Kokad község Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.
Fekvése A vármegye keleti szélén fekszik, közvetlenül a román határ mellett. A határ magyar oldalán mindössze három települési szomszédja van: észak-északnyugat felől Újléta, kelet felől Álmosd, délnyugat felől pedig Létavértes. Határszéle délkeleten egy rövid (valószínűleg kevesebb, mint egy kilométeres) szakaszon egybeesik az államhatárral, a legközelebbi települések a határ túloldalán Csokaly (Ciocaia) és Bihardiószeg (Diosig).
Megközelítése Csak közúton közelíthető meg, Vámospércs vagy Létavértes érintésével, a 4806-os úton. Határszélét délen érinti még a 4814-es út is.
Története Kokad ősi neve az Anjou-kori oklevelek szerint Rubin volt, de már a 13. század elején Kokad, majd később Kakad néven is nevezték.
1336-ban a Báthori-család volt a település birtokosa, 1416-ban Kakath néven, mint a henczidai Bacsó család birtokát említették, majd a 15. században a Marczaly családot is a birtokosának mondták. 1452-ben Marczaly János Kakat falu rá eső felét elcserélte Hunyadi János kormányzóval. Az 1800-as évek elején birtokosa a gróf Zichy család volt, a 20. század elején pedig Hadik Jánosné, született gróf Zichy Alexát írták a falu legnagyobb birtokosának.
Kokad mellett a 20. század elején még látható nagyobb épület romjait a helyi hagyomány kolostor romjainak tartotta. Egy másik hagyomány szerint pedig a település határához tartozó ún. német gátról a falu lakosai azt tartják, hogy „itt Bocskai István hadai és a császáriak között ütközet zajlott le, s az utóbbiak oly nagy számban estek el, hogy a holttestekből egy egész gát keletkezett”.
A településhez tartozott Kokad puszta is.
Közélete Polgármesterei IdőszakNévJelölő szervezet1990–1994Ozsváth IstvánFKgP1994–1998független1998–2002Menyhárt Dánielnéfüggetlen2002–2006független2006–2010független2010–2014Ozsváth IstvánFidesz–KDNP2014–2019független2019–2024független2024– Toplak Ákosfüggetlen A település választástörténeti érdekessége volt, hogy a polgármesteri posztot a rendszerváltást követően elsőként elnyerő Ozsváth István az azóta eltelt három és fél évtized összes választásán elindult: 1990 után 1994-ben is elnyerte a mandátumot, utána viszont háromszor is elbukta a választást; a soron következő három alkalommal (2010, 2014, 2019) ismét ő nyerte el a posztot és egészen 2024-ig ismét ő volt a falu első embere, abban az évben viszont ismét veszített.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 1,9% románnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,3%, református 56,4%, görögkatolikus 13,2%, felekezeten kívüli 12,7% (12,4% nem válaszolt).Kokad Helységnévtár
2022-ben a lakosság 86,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,2% görögnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,1% volt református, 2,1% római katolikus, 10,9% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 5,7% felekezeten kívüli (32,4% nem válaszolt).Kokad Helységnévtár
Nevezetességei Református temploma - 1793-ban épült, tornyát 1820-ban építették hozzá. Görögkatolikus temploma - A 18. század elején épült. 2011 óta itt rendezik az Érmelléki Tormafesztivált, a második esemény 2013-ban volt.
Források
Jegyzetek
További információk
Kategória:Hajdú-Bihar megye települései Kategória:Bihar vármegye települései