, 2001. november 20.) szociáldemokrata politikus, újságíró, nagykövet, országgyűlési képviselő.

Testvérvárosok Magyarszovát, Románia

Jegyzetek

További információk Hajdúszovát honlapja Hajdúszovát Közigazgatási Portálja

Kategória:Hajdú-Bihar megye települései Kategória:Hajdú vármegye települései