Sáránd

Sáránd község az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.

Fekvése Sáránd Hajdú-Bihar vármegye középső részén fekszik, a Debreceni Erdőspuszták tájegység szomszédságában. A község Debrecen városkörnyéki településeinek körébe tartozik. Debrecen távolsága (13 km) meghatározta és ma is befolyásolja a település életének alakulását. A közlekedési kapcsolatai jók, a kis távolság, megfelelő járatsűrűségű tömegközlekedési hálózat lehetővé tette a Debrecennel való széles körű kapcsolatot.

A szomszédos települések: észak felől Mikepércs, kelet felől Hajdúbagos, dél felől Derecske, nyugat felől pedig Hajdúszoboszló.

Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Debrecen-Berettyóújfalu-Békéscsaba-Szeged közti 47-es főút, melyen Debrecentől 13 kilométerre délre helyezkedik el. Keleti szomszédjaival a 4809-es út köti össze.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 106-os számú a érinti, illetve 2009-es bezárása előtt áthaladt rajta a 107-es számú is. A két vonal közös itteni megállási pontja, Sáránd vasútállomás valójában mikepércsi területen helyezkedik el, bár alig méterekre Sáránd északkeleti határszélétől; közúti elérését a közvetlenül mellette húzódó 47-es főút biztosítja.

Címere A település címere az egykori hajdúvárosi múltra utal. A címerpajzsban egy támadóvívó állásban elhelyezkedő, jellegzetes hajdúsüveget viselő, kardot tartó hajdú vitéz képe látható, címersisakként pedig három pántos vitézi nyílt sisakot jelenítenek meg. A sisakdísz - a szokásostól eltérően - nem a címerképet ismétli meg, hanem a kor jellegzetes fecskefarkú hadilobogóját. A zászlórúd két oldalán egyenletesen elosztva az 1694-es évszám olvasható.

Története A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

A település nevének első megemlítése, még Sarang formájában 1219-ből való, majd a váradi egyházmegye évkönyvei szerint a XIII. század végén a faluban már szervezett egyház és templom volt.

Első ismert birtokosa Márton úr, később Bakó, akiről sokáig Bakó-Sárángnak is nevezték a helységet.

A XVI. században magánföldesúri birtok, 1552-ben Czibak Imréé és Sárándi Mihály örököseié.

A település a hajdúkiváltságokat a XVII. század elején kapta meg (egyes források szerint 1605-ben Bocskai Istvántól), az azonban biztos, hogy az erdélyi törvénytár (Approbata Constitutiones) 1626-ban már a hajdúvárosok sorában említi. A közeli Nagyvárad török kézre kerülése után a lakosok a törököknek dézsmát és harminc magyar forint cenzust fizettek.

A török kiűzése után a település kiváltságait a bécsi udvar nem ismerte el, és a király a 18. század elején a falut az elmaradt nádori fizetés fejében zálogba Eszterházy Pál nádornak adományozta, s ő Sárándot a derecskei uradalmához csatolta. A lakosság azonban nem feledkezett meg városa hajdújogáról, és továbbra is használták a hajdúvárosi múltra utaló pecsétnyomót.

Közélete Vezetői IdőszakNévPártMegjegyzésTanácselnökök1985-1990Pallás ImreHazafias NépfrontPolgármesterek (1990 óta)1990–1994Szabó Antalfüggetlen1994–1998Nagy JózsefnéMSZP1998–2002MSZP2002–2006MSZP2006–2010MSZP2010–2014MSZP2014–2018Szántó József függetlena képviselő-testület feloszlatta magát2018–2019Dézsi András függetlenIdőközi választás: 2018. november 25.2019–2024független2024–(független) A településen a "nagy" önkormányzat mellett cigány nemzetiségi önkormányzat is működik.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 4,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,6%, református 37,6%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 26,1% (28,1% nem válaszolt).Sáránd Helységnévtár

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,1% horvátnak, 0,1% örménynek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30% volt református, 4,9% római katolikus, 1,6% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,1% ortodox, 29,6% felekezeten kívüli (31,6% nem válaszolt).Sáránd Helységnévtár

Egyházi közigazgatás Római katolikus egyház A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye Bihari Főesperességének Berettyóújfalui Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, a település római katolikus vallású lakosai Derecske plébániához tartoznak, mint filia.

Görögkatolikus egyház A Hajdúdorogi egyházmegye Székesegyházi Főesperességének Hajdúdorogi Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló parókiával. A település görögkatolikus vallású lakosai a Debreceni Szent Anna-parókiához tartoznak mint filia.

Református egyház A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Debreceni Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjének Debreceni Evangélikus Egyházközségéhez tartozik mint szórvány.

Nevezetességei Református templom: 1868-ban épült, neoromán stílusban. Kopjafa: A világháborúk áldozatainak emlékére emelték.

Testvértelepülések Szalárd (Románia) Etéd (Románia)

Jegyzetek

Külső hivatkozások Sáránd honlapja Sáránd térképe Sáránd az utazom.com honlapján

Kategória:Hajdú-Bihar megye települései Kategória:Bihar vármegye települései