Magyarhomorog község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése Biharkeresztestől délnyugatra, Komádi és Körösszakál között fekszik; természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík déli peremén, a Kis-Sárrét szomszédságában helyezkedik el.

Szomszédai: észak felől Mezősas, északkelet felől Körösszegapáti (Körmösdpuszta), kelet felől Körösszakál, délkelet felől Biharugra; dél, délnyugat és nyugat felől Komádihoz tartozó területek határolják, északnyugat felől pedig még határos Zsákával és Furtával is.

Megközelítése A településen végighúzódik kelet-nyugati irányban a Biharkeresztes-Komádi közti 4215-ös út, közúton csak ezen érhető el a két végponti település irányából. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi működő vasútállomás a Biharkeresztes vasútállomása.

Története Magyarhomorog Árpád-kori település. Nevét Humuroc alakban írva már 1214-ben említette a Váradi regestrum egy perrel kapcsolatban, mely során Csőszi falubeliek egy ide való embert latorsággal vádoltak meg. 1322-ben Humuruk, 1273-ban Homrok, 1291-ben Humuruk, 1332-ben Humrugd írásmóddal írták nevét. 1322-ben Humuruk Márton fia Mihály mester birtoka volt, és Tótival volt határos. A 16. században esperességi székhely volt, melyhez 2 alesperesség és 32 plébánia tartozott. 1406-ban Csáky-birtok volt, ekkor Kényes-Homorog néven említették. 1553-ban Kis-Homorog néven a Literaty, a Vémen és a Csáky családok birtoka volt. 1612-ben Buchy Benedek kapta adományba Bethlen Gábor fejedelemtől. 1732-ben a Buday, a Tarsoly, a Kiss, a Szász és a Szabó családok birtoka, az 1800-as évek második felében pedig Buday Anna, Rettegi Zsigmond és György, Fehér Sándor, valamint a Balogh és a Nemes családok birtoka volt. Az 1900-as évek elején a Csáky családnak és a Farkas-örökösöknek volt itt birtoka.

Az 1910-es összeíráskor 1669 lakosából 1475 magyar volt, 183 pedig román. Ebből 1206 református, 379 görögkeleti ortodox, 53 izraelita volt. A 20. század elején Bihar vármegye Biharkeresztesi járásához tartozott. Az 1900-as évek elején a településhez tartoztak még Kenéz, Czifra-Nyésta, Petend, Nagy-Nyésta, Kis-Tóti, Nagy-Tóti, Mogyorós puszták és Boldogasszonytelke is.

Nagy-Nyésta Ma puszta, illetve szántóföldekkel teli vidék, egykor azonban egyházas hely, népes település volt. A 13. század végén neve még a püspöki tizedjegyzékben is szerepelt Egyházas-Nyésta néven. 1553-ban még 3 birtokosa volt: Márkus András, Sárándi János és Izsákai Ozsvát. Földjei átlagban 15-20 aranykoronások, földgázkitermelés is zajlik a területen.

Kis- és Nagytóti Kis- és Nagytóti puszta egykor Tóti néven ikerközség és szintén egyházas hely volt. A 14. század elején Benczencz biharmegyei alispán, később Ivánki váradi püspök testvérei, majd a Csákyak voltak földesurai. Egyházát már 1322-ben is említette egy oklevél.

Boldogasszonytelke Boldogasszonytelke 1489-ben még mint község volt említve, mely ekkor a Nadányiak birtoka volt.

Petend Petend mára már elpusztult, egykori egyházas község emlékét őrzi neve. 1552-ben Sasvári Ferenc és Eősi Boldizsár voltak Petend birtokosai.

Közélete Polgármesterei +IdőszakPolgármesterPártMegjegyzés1990–1994Nagy Barnafüggetlen1994–1998független1998–2002független2002–2006független2006–2010független2010–2014Barabás KárolynéFidesz2014–2019Fidesz-KDNP2019–2024Fidesz-KDNP2024–Vajda Róbert Károlyfüggetlen

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 0,9% cigánynak, 0,7% románnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,9%, református 62,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 16,1% (16,8% nem válaszolt).Magyarhomorog Helységnévtár

2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,8% románnak, 0,1% lengyelnek, 0,1% németnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,9% volt református, 2% római katolikus, 0,7% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 16,8% felekezeten kívüli (28,1% nem válaszolt).Magyarhomorog Helységnévtár

Nevezetességei Református temploma 1894-ben épült, Görögkeleti temploma 1880-ban. Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola és Óvoda.

Híres szülöttei

Lukács Sándor (Magyarhomorog, 1823. május 23. - Bisanos, 1854. június 8.) az 1848/49-es első népképviseleti országgyűlés tagja. Győr városi kerület képviselője. Kollega Tarsoly Sándor (Magyarhomorog, 1912. szeptember 10. – Budapest, 1996. május 29.) középiskolai tanár, levéltáros, több vármegyei levéltár vezetője.

Források

Györffy György: Biharvármegye Jegyzetek

További információk Magyarhomorog az utazom.com honlapján

Kategória:Hajdú-Bihar megye települései Kategória:Bihar vármegye települései